’56 diákszemmel

A közelmúltban Nagymegyerre, a Magán Szakközépiskolába látogatott Murányi Levente, az ’56-os forradalom egyik túlélője. A Pesti Srácok Intézet vezetője elmesélte, miként élte meg ezt a sötét időszakot. 1956. október 23-án diákként cselgáncsedzésre igyekezett, amikor a Gellért téren lázongó fiatalok állták útját. Akarva-akaratlanul sodródott a tömeggel, mit sem sejtve arról, hogy a későbbiekben az egész életét befolyásolja ez az esemény. Magyarország népe a sztálinista terror ellen kezdett forradalomba. Ekkor még az egyetemista diákok békés tüntetőkként keltek útra. A tömeggel a tévészékházhoz mentek, majd teherautók jelentek meg fegyverekkel és töltényekkel. Nem sokkal később lövések dördültek el. Először csak a levegőbe lőttek, majd a tömegbe. Később már oda-vissza záporoztak a golyók. Közben a kamasz szülei mit sem sejtettek fiuk hollétéről. Murányi Levente, miközben a forradalomról beszélt nekünk, a magánéletéről is elmondott néhány információt. Egyebek mellett azt is, hogy bár autószerelőnek tanulva törekedett arra, hogy érettségit szerezzen, akkoriban semmi sem ment egyszerűen. Később azonban ez is sikerült, majd egyetemre is járt, és elsőként ő hozta be Magyarországra a Jaguar típusú gépkocsikat. Mivel saját tapasztalatait mesélte el nekünk, valamilyen szinten mi is részesei lehettünk az eseménynek, és olyan dolgokat tudhattunk meg a forradalomról, amelyekről még a történelemkönyvek sem írnak. A Kamaszfejjel 56-ban című könyv írója az ’56-os forradalomról tartott megemlékezések kapcsán járja a magyarlakta vidékeket és osztja meg első kézből élményeit a hallgatósággal. Bízunk benne, hogy a közeljövőben újra találkozhatunk.

A IV. F osztály

hotelakadémia tanulói