Korábban, de nehezebben intézhető korengedményes nyugdíj

Október végéig – a régi szabályok szerint – akkor alakult ki jogosultság korengedményes nyugdíjra, ha a kiszámolt járandóság összege elérte legalább a mindenkori létminimum összegének az 1,2%-át, ami jelenleg 281,30 euró. Novembertől ez 1,6%-ra, azaz 375,10 euróra nőtt. Ha a Szociális Biztosítóban (SP) kiszámolt összeg kevesebb ennél, akkor automatikusan elutasítják a nyugdíjigényt – sajnos éppen az igények elbírálásakor megállapított túl alacsony összeg a kérelmek elutasításának a leggyakoribb oka.

Ki jogosult?

Az a biztosított igényelhet korengedményes nyugdíjat, aki egyidejűleg a következő feltételeket teljesíti: nincs semmilyen munkaviszonya; rendelkezik legkevesebb 15 év nyugdíjbiztosítási időszakkal; legfeljebb 2 év hiányzik a nyugdíjkorhatárig; az SP által kiszámított járadék összege magasabb a létminimum 1,6-szorosánál, illetve ha az igénylő pénztártag, akkor az SP által meghatározott és a 2. pillérből folyósítandó tétel összegének kell nagyobbnak lennie a létminimum 1,6-szorosánál. „A 2. pillérből addig nem lehet korengedményes nyugdíjat igényelni, amíg a társadalombiztosító nem hagyja jóvá a járandóságot az első pillérből. Mivel mostantól a korengedményes nyugdíjnak magasabbnak kell lennie a létminimum 1,6-szorosánál, előfordulhatnak olyan esetek, hogy a kérvényező pár hete még teljesítette volna a feltételeket, novembertől azonban már nem” – magyarázta lapunknak Peter Jeczko, a Partners Group társaság pénzügyi szakértője. Novembertől csaknem 80 euróval „nehezebb” nyugdíjat intézni.

40 ledolgozott év

Az ősszel elfogadott módosítás lehetővé teszi, hogy – függetlenül attól, hány év van még hátra a nyugdíjkorhatár eléréséig – az is korengedményes nyugdíjba vonulhat, aki ledolgozott 40 évet. Így például, ha valaki 18 évesen lépett munkába, 58 évesen elmehet nyugdíjba. Aki azonban úgy dönt, hogy ilyen feltételek mellett megy nyugdíjba, annak a nyugdíját minden egyes olyan hónap után, amely az épp aktuális nyugdíjkorhatárig van még hátra, 0,3 százalékkal csökkentik, miközben ugyebár csak akkor hagyják jóvá a járandóságot, ha az nem lesz kevesebb 375,10 eurónál.

2. pillér

Aki pénztártag, annak a fizetéséből levont járulékai egy része a Szociális Biztosítóba, egy része pedig a kiválasztott magánnyugdíjpénztárba vándorol. A két tétel aránya az évek során változott, jelenleg a szociális járulékok 5,5%-át kell a 2. pillérbe utalni, ami még két évig érvényes lesz. A második pillérre vonatkozó kulcs 2025 elejétől 5,75%-ra emelkedik, ami 2026-ra is vonatkozik majd, 2027-től pedig 6%-ra nő. Peter Jeczko szerint az esetek többségében érvényes, hogy a pénztártagoknak a két pillérből folyósított járandóságuk magasabb lesz, mintha nem lennének pénztártagok, azaz ha csak az első pillér részesei lennének. „Ugyanakkor a dolog nagyban függ attól, milyen összeg gyűlik össze a második pillérben vezetett számlán a kérvényezés időpontjáig. Kockázatosak azok az ügyfelek, akiknek átlagon aluli volt a jövedelmük, illetve azok, akik nem a megfelelő beállítások mellett spóroltak a nyugdíjpénztárban, és nem a megfelelő nyugdíjalapot választották a szerződés megkötésekor. A korengedményes nyugdíj igénylésekor az ügyfél a számláján összegyűlt tőke alapján fogja megkapni az ajánlatokat a nyugdíjkezelő, illetve biztosítótársaságoktól” – magyarázta a szakember. Hozzátette: az esetleges bonyodalmakat megelőzendő tanácsos időben szakemberhez fordulni és szakmai tanács alapján beállítani a 2. pillér nyugdíjalapját, hogy a magánszámlán lévő összeg a lehető legnagyobb mértékben kamatozzon, és így jelentősen növelhető az esély a méltóságteljes nyugdíjra.

Hogyan számolják ki?

Az 1. pillérből folyósított járandóság összegét bonyolult módszerrel állapítják meg. Először kiszámolják az öregségi nyugdíjat a következő képlettel: POMBxODPxADH. A POMB az átlagos személyi bérpont, az ODP a teljes nyugdíjbiztosítási időszak, az ADH az aktuális nyugdíjérték. Az eredményből minden egyes hónapért, amennyi hiányzik a nyugdíjkorhatárig, levonnak 0,5 százalékot. Ha valaki 2 évvel korábban kéri nyugdíjaztatását, 12 százalékkal csökkentik azt az összeget, amit öregségi nyugdíjként megkaphatna. A korkedvezményes nyugdíjas a rendes nyugdíjkorhatár elérésekor nem igényelhet öregségi nyugdíjat, pontosabban addigi juttatása automatikusan öregségi nyugdíjjá változik, de az összeg nem módosul, azaz élete végéig a korengedményes nyugdíjként jóváhagyott összeget fogják folyósítani – csak a szokásos januári valorizáláskor vagy akkor emelkedik, ha időközben a nyugdíj mellett dolgozik, azaz ismét lesz társadalombiztosítása, és ez alapján később módosíthatják a nyugdíj összegét.

Hogyan kell intézni?

Az ellátást úgy kell intézni, hogy írásos kérvényt kell benyújtani a Szociális Biztosító (SP) állandó lakhely szerinti kirendeltségében. Ha az igénylő Szlovákiában nem rendelkezik állandó lakhellyel, kérvényét a biztosító központi irodájába juttatja el. A nyugdíjat külföldre is folyósítják. A juttatásra attól a naptól jogosult, amikor benyújtja igényét a Szociális Biztosítónál. A jóváhagyási folyamat általában két hónap, de esetenként tovább is húzódhat, a pénzt visszamenőleg is kifizetik. Akit elutasítanak, ugyanabban az évben még egyszer, azaz évente legfeljebb kétszer próbálkozhat.