Sok megnevezés, de a végeredmény ugyanaz

A tagosítás folyamatát 5 alapvető részre bonthatjuk:

1. a tagosítandó terület részletes felmérése,

2. a tagosításra milyen alapszabályok alapján és milyen egyediségekkel kerül sor,

3. a földek tagosítása a tulajdonosok jelenlétében (esetlegesen részvétük nélkül is),

4. a tagosított földterületek jóváhagyása az egyes hatóságok, személyek részéről,

5. kataszterbe való bejegyzés, egyes új parcellák esetleges kimérése.

Részletes felmérés

Ez az alapja a tagosításnak. A megbízott geodéta cég felméri a kataszter és az egyes parcellák pontos méretét, milyen földek vannak nyilvántartva a tulajdonlapokon, hol, kinek a tulajdonában és milyen mennyiségben, kik az egyes földek tulajdonosai, van-e duplicitás a névsorban, kik élő személyek, és kik nem. Ezért fontos, hogy a tulajdonunkban levő ingatlanoknál aktuális lakcím legyen feltüntetve, mert ha a tagosítás folyamán nem tudnak elérni levélben a geodéták, és más tulajdonos sincs a községben, aki erről tájékoztasson, megeshet, hogy földünket akaratunk ellenére és tudtunk nélkül kimérik. A geodéták felmérik azt is, van-e területrendezési terv (územný plán) a községben, illetve kikérik a Talajtani és Termőföldvédelmi Kutatóintézettől (VÚPOP) a terület bonitástérképét. Ezek mind mérvadó szerepet játszanak annak meghatározásában, kinek mennyi, milyen minőségű és milyen típusú földre lesz joga a tagosítás után.

Gyakran azt is meg kell határozni, a kataszter mely részei lesznek tagosítva, mivel a szakminisztérium által kialakított költségvetés nem biztos, hogy lefedi a kataszter teljes területét.

Ki milyen földet kap?

A következő fázisban kerül sor a szakbizottság létrehozására, mely később az összes tulajdonos érdekeit képviseli a tagosítási folyamatban. A bizottság első feladatai közé tartozik jóváhagyni a tagosítandó terület nagyságát és határait, valamint azt is, mely területek lesznek a tagosítás után átminősítve más földekké. Fontos tudatosítani, hogy a tagosítás eredményeképpen nem feltétlenül olyan fajta és mennyiségű földet fog a tulajdonos kapni, mint amennyi a tulajdonlapjain szerepelt a tagosítás előtt. Ennek az az oka, hogy bár a modern mérőeszközökkel pontosan meg lehet mérni a parcellák és a kataszter területét, viszont a területek, melyek előzőleg be voltak jegyezve, nem pontos mérések alapján voltak kiszámítva. Továbbá, azt is figyelembe kell venni, hogy az évtizedek során egyes parcellák, melyek esetleg úgy voltak nyilvántartva, mint szántó, rét, vagy erdő, ma már teljesen másképpen lehetnek használva. Sok esetben a legelőt felszántották a kommunizmus idejében, a rossz szántőföld elgazosodott, az erdőt kivágták, és felszántották. Ezért ebben a fázisban a geodéták a járási hivatalon keresztül minden tulajdonosnak levélben elküldik, mennyi és milyen tulajdona volt eddig a kataszterben, valamint milyen és mennyi tulajdonra lesz joga a tagosítás végén.

„Hipotetikus” rétegek

Ha a kataszterben készítettek területrendezési tervet, akkor ennek alapján történik a kategorizálás. Ez azt jelenti, hogy nem lehet akármelyik földet bármilyen más helyre áthelyezni. A kataszter több, egymással kölcsönösen összefüggő rétegből tevődik össze. Ezek a rétegek nem léteznek a valóságban, de ha meg akarjuk érteni, miért lett valamelyik földünk ide vagy oda helyezve, ezekben a „hipotetikus” rétegekben kell néha gondolkoznunk. Az első, s néha a legfontosabb „réteg” a földek bonitása. Minden kataszterben vannak jobb és

rosszabb földek. Természetesen, ha valakinek 10 hektár „rossz” földje és 1 hektár „jó” földje van, nem várhatja el, hogy csak 11 hektár „jó” földet kapjon a tagosítás után. Csak annak árán kaphatna 11 hektár „jó” földet, ha valaki más cserébe az eddigi 10 hektár „jó” földjéért kapna 11 hektár „rosszat”.

