A diszkódrogok veszélyei

Napjaink egyik legtöbbet használt kábítószere, a metamfetamin (speed, spuri, gyors) csak nemrég került a kábítószerek közé. Tiltott anyaggá csak a 70-es évek elején vált, amikor tisztázódott pontos hatása. Ma már nehéz elhinni, hogy valaha kedvelt fogyasztószer volt az amerikai háziasszonyok körében, vagy hogy a második világháborúban a fronton szolgáló katonák kapták fáradtság ellen.

Az utóbbi években a neurobiológiai kutatásoknak köszönhetően sokat megismertünk abból, hogyan is működik ez a kábítószer. Kiderült, hogy a speed elsősorban a dopamin és a noradrenalin nevű ingerület-átvivőanyag működését változtatja meg. Ahhoz, hogy megértsük, miként is hatnak ezek az anyagok, elsőként arról kell beszélnünk, hogyan is működnek az idegsejtek találkozásai, a szinapszisok.

HOGYAN ALAKUL KI A KÓROS ÁLLAPOT?

A szinapszisoknál két idegsejt találkozik, ezeket preszinaptikus és posztszinaptikus idegsejtnek nevezzük. Az ingerület a preszinaptikus idegsejtről terjed át a posztszinaptikusra. Az ingerületet az ingerületátvivő anyagok (neurotranszmitterek) adják át. Ezek különféle vegyületek lehetnek az idegsejt fajtájától függően. A preszinaptikus sejtben az ingerületátvivő anyagok hólyagocskákban (vezikulumokban) tárolódnak, ingerület esetén ezek a vezikulumok ürülnek ki a két idegsejt közti szinaptikus résbe. A posztszinap-tikus idegsejt receptorai felfogják az ingerületátvivő anyagokat, ennek hatására ez a sejt is ingerületbe jön (vagy éppen gátlás alá kerül, a receptorok típusától függően). Az ingerületátvivő anyagok aztán rövidesen leszakadnak a receptorokról, ekkor a preszinaptikus sejt újra felveszi őket, egy

Sokféle ingerületátvivő anyag van a szervezetben, az amfetamin és származéka, a jóval hatékonyabb metamfetamin ezek közül kettőre, a dopaminra és a noradrenalinra hat. Mindkettő a tirozin nevű aminosav származéka. A dopamin főleg mozgáskoordinációért és az érzelmekért felelős csíkolt testben és fekete rétegben termelődik, a noradrenalin pedig a fokozott figyelmet, izgatottságot szabályozó szimpatikus idegrendszer fő ingerületátvivő anyaga. Mindkét anyag erősen befolyásolja az érzékelést és a hangulatot. Mind hiányuk, mind túltermelésük kóros állapotokat eredményez. A dopamin hiánya a Parkinson-kór, ami a mozgáskoordináció zavarával, állandó remegéssel jár, túltermelése egy elmebetegség, a skizofrénia kialakulását okozhatja. A noradrenalin hiánya depressziót okoz, míg ha túl sok van belőle, kóros szorongás alakul ki.

HOGYAN HAT A SPEED?

A metamfetamin, vagy más néven speed növeli a szinaptikus résbe jutó dopamin és noradrenalin menynyiségét. Ezt többféleképpen éri el, koncentrációjától függően. Alacsony koncentrációnál a preszina-ptikus idegsejt hártyáján át a dopamin (vagy noradrenalin) metamfeta-minra cserélődik, nagyobb koncentrációknál a metam-fetamin már szállítómolekula nélkül is bejut az idegsejtbe. Az idegsejtben egyrészt gátolja a dopamint (vagy noradrenalint) lebontó enzimeket, másrészt belépve a hólyagokba onnan kiszorítja az ingerületátvivő anyagot, amely aztán kilép a sejtből. Mindennek az a következménye, hogy megnő a dopamin koncentrációja a szinaptikus résben, a posztszinap-tikus sejt folyamatos izgalomba jön. Ez okozza az élénkebb figyelmet, a fáradtság elmúlását, a testsúlyvesztést, a nagyobb magabiztosságot, az emelkedett hangulatot.

Kérdés, megéri-e a szervezetet tönkretenni pár feldobott perc miatt. Sajnos a könnyű drogok veszélyét sokat nem tudatosítják, azt hiszik, nem árt. Pedig tévednek. Bulizni lehet drogok nélkül is, a feldobottság érzését jobb, ha magad idézed elő, és nem valami szintetikus szer, ami árt az egészségednek. (s, he)