Nem árt az óvatosság a nagy nyári melegben

SÁNDOR RENÁTA

A túlzott meleg különösen a gyerekekre, idősebbekre, a szív- és érrendszeri betegségekben szenvedőkre lehet veszélyes. Még a legegészségesebb szervezetet is megviseli a kánikula, a betegséggel küszködőknek viszont tényleg figyelniük kell magukra.

Mik a legfontosabb teendők hőségben

Nagy melegben a legfontosabb szabály: minél több folyadékot inni – figyelmeztetnek az orvosok. Naponta legalább két liter folyadékot kell fogyasztani, legjobb a tiszta víz, ásványvíz, nem édesített, koffeinmentes tea, higított gyümölcslé. Tévhit, hogy kánikulában a jeges italok a legmegfelelőbbek, ezek ugyanis csak rövid ideig hűtenek – a hideg hatására a szervezet még több hőt termel.

Legmegfelelőbbek a körülbelül szobahőmérsékletű italok. Vigyázni kell a kávé- és teafogyasztással is, mindkettőnek vízhajtó hatása van, tehát még szomjasabbak leszünk. Ugyancsak nem megfelelő szomjoltók az édes, cukrozott üdítőitalok – a cukor ugyanis megköti a szervezetben a vizet, tehát a szomjúságot csak pillanatnyilag oltja, de a szervezetet nem hidratálja.

Az alkohol, alkoholtartalmú italok nagy melegben veszélyesek lehetnek az emberi szervezet számára, tehát még a kedvelt hűtött sör sem a megfelelő szomjoltó a nagy melegben.

Délelőtt 11 és délután 16 óra között lehetőség szerint ne tartózkodjunk a napon, és korlátozzuk a fizikai aktivitást, még a vízparton is érdemes az árnyékosabb helyet keresni. Különösen fontos ez a kisgyerekek és a 60 év felettiek esetében.

A legforróbb napokon tartózkodjunk árnyékos helyen, lefüggönyözött, elsötétített helyiségekben, ha mégis napra kell mennünk, viseljünk fejfedőt, könnyű öltözéket, napszemüveget. Fontos a minél magasabb faktorú naptej, fényvédő krém használata. Ajánlatos naponta többször zuhanyozni, langyos vízzel, a túl hideg víz nem megfelelő, csak ideiglenesen hűti le a szervezetet.

Hőségriadók

A Szlovák Hidrometeorológiai Intézet (SHMÚ) három fokozatú riasztást rendelhet el (nemcsak nyáron, hanem a többi évszakban is). Az első fokozat a legenyhébb: „a veszélyes időjárási jelenség előfordulása és a feltételezett intenzitása az adott évszaknak megfelelő, de kisebb károkat okozhat. Az emberi tevékenységre potencionális veszélyt jelent” – magyarázza az SHMÚ.

A másodfokú riasztás azt jelenti, hogy az adott évszakban a jelenség viszonylag ritkán fordul elő, nagy a valószínűsége annak, hogy károk keletkeznek, és az emberi tevékenységre nagyon veszélyes. Harmadfokú riasztást akkor rendelnek el, ha az időjárás következtében emberi életek kerülnek veszélybe, és nagy károk várhatók. Az UV-B sugárzás forró napsütésben a legerősebb, de árnyékos időben is van. Volt már rá példa elég gyakran nálunk is, hogy a nemzetközi 10-es skálán náunk a 8-as fokozatot is meghaladta.

Normál bőrtípusnál már tizenöt-tizenhét perc napon tartózkodás esetén is bőrpír keletkezhet, mindenképp ajánlatos a kalap, a napszemüveg és a magas faktorszámú fényvédő krém használata, 11 és 16 óra között lehetőleg ne tartózkodjunk a napon.

A munkaadó kötelességei

A törvény értelmében a munkaadó köteles egész évben biztosítani a munkahelyen a megfelelő hőmérsékletet azokban a helyiségekben, ahol a munkavégzés folyik. A hőmérséklet ugyanis jelentős mértékben befolyásolja a teljesítményt. Az optimális hőfok nem minden munkahelyen egyforma, természetesen függ ez a munka jellegétől, vannak munkák, például az építőiparban vagy különböző gyártási folyamatoknál, ahol nem lehetséges az emberi szervezet számára megfelelő hőmérsékletet biztosítani.