A következő kritérium az, hogy milyen részekre osztja a területrendezési terv a katasztert. Például gyakori, hogy a terület egy részét a község képviselői individuális lakásépítésre elkülönített építkezési területként (Individuálna bytová výstavba) tartják nyilván, még akkor is, ha azon a területen a valóságban szántóföld is van. Az ezekre a területekre eső parcellákat vagy részeiket csak az építkezésre kijelölt területek határain belül lehet kimérni. A kataszteren belül lehet több ilyen önálló terület, s ezekben 1 tulajdonosnak lehet több helyen kisebb-nagyobb tulajdona. Ezen területek tagosítását csak úgy lehet elvégezni, hogy az összeadott területmennyiséget csak az építkezésre szánt területek határain belül lehet létrehozni.

Egyéni tárgyalások

Ha mindezt sikerült megoldani, el lehet kezdeni tárgyalni az egyes tulajdonosokkal az új földjeik elhelyezéséről. Ez általában éveket vesz igénybe, mivel minden tulajdonossal egyénileg kell tárgyalni, és néha megesik, hogy több ember ugyanarra a helyre szeretné elhelyezni az új földjeit. Ezt a fázist nevezhetnénk a „kompromisszumok” fázisának is, mert a nélkül nem lehet megvalósítani. Ha egy tulajdonost kétszer hívnak tárgyalásra, és indokolatlanul nem jelenik meg mindkét esetben, tudta és akarata nélkül is el lehet helyezni az új földterületeket.

Ha sikerül minden tulajdonossal megegyezni, el lehet kezdeni a területek végleges kinézetének a lezárását. Minden hatóság és tulajdonos erről újra értesítést kap, s ha senki sem fellebbez, a végleges területtérképet a geodéták benyújtják a kataszteri hivatalba, mely véghezviszi az új tulajdonlapok, parcellák és tulajdonosok adatainak bejegyzését a kataszteri nyilvántartásba.

Meghatalmazás

Sok esetben családok és jóbarátok egymás mellett szeretnék elhelyezni új földterületeiket. Ebben sokat segíthet az, ha például meghatalmazunk valakit a családból, hogy képviseljen mindenkit a tagosítás folyamán. A meghatalmazáson hitelesíteni kell a tulajdonos aláírását, és el kell juttatni ezt a meghatalmazást vagy a geodétákhoz vagy a földügyi hivatal megbízott munkatársához.

Folyamatosan figyeljünk!

Olyan kataszterekben, ahol intenzív mezőgazdasági tevékenységet végeznek egyes cégek vagy magánvállalkozók, nagyon fontos, hogy ezek a személyek aktívan szemmel kísérjék a tagosítási folyamatot. De ez vonatkozik olyan befektetőkre vagy vállalkozókra is, akik az adott területen a jövőben beruházást szeretnének megvalósítani. Fontos tudatosítani, hogy a tagosítás elvégzése után a kataszterben automatikusan megszűnik az összes bérleti szerződés, és minden termőföld úgymond „felszabadul”, ha még csak egy rövid időre is. Ez logikus következménye a tagosításnak, mert a régi tulajdonlapszámokat, parcellaszámokat, parcellaméreteket és -fajtákat a tagosítás során létrehozott új földek adataival helyettesítik. Ezen felül pedig a mezőgazdasági termelők érdeke, hogy a bérbeadók elszórt tulajdonát ott mérjék ki, ahol ez a személy (vagy cég) eddig is művelte a földeket, vagy esetleg a kataszter magasabb értékű vagy jobban termő földjeiből mérjenek ki számára. Minden esetben ajánlott, hogy az ilyen személyek is kérjenek meghatalmazást a bérbeadó tulajdonosoktól, hogy ne érje a gazdákat kellemetlen csalódás a tagosítás végén, például ha Józsi bácsi a mocsár közepére mérette ki azt az 5 hektár földet, amit eddig a határ legjobb dűlőjében használtak.

Aktív részvétel

Ha tulajdonunkban van olyan föld, amely tagosítandó kataszterben található, ajánlatos, hogy tulajdonosként aktívan vegyünk részt ebben a folyamatban. Máskülönben nagyon kellemetlen csalódásban lehet részünk. Mindenképpen érdemes legalább abban a fázisban aktívnak lenni, amikor az új földek elhelyezése folyik. Ilyenkor a tulajdonost meghívják a geodéták személyes

megbeszélésre, s ha nem reagál a tulajdonos, és nem indokolt okból két alkalommal nem megy el a tárgyalásra, ahogy azt már említettük, tudta nélkül és akarata ellenére is elhelyezhetik a földjeit. Ez általában úgy zajlik, hogy az ilyen személyek földjeit oda helyezik, ahová senki más nem akar menni. Természetesen ez ellen fellebbezést lehet benyújtani, de ez már bonyolítja a dolgot, az ilyen tulajdonos feleslegesen húzza az időt, és csak bosszúságot okoz másoknak.

Ujlaky Jácint