Szociális segély a rászorulóknak

Szlovákiában csaknem 65 ezer ember van hivatalosan anyagi szükséghelyzetben – közülük 6751 ukrán menekült –, s ebből kifolyólag jogosultak állami támogatásra.

Mi a szükséghelyzet?

Anyagi szükséghelyzetről akkor beszélünk, ha valaki semmilyen vagy csak olyan kis bevétellel rendelkezik, melyből még a legalapvetőbb életkörülményeket sem képes biztosítani. A rászorulóknak az állam szociális segélyt nyújthat, melyet kiegészíthetnek különböző hozzájárulásokkal. Az állami támogatás konkrét összege a rászorultság mértékétől, azaz a segélyért folyamodó család anyagi helyzetétől és a családtagok számától függ. Vagyis amikor valaki a szociális ügyi hivatalhoz fordul segítségért, először megvizsgálják, valóban rászoruló-e. Hivatalosan anyagi szükséghelyzetről akkor beszélünk, ha az egy háztartásban élő személyek összbevétele nem haladja meg a létminimumot. A létminimum minden év júliusában változik, jelenleg egy felnőtt személy esetében havonta 234,42 euró. A vele egy háztartásban élő másik felnőtt személy létminimuma 163,53 euró. A kiskorú, eltartott gyermek létminimuma 107,03 euró.

A tavaly év végén elfogadott törvénymódosítás célja a hatékonyabb és célirányosabb segítségnyújtás biztosítása, valamint az ügyintézés egyszerűsítése. A szociális ügyi minisztérium a gyakorlatban felmerült problémákra reagált, és a rászorulók vagyoni helyzetének a megítélése szempontjából elérhetőbbé vált az állami segítség.

Eseti hozzájárulás

Az egyik legalapvetőbb változás az eseti hozzájárulás megszüntetése. A szociális ügyi minisztérium szerint e támogatás kiemelése a szociális segélyek rendszeréből azt a célt szolgálja, hogy az embereket munkára ösztönözzék, hogy képesek legyenek önállósodni és kitörni a rászorultságból. A januártól hatályos norma némileg segít növelni az anyagi szükséghelyzetben lévő családok bevételeit: ezentúl jóváhagyható egyszeri rendkívüli támogatás azoknak is, akik anyagi szükséghelyzetben vannak, ám valamilyen okból nem jogosultak rendszeres szociális segélyre. Az egyszeri támogatás elengedhetetlen ruházatra, alsóneműre, lábbelire, a háztartás nélkülözhetetlen felszerelésére (ágy, asztal, szék, hűtőszekrény, tűzhely, főzőlap, fűtőtest, fűtőanyag, mosógép, ágynemű, paplan és vánkos, konyhaeszközök vásárlására), rendkívüli gyógykezelés költségeinek a térítésére, taneszközökre fordítható.

Egységesített támogatások

Az új évtől egységesítették a védelmi és az aktivációs hozzájárulásokat. Mindkét esetben 75,70 euróról van szó. Korábban a védelmi hozzájárulás három kategóriába tartozott, az aktivációs támogatás pedig kettőbe. Továbbá, a várandós nők a terhesség negyedik hónapjától nem kaphattak védelmi hozzájárulást – ennek oka az ún. terhességi támogatás és terhességi ösztöndíj bevezetése.

A jogszabály pontosítja, mi számít bevételnek, és ezentúl – a létminimumról szóló törvény alkalmazásakor – a terhességi támogatás nem minősül jövedelemnek. Korábban a várandós nőknek megítélt anyagi segítséget meg kellett kurtítani, mert kaptak terhességi támogatást, noha az az állapotuk miatt megnövekedett kiadásaik fedezésére szolgál, nem pedig az alapvető létszükségleteik biztosítására. „A kismamák a terhesség negyedik hónapjától teljesíthetik az aktivációs hozzájárulás megítélésének a feltételeit, s így növelhetik a családjuknak nyújtott segély összegét” – olvasható a szaktárca közleményében. Korábban a terhes nők 41,60 eurót kaphattak, ezentúl 75,70 euró intézhető. Ezentúl nagyobb védelmet élveznek az egyévesnél kisebb gyermeküket egyedül nevelő szülők: továbbra is jogosultak maradnak a védelmi hozzájárulásra.

A szociális segélyt ezentúl nem kell semmilyen formában ledolgozniuk azoknak a családtagoknak, akik súlyosan egészségkárosultak és személyi asszisztens vagy gondozó segítségére szorulnak.

Akik objektív okokból nem tudják pénzzé tenni meglévő vagyonukat, s így oldani az anyagi szükséghelyzetet, azokat ezentúl nem zárják ki automatikusan a rendszerből. Előfordultak ugyanis olyan esetek, hogy egyes családok anyagi szükséghelyzetben voltak, ám nem hagyhattak jóvá számukra anyagi segítséget, mert hivatalosan rendelkeztek bizonyos vagyonnal, s azt kellett volna értékesíteniük, hogy pénzhez jussanak. Csakhogy azt nem tudták eladni például azért, mert már végrehajtás tárgyát képezte, s kellett volna a végrehajtó beleegyezése. Vagy például rendkívül régi járműről – traktorról, motorkerékpárról vagy más működésképtelen, lerobbant kocsiról – volt szó, amelytől nem tudtak megszabadulni, a roncstelepre szállításukhoz sem volt elég pénzük. Az új szabályok szerint a végrehajtási eljárás tárgyát képező vagyon vagy a régi járművek már nem tartoznak azon vagyontárgyak közé, melyek értékesítésével növelhető a család bevétele.