A hallgatói mobilitásról

Az eredményeket és további információkat, valamint az itt bemutatott, kutatás anyagait pdf-formátumban a www.martonaron.hu/htof/index2.htm honlapon találják meg. A Határon Túli Oktatás Fejlesztéséért Programiroda (HTOF) az Oktatási Minisztérium Határon Túli Magyarok Főosztályának szakmai felügyelete alatt működik. A HTOF feladatai közé tartozik az oktatáspolitikai döntéseket előkészítő anyagok, elemzések készítése, határon túli oktatásüggyel kapcsolatos információk, adatok strukturált formában történő öszszegzése, a határon túli oktatáspolitikai döntések mentén megvalósuló fejlesztési feladatok pénzügyi és szakmai lebonyolítása. Az alábbiakban a Magyarországon tanuló határon túli magyar hallgatók körében végzett reprezentatív vizsgálatról Erdei Itala tanulmányából idézünk.

Hazatérnek-e a tanulók vagy sem

„A hallgatói mobilitás az egységes európai felsőoktatási tér kialakítása kapcsán hangsúlyos szerepet kapott az elmúlt években, amelynek elősegítése az Európai Unió egyik legfontosabb célkitűzésévé vált, egyrészt a kontinens országai között megvalósuló diákcsere, másrészt az Európán kívüli térségekből érkező fiatalok vonatkozásában. A Kárpát-medencei hallgatói mobilitás a bolognai folyamat részeként megvalósuló tanulmányi migrációtól több tényező mentén is különbözik. Az első eltérést a magyar állam nemzetpolitikájának részeként megvalósuló célzott és erőteljes támogatáspolitika jelenti, amelynek keretében az 1990-es évek elejétől támogatást élveztek a határon túli magyar közösségek azon fiataljai, akik Magyarországon szándékoztak tovább tanulni. A második különbség a zárt földrajzi környezetben rejlik, amelynek kereteit a Kárpát-medence jelenti, jellemzője, hogy etnikai alapon szerveződik, a szomszédos országokban élő magyar fiatalok egyirányú tanulmányi migrációját jelenti Magyarországra” – tudtuk meg Erdei Italától.

Értelmiségi réteg utánpótlása

A legnagyobb különbség a célokban körvonalazódik. A bolognai folyamat azért ösztönzi a hallgatói mobilitást, hogy serkentse az Európai Unió tagországai közötti munkaerő-migráció kialakulását, hozzájárulva a gazdaság versenyképességének növeléséhez. Ezzel szemben a Magyarország által kiépített ösztöndíjrendszer célja a környező országok értelmiségi rétegének utánpótlása, és ezáltal a szomszédos országokban élő magyar társadalmak gazdasági fejlődésének elősegítése. Az elképzelések szerint a támogatott fiatalok tanulmányaik befejezését követően hazatérnek szülőföldjükre, otthon kamatoztatva az itt megszerzett tudásukat.

Azonos jogokkal tanulhatunk

Jelenleg a harmadik szakasz kezdetén tartunk, amely Magyarország európai uniós csatlakozásával áll összefüggésben, amelynek következtében a szlovákiai hallgatók az uniós jogszabályoknak megfelelően a magyar állampolgárokkal azonos jogokkal tanulhatnak a magyar felsőoktatásban. Ez hamarosan a 2007-ben csatlakozó Romániát is érinteni fogja. Ebben a helyzetben a nemzetiségi alapon működő hallgatói mobilitás eddigi jogi keretei megváltoznak, illetve kérdésként merül fel, hogy milyen mértékben fog megnövekedni az eddig sem elhanyagolható számú tanulási migráció.”

A magyarországi továbbtanulást választó fiatalok helyzetének elemzéséhez a többi között a kulturális tőke vizsgálata volt elsődleges fontosságú, mely megismeréséhez a következő aspektusokat vették górcső alá a kutatók: a szülők iskolai végzettségét, a középiskola választását, az úgynevezett másodlagos oktatási piac igénybevételét, vagyis a különórákra járást, a kulturális fogyasztást és az anyagi körülményeket. A magyarországi tanulmányok motivációját leginkább a Magyarországhoz való kötődések, a döntést befolyásoló tényezők határozzák meg. „A hallgatók döntését több szempont is megalapozhatta. Ezek közül úgy gondoltuk, hogy érdemes kitérnünk annak vizsgálatára is, hogy a hallgatók egyedül érkeztek-e magyarországi tanulmányaikra, vagy esetleg többedmagukkal.”

A hallgatók többsége (76 százalékuk) már középiskolás korában, illetve néhányan azt megelőzően általános iskolában eldöntötték, hogy Magyarországon szeretnének tovább tanulni. Származási ország szerint nem léteznek nagy különbségek a döntéshozás pillanatában. Számba kell venni még a döntés motivációit, a hallgatók szakválasztását, valamint a továbbtanulási, illetve a hazatérési terveket. „A magyarországi állami ösztöndíjban részesülő fiatalok, ha nem akarják elveszíteni ösztöndíjukat és az ezzel járó államilag finanszírozott hallgatói státust, egy szerződést kell, hogy aláírjanak, amelynek értelmében tanulmányaik befejezését követően vállalják, hogy hazatérnek szülőföldjükre.”

A határon túli magyar nemzetiségű hallgatók egyötöde magyarországi intézményben végzi tanulmányait. A kutatás célja: egy hiteles kép kialakítása a Magyarországon tanuló határon túli hallgatókról úgy, hogy az minden régió és képzési szint vonatkozásában reprezentatív legyen, számos fontos témakört érintve, mint pl. hazatérési motivációk, az ösztöndíjreform sikeressége stb. (felvi, mász)