Az épületek többségében ma már van klímaberendezés, mellyel szabályozni lehet a hőmérsékletet, ám itt is ajánlatos ügyelni arra, hogy a belső és külső hőmérséklet közti különbség ne haladja meg az 5 Celsius fokot, ennél magasabb hőmérsékletingadozást az emberi szervezet már nehezen visel, épp az iyen esetekben könnyű megfázni.

A munkaadónak arról is gondoskodnia kell, hogy 10 percnél tovább ne érje közvetlen napsugárzás a dolgozót, tehát redőnyöket, sötétítőket kell felszerelnie. Nem egyszerű ezt betartani például építkezési munkáknál, de bizonyos időközönként a kőművesek is vonuljanak árnyékba.

A törvény értelmében a munkaadó köteles dolgozóinak megfelelő folyadék-utánpótlást biztosítani. Átlagos munkakörülmények között a munkaadónak csak tiszta vizet kell biztosítania, rendkívüli munkakörülmények között – ha a hőmérséklet meghaladja a 30, vagy nem éri el a 4 Celsius fokot – másfajta italt is kínálhat, mely nem tartalmazhat alkoholt, cukortartalma nem lehet több 6,5 százaléknál.

Télen az innivaló ideális hőmérséklete 20 – 25 fok, nyáron 16 fok körül, semmiképpen sem jeges italok. A törvény szerint azonban a munkaadók csak két esetben kötelesek ingyen biztosítani a folyadékot: rendkívüli melegben (ha a kinti hőmérséklet árnyékban meghaladja a 30 Celsius fokot) zárt munkahelyen akkor, ha a dolgozó több mint 4 órát tölt el ott, a 3. és 4. kategóriába tartozó, vagyis az emberi egészségre nézve veszélyes, megterhelő munkakörökben. Ingyen kell kapniuk az italt azoknak is, akik nyílt térségben dolgoznak, rendkívüli körülmények között (pl. építési munkák).

Ha a munkaadó nem tartja be az előírásokat, akár 33 194 euró büntetést szabhatnak ki rá. A munkavállaló panasszal a vállalat mellett működő egészségügyi szolgáltatásokat felügyelő céghez, a Járási Közegészségügyi Hivatalhoz, vagy a szakszervezetekhez fordulhat. A munkafelügyelők azt javasolják a munkaadóknak, hogy kánikulában gyakrabban biztosítsanak rövid pihenőt az alkalmazottaknak – ez természetesen beleszámít a munkaidőbe. További lehetőség, hogy a munkáltató csökkenti a munkaidőt, vagy előbbre hozza annak kezdetét – ez viszont csak a munkavállalók érdekképviseletével történt egyezség alapján történhet.

Napszúrás, ételmérgezés

A napszúrás és az ételmérgezés a leggyakoribb nyári balesetek közé tartoznak. Ha sok időt töltünk a napon, előfordulhat, hogy szédülés, émelygés, fejfájás jelentkezik, s a bőr hirtelen kiszárad, kipirosodik. Nagy valószínűséggel a napszúrásról vagy hőgutáról van szó, elsősegélyt kell nyújtani .

Súlyos esetben magas lázzal, tudatzavarral, eszméletvesztéssel, idegrendszeri tünetekkel is járhat. Az első teendő ekkor, hogy árnyékos, hűvös, szellős helyre vigyük a beteget, emeljük meg a fejét, tegyünk rá és mellkasára, hátára hideg vagy kézmeleg borogatást, vagy alkalmazzunk langyos zuhanyt. Enni ne adjunk neki, itassuk vízzel, lehetőleg cukor és szénsavmentes italokkal.

Nyáron nálunk a leggyakoribb fertőzés a szalmonellózis. Leginkább a nyers, nem jól átsütött tojás, hús, sütemény vagy majonéz fogyasztásával fertőződhetünk meg. Legfontosabb megelőzési módszer a konyha tisztasága, az ételek megfelelő tárolása, a tojást, húst pedig jól süssük át. A szalmonellafertőzés nem veszélytelen, főként az idősek és kisgyerekek esetében, ők általában kórházi kezelésre szorulnak – hasmenés, láz esetében tehát azonnal forduljunk orvoshoz. A legfontosabb, hogy a szervezet ki ne száradjon, ezért sokat kell inni, legjobb a tiszta víz vagy a szénsavmentes ásványvíz, hogy az elveszített ásványi sókat pótoljuk a szervezetben. Érdemes az italhoz keverni a gyógyszertárakban kapható, kiszáradás elleni készítményt is.