A bika és a vörös szín

Láttál már bikaviadalt? Egyáltalán kíváncsi lennél rá? Vannak, akik szenvedélyes rajongói ennek a – Spanyolországban még mindig népszerű – sportnak, ám vannak, akik szerint ez egy szörnyű hagyomány. Ám most nem is ez a lényeg, hanem az, hogy a bikát miért éppen a vörös szín vadítja meg. Hogy is van ez?

Filmekben, festményeken gyakran lehet látni bikaviadalokat, vagyis egy torreádort, aki életre-halálra menően megküzd egy felbőszült bikával. És sem a filmekből, sem a festményekről nem hiányozhat az elmaradhatatlan kellék, vagyis a vörös posztó, amit a torreádor lenget az állat előtt. Ennek a beidegződött képnek a hatására természetesen elterjedt az a nézet, miszerint a bikát ingerli a vörös posztó. És mivel minden egyes bikaviadalon piros színű anyagot használtak, ezért nyilvánvalóan mindenki azt gondolta, hogy a vörös szín a bűnös az állat felbőszítésében.

A tudomány újabb eredményei azonban – úgy tűnik – megdöntik ezt a téves közhiedelmet! Bebizonyították ugyanis, hogy a bika nem tudja megkülönböztetni a vöröst az egyéb színektől, egyszerűen azért, mert színvak. Ezt a tényt ma már a tárgyilagos bikaviadorok is elismerik. Hiszen több kísérlet is igazolja, hogy a bika éppen úgy reagál a fehér posztóra, mint a vörösre.

Akkor viszont – ha a szín nem számít – mi az oka az állat begerjedésének? Megállapították, hogy a kendő lengetése ingerli a bikát támadásra, nem pedig a színe. S bár a bika nem tudja megkülönböztetni a fehéret a vöröstől, a viadalok vérszomjas közönsége mégis és azóta is ragaszkodik a hagyományos és értelmetlen színhez. Talán a figyelemfelkeltés miatt... Mindenesetre a hagyomány: az hagyomány! (s)