A szakkörök és más szabadidős tevékenységek fejlesztik a gyermekek személyiségét, tehetségét, ráadásul együttműködésre, felelősségvállalásra és toleranciára ösztönzik őket. Nagyon fontosak egy gyermek életében, amit sok szülő tudatosít, ezért év elején rendszerint komoly dilemmát kell megoldaniuk: milyen és hány szakkört válasszanak csemetéjüknek?
Manapság a gyerekeknek rengeteg lehetőségük van, különböző szabadidőközpontok, klubok, magánszervezetek és más intézmények, sőt az alap- és középiskolák is rengeteg szakkört kínálnak. Emellett a gyerekek művészeti iskolákban képezhetik magukat, különböző tanfolyamokon is részt vehetnek. Mivel a kínálat nagyon színes, sokszor nehéz eldönteni, melyik tevékenységet válasszuk – különösen, ha a gyermek nagyon sokoldalúnak tűnik. Néha a szülőket a reklámok vezérlik, és hajlamosak a divatirányzatok követésére. A szakemberek ezt nem helyeslik. Ideális esetben a gyermek elképzelése és személyisége szerint válasszunk délutáni foglalkozásokat!
Hány éves kortól ajánlott?
Sok szülő kapásból azt válaszolná: minél előbb, annál jobb, mert az idő rohan, a konkurencia óriási, és aki nem kezd el már háromévesen angolul tanulni vagy teniszezni, az soha nem fogja utolérni magát. A gyermekpszichológusok viszont úgy vélik, hogy semmit nem kell elsietni. Minden gyerek egyedi, más ütemben fejlődik, más az összpontosító képessége. Manapság elterjedt, hogy már az óvodások járnak szakkörökre, de ez nem jelenti azt, hogy ez minden gyermeknél szükséges és megfelelő. A szülőnek érzékenyen kell figyelnie a gyermek minden jelére, és fel kell ismernie, hogy eljött-e az idő. Ebben az óvónők vagy más szakemberek is segíthetnek. Egyébként a pszichológusok úgy vélik, az óvodakezdéssel egy időben a gyerekeket nem kellene azonnal valamilyen szakkörre is beíratni, ugyanis az óvodába lépő gyermeknek sok új dologgal és feladattal kell megbirkóznia az életében, így nincs értelme azonnal újabb foglalkozással terhelni őt. Csak akkor tanácsos mégiscsak valamilyen szakkört keresni, amikor csemeténk már megszokta az új rutint, és gond nélkül alkalmazkodik az óvodához. Ugyanez vonatkozik az iskolás gyermekekre is. Különösen az első osztályosoknál legyünk óvatosak, mert az iskolakezdés hatalmas és megterhelő életmódváltás. Ha rögtön az elején túl sok felelősség hárul rájuk, ezek a gyerekek ki vannak téve annak a veszélynek, hogy túlterhelődnek, és akár boldogtalanok is lehetnek.
Mit válasszunk?
Minden gyermek egyedi, mindenki mást élvez, mindenkinek valami máshoz van tehetsége, és van, ami egyáltalán nem érdekli. Fontos a jelleme is, valamint az, hogy introvertált vagy extrovertált, illetve hogy inkább sportok, a művészetek vagy a technológiák érdeklik. A szülők feladata, hogy megfigyeljék gyermekeiket, érzékenyek legyenek a világukra, az érdeklődési körükre és arra, hogy mit szeretnek csinálni. Nagyon fontos, hogy a gyermek maga válassza ki a szabadidős foglalkozását. A szülőknek egyfajta tanácsadóként kell fellépniük. Előfordulhat, hogy egy-egy gyermek először több szakkörre is jelentkezik, és mindenhol csak rövid ideig marad. Ez természetes jelenség. A gyermek így is felfedezi, megismeri a világot és azt, hogy mi az, ami neki tetszene. A végén biztosan talál majd valamit, ami igazán boldoggá teszi. Ez a gyakorlat mindig jobb annál, min amikor jó szándékkal ráerőltetnek a gyerekre egy olyan tevékenységet, ami inkább a szülőt szórakoztatja, mint őt. Nem szabad az utódokra vetíteni a fantáziánkat és a beteljesületlen vágyainkat!
Mennyi szakkör ajánlott?
Általánosságban elmondható, hogy a fiatalabb gyermekek legfeljebb heti két szabadidős foglalkozást győznek. Jó, ha ezek közül az egyik mozgásközpontú, a másik pedig kreatívabb. Az idősebb gyerekeknek több is lehet. Ugyanakkor fontos, hogy minden gyereknek legyen egy-két olyan napja is a héten, amikor „unatkozik”, tehát amikor nincs szervezett foglalkozása, hanem ilyenkor van ideje szabad játékra, ami szükséges a gyermek intelligenciájának fejlődéséhez, ugyanis itt a saját határait feszegeti. Ideális esetben ez a folyamat valahol kint a természetben zajlik, ahol rejtekhelyeket alakíthat ki, fára mászhat, saját lakóhelyet építhet, felhasználhatja a vizet, a talajt, a természetes anyagokat. Ha a gyerekek feladatot tűznek ki maguk elé, nem érzik fáradtnak magukat, és nagyobb erőfeszítést tudnak tenni. Kihívást jelent számukra, hogy próbára tegyék erejüket. A felnőttek gyakran értelmetlennek és feleslegesnek tartják ezt a gyermeki tevékenységet, de a gyerekek számára megvan a létjogosultsága. A Coloradói Egyetem pszichológusainak tanulmányából kiderült, hogy a szabad játék erősíti a társas kötelékeket, érzelmi érettséget épít, fejleszti a kognitív készségeket és javítja a fizikai egészséget.
Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.