Szomszédok közötti konfliktusok

Társasházakban rendszerint a zajkeltés okoz problémát, de kialakulhatnak viták csőtörés, átszivárgó cigarettafüst vagy amiatt is, hogy egy-egy lakó egyáltalán vagy csak alig fűti a lakását. A családi házakban leggyakrabban az egyik kertből a másikba átlógó növényzet, a szomszédba átmászó állatok, csendháborítás, erős bűz vagy átszálló füst miatt alakulnak ki nézeteltérések. Ideális esetben a kellemetlenségeket sikerül békésen tisztázni, komolyabb problémák esetén pedig bírósághoz lehet fordulni.

Magától értetődik, hogy a szomszédok zavarását bizonyos észszerű mértékig el kell fogadni és viselni, ilyen például az alkalmi hétvégi esti látogatás, de ha valaki meggondolatlanul viselkedik, és túllépi az észszerű mértéket, lehetőség van ellene védekezni. A bíróság ekkor objektív szempontból értékeli, hogy az arányos szint túllépéséről vagy a joggyakorlás súlyos veszélyeztetéséről van-e szó, és nem feltétel, hogy a közvetlen szomszédról legyen szó – egy távolabbi szomszéd is kérhet védelmet a jogaiba való jogellenes beavatkozással szemben, például ha a kellemetlen füst vagy szag behatol hozzá. A szomszédsági kapcsolatokban meglehetősen gyakoriak a problémák, ezért a Polgári törvénykönyv az általános kötelezettségen túlmenően konkrétabban szabályozza a kellemetlenség néhány leggyakoribb esetét.

Épület veszélyeztetése

Nem veszélyeztethetjük a szomszéd épületét vagy telkét a sajátunk átalakításával. Tilos a telken vagy az ott lévő építményen olyan tevékenységet végezni, amely a szomszédos földterületet vagy építményt megfosztja annak támasztásától, és így például földcsuszamlást vagy az építmény elmozdulását okozhatja. Ez esetben általában szakértői vélemény szükséges – olvasható a slovensko.sk portálon.

Ha nem foganatosítunk megfelelő óvintézkedéseket, akkor a szomszéd, akinek a földjét vagy épületét veszély fenyegeti, maga is intézkedhet a fenyegető kár elhárítása érdekében, majd kártérítést követelhet az ezzel kapcsolatban felmerült költségek és az elszenvedett kár megtérítésére.

Zaj és állatok behatolása

Nem okozhatunk a szomszédoknak az észszerű mértéket meghaladó mértékű zajjal, porral, hamuval, füsttel, gázokkal, gőzökkel, füstökkel, szagokkal, szilárd és folyékony hulladékokkal, fénnyel, árnyékolással és rezgéssel járó kellemetlenséget.

Különösen ezekben az esetekben mindig objektíven kell értékelni a zavarás intenzitását, vagyis azt, hogy az adott zavarás meghaladja-e az arányos mértéket.

Az állatokkal kapcsolatos viták szintén érzékeny téma. Alapszabály: nem engedhetjük meg, hogy az állataink a szomszédos földterületre behatoljanak.

Gyökerek és kerítés

Nem távolíthatjuk el a földünkről a fák gyökereit, illetve a benyúló faágakat bárhogyan vagy az év nem megfelelő időszakában. Ez azt jelenti, hogy ez nem tilos általánosságban, de nem szabad azt meggondolatlanul végezni, inkább kérjük ki szakértő véleményét. Általában a tulajdonos nem köteles elkeríteni a földjét. Ha azonban szükséges, és nem akadályozza a szomszédos földterületek és épületek észszerű használatát, a bíróság az illetékes építésügyi hatóság véleményének kikérése után dönthet úgy, hogy a földtulajdonos köteles a földterület bekerítésére.

Ráléphetek a szomszéd telkére?

Alapvetően magánterületre lépni tilos, ugyanakkor a szomszédos földterületek tulajdonosai kötelesek a szükséges ideig és mértékben lehetővé tenni a bejutást egymás telkére vagy a rajta lévő épületekhez, főleg ha a földterület és az épületek karbantartása miatt erre szükség van. Ha engedélyezik egymásnak az ilyen belépést, és ennek következtében valamelyikük kárt okoz a telken vagy az épületben, a kárt okozó személy kártérítési felelősséggel tartozik, és nem mentesül e felelősség alól.

Kellemetlen cigarettafüst

Az erkélyen való dohányzás és a szomszédba beszálló, a frissen mosott ruhákat bebüdösítő cigarettafüst sokakat bosszant. Először is célszerű békésen megegyezni. Kezdeményezhetjük, hogy a társasház lakói a házirendben szabályozzák a dohányzás feltételeit, mert bár a dohányzás mindenkinek a saját dolga, nem szabad másokat bosszantaniuk a cselekedeteikkel.

Ami a családi ház telkén történő levél- és egyéb tárgyak elégetését illeti, ebben az esetben a tűzgyújtásnál – azon túl, hogy a szomszédot nem zavarhatja füsttel, hamuval – be kell tartani bizonyos tűzvédelmi előírásokat. A tűzvédelmi törvény szerint nem használhatunk nyílt lángot olyan helyen, ahol fokozott tűzveszély van, nem égethet növényzetet, bokrokat, fákat, és nem gyújthat tüzet olyan helyiségben vagy helyen, ahol a tűz továbbterjedhet.