Kárrendezési útmutató

1. Első lépésként biztosítani kell a helyszínt úgy, hogy a kár ne terjedjen, ne nagyobbodjon. Ha biztonsági, higiéniai vagy egyéb okból el kell távolítani vagy odébb kell helyezni a tönkrement tárgyakat, előbb készítsünk alapos fényképdokumentációt, és írjunk listát a megrongálódott dolgokról! Ideális esetben sikerülhet a lehető legpontosabban a kár okát és a biztosítási esemény lefolyását is dokumentálni – készíthetünk fényképeket vagy videófelvételt.

2. Ki kell hívni az illetékes hatóságot! Betöréses lopás vagy rablás esetén azonnal értesíteni kell a rendőrséget, tűz esetén a tűzoltókat (még az aránylag kisebb kárt okozó, eloltott tüzet is jelenteni kellene). Amennyiben lehetséges, amíg a hatósági személyek a helyszínre nem érkeznek, ne mozdítsunk el semmit a helyéről! A rendőrök, illetve a tűzoltók jegyzőkönyvet készítenek, és igazolást adnak, hogy az eseményt jelentettük.

3. A biztosítási eseményt haladéktalanul jelenteni kell a biztosítónak! Ezt megtehetjük telefonon vagy személyesen, ám nem szabad elfeledkezni arról sem, hogy a káresetet mindenképpen írásban is jelenteni kell. Mielőtt telefonálunk vagy személyesen bemegyünk a biztosítóba, készítsük elő a következő adatokat, információkat:

•  a biztosítási szerződés számát, mely alapján kártérítést fogunk igényelni
•  a szerződő fél adatait
•  a biztosítási terméket, amelyből érvényesíteni akarjuk a kárigényünket
•  a kár keletkezésének az időpontját és helyét
•  a káresemény részletes leírását és a vagyontárgyak megrongálódásának a mértékét
•  pontosan hol vannak a megrongálódott vagyontárgyak
•  telefonszámot vagy egyéb elérhetőséget.

4. A biztosító munkatársával egyezzünk meg a helyszíni szemle időpontjáról! A kényelmesebb és gyorsabb ügyintézés érdekében felhőszakadás, jégverés, vihar, villámcsapás, csőtörés és beázás, illetve a villámcsapás indukciós hatása miatt bekövetkező károk esetében olykor telefonos kárrendezési lehetőség is igénybe vehető. Ez azonban nem azonos a káresemény bejelentésével! A telefonos megbeszélést a biztosító kárszakértője kezdeményezheti a kárbejelentést követően, amennyiben a bejelentés alapján úgy ítéli meg, hogy helyszíni szemlére nincs szükség. Ha azonban szükség van helyszíni szemlére, a biztosító kárszakértője számára lehetővé kell tenni, hogy a sajátszemével győződjön meg a kár mértékéről, illetve hogy megvizsgálhassa a biztosítási esemény okait. Lopás, rablás, tűz vagy nagyobb kár esetében a kárszakértő azonnal ki szokott menni a helyszínre, egyébként pedig előzetesen telefonon egyeztetik a helyszíni szemle időpontját, illetve telefonos elérési lehetőség hiányában írásban küldenek értesítést.

5. A biztosítóba juttassunk el minden szükséges dokumentumot! A biztosítási esemény, a szolgáltatásra való jogosultság és a szolgáltatás összegének megállapításához a biztosító munkatársai káresettől függően különböző iratokat és bizonylatokat (számlákat, szakértői véleményt, értékbecslést stb., lopás, rablás és tűz esetén a megrongálódott tárgyak fényképét) kérhetnek a biztosítási feltételekben foglaltak szerint. Ezek mielőbbi átadásával felgyorsítható a kárrendezés menete.

6. A helyszíni szemle után a káreseményt bejegyzik, a begyűjtött információk és iratok alapján kiszámolják a kártérítés összegét, és lezárják az ügyet. Az ettől számított 15 napon belül a biztosító kifizeti a kártérítést. Nagyobb károk esetén, amikor speciális szakértői véleményre, például statikus szakvéleményére is szükség van, a dolog elhúzódhat. Amennyiben az ügy 1 hónapon belül sem zárul le, írásban kérhetünk bizonyos kártérítési előleget. (sza)