Hogyan védekezhetünk a szomszéd zaklatása ellen?

Az önsegélyezés nem lehet korlátlan, mindig tiszteletben kell tartani a másik személy jogait és a jó erkölcsöt. Az önsegélynek például akkor van jelentősége, ha a károsult szomszéd földje fölé ágakat lógatnak, vagy ha egy kerítés a szomszéd telke fölé hajlik, és kidőléssel fenyeget, és az érintett szomszéd nem hajlandó megoldani a problémát, ezért kíméletesen magunk is intézkedhetünk, hogy megakadályozzuk az esetlegesen keletkező kárt.

Ha az önsegély sikertelen, akkor az önkormányzathoz vagy bírósághoz fordulhat. A panaszokat írásban, szóban, jegyzőkönyvben, telefaxon vagy e-mailben lehet benyújtani. A panasznak olvashatónak és érthetőnek kell lennie, és világossá kell tennie, hogy ki ellen irányul, milyen hiányosságokra vonatkozik, és mit kér a panaszos. Végül, de nem utolsósorban a panaszosnak alá kell írnia.

Azokról a szóbeli beadványokról, amelyeket nem lehet azonnal, a panasz benyújtásakor elintézni, az önkormányzat írásos jegyzőkönyvet készít. A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell a panaszos és a bepanaszolt személy nevét, címét, a konkrét panaszt és a panaszos óhaját, továbbá a jegyzőkönyv készítésének dátumát és időpontját, a jegyzőkönyvet készítő alkalmazott nevét és címét, valamint azokat az alkalmazottakat, akik a szóbeli panasz megtételekor jelen voltak. Az önkormányzat nem köteles jegyzőkönyvet készíteni, ha a panaszos nem működik együtt vele. Az önkormányzati hivatalhoz telefaxon vagy elektronikus levélben benyújtott panasz csak akkor minősül írásba foglaltnak, ha a panaszos azt a benyújtástól számított öt munkanapon belül aláírásával írásban elismeri.

Anonim panaszt nem fogadnak el, ám ha a panaszos kéri, hogy személyazonosságát kezeljék bizalmasan, a kérésnek kötelesek eleget tenni. Amennyiben a panasz kivizsgálása nem lehetséges a panaszos adatainak a megadása nélkül, a hatóságnak erről haladéktalanul értesítenie kell az érintett személyt, s tájékoztatni kell arról, hogy csak akkor járnak el a panasz ügyében, ha a panaszos írásban beleegyezik abba, hogy a szükséges személyes adatokat egy meghatározott időn belül megadja.

Végső esetben bírósághoz fordulhatunk, pert indíthatunk a szomszédunk ellen, s a testület a Polgári törvénykönyv alapján megvizsgálja, hogy az egyik szomszéd a másik jogainak a gyakorlását az észszerű mértéket meghaladóan korlátozza, zaklatja vagy súlyosan veszélyezteti-e. A zaklatott vagy veszélyeztetett szomszéd bírósági védelmet is kérhet. A keresetben részletesen le kell írni a zaklató szomszéd konkrét magatartását, amellyel szemben védelmet kér, és kéri a bíróságot, kötelezze őt, hogy hagyja abba a zaklatást. Ha a tulajdonos a jogerős ítéletet követően ennek nem tesz eleget, elrendelhetik az ítélet hatósági végrehajtását.