Amikor felbomlik egy házasság, a bíróság a kiskorú gyermeke(ke)t rendszerint az anyánál helyezi el, az apát pedig tartásdíj fizetésére kötelezi. De mi van akkor, ha az apa nem fizet? Be lehet őt perelni? A problémát – olvasói levél alapján – ifj. Mészáros Lajos jogász boncolgatja
Fel lehet jelenteni az apát, ha nem fizeti a tartásdíjat?
Érdekes
Válóperünk kimondásakor, most már exférjemet nagyon alacsony gyermektartásdíjra kötelezte a bíróság, mert mindenki tudta ugyan, hogy több nem hivatalos jövedelme is volt, ám a tartásdíj alapja végül az az őrző-védői főállásban elért szerény bére lett, amit bizonyítani tudtunk. A most már hatéves kislányom apja azonban rendszertelenül fizette még azt a szimbolikus összeget is, amit jogerősen megítéltek, sőt az utóbbi két évben legalább féléves elmaradása van. Lányunk szeptemberben iskolába megy, ezért végrehajtással próbálkoztunk, de sikertelenül, mert állítólag elvesztette a munkáját, ami nem igaz, hiszen Ausztriában dolgozik, egyébként miből futna neki pl. most is horvátországi kirándulásra. Barátnőm azt ajánlotta, hogy tegyek büntető feljelentést, mert már csak így tudom behajtani a tartásdíjat. Én viszont nem szeretném, hogy a gyermekem apja büntetett előéletű legyen, még ha meg is érdemelné.
A tartásdíj fizetésének, vagyis a tartási kötelezettségnek az elmulasztása valóban nem csak azzal a következménnyel jár, hogy az elmaradt részleteket végrehajtás útján be lehet a tartozótól hajtani, ugyanis a tartási kötelezettség elmulasztása büntetőjogi felelősséggel is jár. Bizonyos esetekben – ha a tartásdíj fizetésére kötelezett személy rendszertelenül fizeti, vagy egyáltalán nem fizeti a tartásdíjat, és így adóssága, tartozása keletkezik – a Büntető Törvénykönyv (a továbbiakban „Btk.”) is hathatós védelmet nyújt a jogosultnak.
A tartási kötelezettség elmulasztásával járó büntető rendelkezéseket a Btk. 207. §-a tartalmazza. Ennek értelmében aki tartási kötelezettségét az utóbbi két évben legalább két hónapon keresztül akár gondatlanságból sem teljesíti, két évig terjedő szabadságvesztéssel is büntethető. Ha azonban az illető szándékosan bújik ki tartási kötelezettsége teljesítése alól, pl. úgy, hogy önkényesen otthagyja munkahelyét, vagy azért változtatja azt meg, hogy a tartásdíjat ne lehessen tőle behajtani, akkor a büntethetőség akár három évig is terjedhet. Súlyos esetekben pedig (például, ha a jogosult személy a tartozás miatt szükséget szenved, vagy a szükség veszélyének van kitéve) a büntetés akár egy évtől öt évig is terjedhet.
Olvasónk dilemmája azonban érthető. Szeretné elérni, hogy az apa rendesen fizesse a tartásdíjat, de nem szeretné, hogy gyermeke apja büntetett előéletű legyen. A büntetőjog igénybevétele egyébként is az utolsó lehetőség (ultima ratio) kell, hogy legyen. A tartási kötelezettség elmulasztásának bűncselekményéhez viszont kötődik egy törvényi rendelkezés, amely feloldhatja olvasónk kételyeit a büntető feljelentéssel kapcsolatban. A Btk. 86. §-a ugyanis kimondja, hogy a tartásdíj elmulasztásának bűncselekménye megszűnik, ha a mulasztásnak nem voltak súlyos következményei, és az elkövető teljesíti tartási kötelezettségét addig az ideig, amíg a bíróság záró tanácskozásra vissza nem vonul. Más szóval: a büntető rendelkezéseknek is elsősorban az a céljuk, hogy a tartozót kötelességének teljesítésére kényszerítsék. Ezért az esetleges büntető feljelentés végkimenetele adott esetben csakis az apán múlik, hiszen, ha a büntetőeljárás során, de legkésőbb a főtárgyaláson esedékes ítélethozatali tanácskozás előtt kiegyenlíti tartásdíjtartozását, utólagos büntetlenséget szerez, tehát nem lesz büntetett előéletű.
Figyelem! Felnőtt tartalom!
Kérjük, nyilatkozzon arról, hogy elmúlt-e már 18 éves.
Támogassa az ujszo.com-ot
A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!
Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.