Néha előfordul, hogy miután lezajlott a hagyatéki eljárás, felmerül néhány vitás kérdés. Szükség esetén lehet póthagyatéki eljárást kezdeményezni. Ennek lehetőségét – olvasói levélre reagálva – ifj. Mészáros Lajos jogász részletezi.
Mi lett a póthagyatékkal?
Olvasói levél
2020 februárjában felkértem egy ügyvédi irodát póthagyaték intézésére, és az összes irat leadása mellett az illetéket is megfizettem. Az ügy viszont húzódott, bár először azt hittem, a járvány miatt. Mikor aztán felhívtam az irodát, azt mondták, továbbították az aktát egy megnevezett közjegyzőhöz. Vártam az idézést a póthagyatéki tárgyalásra, de nem jött. Aztán mikor a férjem meghalt, ugyanahhoz a közjegyzőhöz került a hagyatéka, ezért rákérdeztem a póthagyatéki beadványra is, de nem volt nála. Újra beszéltem az irodával, amely közben egy másik városba költözött, de biztosítottak róla, hogy a beadványt elküldték, csak meg kell keresniük a becsomagolt iratok közt. A mai napig keresik, már a telefonomat sem veszik, közben pedig eltelt 3 év. Mi a következő lépés, hogyan lehet az ügyet elintézni?
Olvasónk kérdése nem egy hagyományos hagyatéki eljárást érint, hanem egy utólagosan indítható, ún. póthagyatéki eljárást, melyet akkor kezdeményezhetünk, ha egy örökhagyó után újabb vagyon (esetleg vagyon és tartozás) bukkan fel az eredeti hagyatéki eljárás lezárása után; kizárólag tartozás felbukkanása okán viszont nem lehet póthagyatéki eljárást indítani.
A hagyományos hagyatéki eljárás és a póthagyatéki eljárás menetét és feltételeit is a Tt. 161/2015 sz. a polgári nem peres eljárásokról szóló törvény (Pnpt.) taglalja, mely szerint a hagyományos hagyatéki eljárás rendszerint azzal kezdődik, hogy az anyakönyvi hivatal elküldi az örökhagyó halotti levelét a bíróságnak. Ezzel ellentétben a póthagyatéki eljárás általában egy olyan személy (pl. az egyik feltételezett örökös) írásos javaslatára kezdődik, aki egy adott örökhagyó után vagyont talált – ám a Pnpt. szerint ezt a javaslatot sem közjegyzőnek, hanem bíróságnak kell benyújtani. Vagyis egyik eljárás sem közvetlenül egy közjegyzőnél, hanem a bíróságon kezdődik, amely csak az eljárás megkezdése után bíz meg egy közjegyzőt a hagyatéki eljárás lefolytatásával, mégpedig véletlenszerűen, egy elektronikus rendszer által „kisorsolva” az illetékest.
Olvasónk esetében tehát csak a véletlen műve, hogy az általa említett póthagyaték és a férje utáni hagyaték is ugyanahhoz a közjegyzőhöz került. Ám, hogy ez valóban megtörtént-e, olvasónk által is könnyen leellenőrizhető. Ahogy említettük, a póthagyatéki javaslatot is a bíróságra kell beadni, olvasónk ezért az örökhagyó utolsó lakhelye szerint illetékes járásbíróság tájékoztatási központjában (infocentrum) megérdeklődheti, hogy a póthagyatéki beadvány be lett-e adva – ehhez elég megadnia az örökhagyó nevét és születési dátumát.
Amennyiben olvasónk a bíróságon azt a választ kapja, hogy a beadvány be lett adva és a megnevezett közjegyzőhöz került, az adott közjegyzőnél kell kérvényeznie az ügy mielőbbi letárgyalását. Ha viszont a bíróság a póthagyatéki beadványt nem tartja nyilván, a beadványt sajnos újra el kell készíteni és (ezúttal tényleg) be kell adni a bíróságra. Ilyen esetben viszont olvasónk számára öröm lehet az ürömben, hogy annak ellenére, hogy minden iratát leadta, ezek pótolhatóak egy esetleges új póthagyatéki beadvány céljából. Ha ugyanis pl. az örökhagyó egy utólag talált ingatlanjáról van szó, akkor a beadványhoz általában „csupán” az eredetileg kiadott hagyatéki végzésre és az ingatlan tulajdonlapjára van szükség, a végzést pki lehet kérni a bíróságról, a tulajdonlapot pedig a kataszteri hivatalból. Ez által, ha 3 évvel később is, de olvasónk végül sikerrel járhat a póthagyaték ügyében.
Figyelem! Felnőtt tartalom!
Kérjük, nyilatkozzon arról, hogy elmúlt-e már 18 éves.
Támogassa az ujszo.com-ot
A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!
Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.