Nem köthető mindenre biztosítás

A lakás- vagy családiház-biztosítás olyan vagyonbiztosítás, melynek keretében a biztosító díj fizetése ellenében az adott szerződésben szereplő ingatlanban, illetve az ott található vagyontárgyakban a jövőben véletlenszerűen bekövetkező károk helyreállítása céljából térítést fizet. Az ingatlanbiztosítások a biztosító és a szerződő között jönnek létre. A szerződő és a biztosított legtöbbször ugyanaz a személy, de lehetőség van arra is, hogy a szerződő más vagyonára kössön lakásbiztosítást. További szereplője lehet a lakásbiztosításoknak az engedményes, akire a biztosított átruházhatja a térítést. Erre példa a legtöbb hitellel finanszírozott lakás esetén a hitelt nyújtó pénzintézet.

A vagyonbiztosításnak két alapvető típusa van: ingatlan- és otthonbiztosítás. Minden ingatlantulajdonosnak – legyen szó házról, lakásról, nem lakás célú helyiségekről vagy más jellegű építményről – mérlegelnie kellene azokat a kockázatokat, melyek az ő tulajdonával kapcsolatosak, s megfelelő védelmet kellene biztosítania – például vagyonbiztosítás révén. Persze ez sem csodaszer – a biztosító nem fogja senki vagyonát és értékeit a szó szoros értelmében megvédeni. Ha viszont az otthonunkban kár keletkezik, egy jó biztosítás fedezheti a javítás és a helyreállítás költségeit. A választott csomagtól függ, hogy mikor és mennyit fizet a biztosító.

Ingatlanbiztosítás

Biztosíthatjuk csak az épületet, a falakat, vagyis magát az ingatlant vagy mindent, ami benne van, azaz az ingóságokat, a háztartásunk valamennyi mozdítható darabját. A kettőt össze is lehet kapcsolni, s egyszerre védhetjük ingó és ingatlan vagyonunkat. Az ingatlanbiztosítás azt a célt szolgálja, hogy a különböző típusú ingatlanokat biztosítsuk elsősorban a természeti jelenségek és katasztrófák (tűz, víz, szél, jég, földrengés stb.), valamint további lehetséges kockázatok (például vandalizmus, betörés, az építmény meghibásodása, megrongálása) ellen. Ingatlanbiztosítást rendszerint a következő ingatlanokra szoktak kötni: családi házak (beleértve a melléképítményeket is, amilyen a garázs, kerítés stb.), lakások és lakóházak, a panelházak közös helyiségei, nem lakás célú helyiségek, rekreációs építmények (hétvégi házak), félig kész, még épülő objektumok.

Otthonbiztosítás

Az otthonbiztosítás – a többi biztosításhoz hasonlóan – azt a célt szolgálja, hogy védje a vagyonunkat a különféle kockázatokkal szemben, hogy megvédje mások vagyonát abban az esetben, ha mi kárt okozunk, valamint hogy védjen bennünket és a háztartásunkat a keletkezett kár felszámolásával összefüggő rendkívüli költségekkel szemben. Mielőtt kiválasztjuk a megfelelő biztosítást, fontos tisztázni, hogy pontosan mit akarunk biztosítani és mekkora az adott vagyontárgy értéke. Az otthonbiztosítás azokon a dolgokon keletkezett károkra vonatkozik, amelyek a lakásunk vagy házunk részét képezik, és amelyek fel vannak tüntetve a biztosítási szerződésben. Lehet szó bútorokról, elektronikai cikkekről, műtárgyakról vagy egyéb értékekről. Kérdéses azonban, a biztosító mekkora összegig hajlandó téríteni az esetleges kárt. A szerződés megkötése előtt fontos áttanulmányozni a feltételeket – az egyes társaságok eltérő fedezetet nyújtanak. Tanácsos alapos piackutatást is végezni, az egyes intézmények ajánlatait összehasonlítani, hogy milyen biztosítási elemek (kockázatok) közül lehet választani, azokat hogyan lehet kombinálni. Az otthonbiztosítás általában az összes biztosító kínálatában a legátfogóbb biztosítási termékek közé tartozik: az alapcsomagon kívül számos kiegészítő és a standardot meghaladó elemet tartalmaz. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy manapság lényegében bármit és bármilyen mértékben biztosíthatunk, ha megfizetjük. Az egyes társaságok a feltételekben részletesen fel szokták sorolni azokat a vagyontárgyakat, amelyekre nem terjed ki alapesetben a biztosítási védelem. Ilyenek például a légi, vízi, motoros járművek, utánfutók, bankbetétek, kéziratok, tervek, dokumentációk, értékpapírok stb. Ezekre külön megállapodást lehet kötni. Nemcsak azt kell megérdeklődni, mit tartalmaz az alapcsomag, és mit kell külön biztosítani, hanem azt is, hogy mely vagontárgyak hol nem biztosítottak. Egyes biztosítási feltételekben az értéktárgyakra, műtárgyakra nem terjed ki a biztosító kockázatviselése, ha garázsban, padláson, pincében, melléképületben, nem lakás céljára szolgáló helyiségben, nem állandóan lakott épületben (pl. nyaraló) vannak elhelyezve.

Kizáró okok

Noha az otthonbiztosítás teljes mértékben önkéntes alapon működik, amelyet elméletileg minden polgár létesíthet, a biztosítók bizonyos kérvényeket elutasíthatnak. Ez előfordulhat például akkor, ha eleve rossz állapotú, nem karbantartott épületről van szó, ha üresen áll, ha az ingatlant a tulajdonosa nem törvényes úton szerezte. Elutasíthatják a szerződés megkötését akkor is, ha a házunk, lakásunk olyan helyen található, ahol gyakoriak az árvizek, vagy esetleg e kockázat ellen nem biztosítják. Néhány társaság pedig csak pótdíjért biztosítja az ún. hétvégi háztartásokat (kerti bódé, nyaraló) – azokat, ahol az ügyfél csak hétvégén, illetve nagyon ritkán tartózkodik, mert ott nagyobb a betörések, rablások kockázata. Egyetlen biztosító sem téríti meg a biztosítási szerződés megkötése előtt keletkezett, háború vagy terrorcselekmények, polgárháború, lázadás, forradalom, tüntetés, felvonulás, sztrájk, munkahelyi rendbontás, zavargások során, nukleáris energia károsító hatásának betudható eseményekkel összefüggésben keletkezett, környezetszennyezéssel kapcsolatos, gyártási, technológiai hibára (pl. hibás kivitelezés, tervezési hiányosság) visszavezethető károkat, de a biztosított ingatlanban folytatott tűz- és robbanásveszélyes foglalkozása során okozott vagy ezen eseményekkel összefüggésben felmerülő károkat sem. (sza)