Fel lehet jelenteni az apát, ha nem fizeti a tartásdíjat?

A tartásdíj fizetésének, vagyis a tartási kötelezettségnek az elmulasztása valóban nem csak azzal a következménnyel jár, hogy az elmaradt részleteket végrehajtás útján be lehet a tartozótól hajtani, ugyanis a tartási kötelezettség elmulasztása büntetőjogi felelősséggel is jár. Bizonyos esetekben – ha a tartásdíj fizetésére kötelezett személy rendszertelenül fizeti, vagy egyáltalán nem fizeti a tartásdíjat, és így adóssága, tartozása keletkezik – a Büntető Törvénykönyv (a továbbiakban „Btk.”) is hathatós védelmet nyújt a jogosultnak.

A tartási kötelezettség elmulasztásával járó büntető rendelkezéseket a Btk. 207. §-a tartalmazza. Ennek értelmében aki tartási kötelezettségét az utóbbi két évben legalább két hónapon keresztül akár gondatlanságból sem teljesíti, két évig terjedő szabadságvesztéssel is büntethető. Ha azonban az illető szándékosan bújik ki tartási kötelezettsége teljesítése alól, pl. úgy, hogy önkényesen otthagyja munkahelyét, vagy azért változtatja azt meg, hogy a tartásdíjat ne lehessen tőle behajtani, akkor a büntethetőség akár három évig is terjedhet. Súlyos esetekben pedig (például, ha a jogosult személy a tartozás miatt szükséget szenved, vagy a szükség veszélyének van kitéve) a büntetés akár egy évtől öt évig is terjedhet.

Olvasónk dilemmája azonban érthető. Szeretné elérni, hogy az apa rendesen fizesse a tartásdíjat, de nem szeretné, hogy gyermeke apja büntetett előéletű legyen. A büntetőjog igénybevétele egyébként is az utolsó lehetőség (ultima ratio) kell, hogy legyen. A tartási kötelezettség elmulasztásának bűncselekményéhez viszont kötődik egy törvényi rendelkezés, amely feloldhatja olvasónk kételyeit a büntető feljelentéssel kapcsolatban. A Btk. 86. §-a ugyanis kimondja, hogy a tartásdíj elmulasztásának bűncselekménye megszűnik, ha a mulasztásnak nem voltak súlyos következményei, és az elkövető teljesíti tartási kötelezettségét addig az ideig, amíg a bíróság záró tanácskozásra vissza nem vonul. Más szóval: a büntető rendelkezéseknek is elsősorban az a céljuk, hogy a tartozót kötelességének teljesítésére kényszerítsék. Ezért az esetleges büntető feljelentés végkimenetele adott esetben csakis az apán múlik, hiszen, ha a büntetőeljárás során, de legkésőbb a főtárgyaláson esedékes ítélethozatali tanácskozás előtt kiegyenlíti tartásdíjtartozását, utólagos büntetlenséget szerez, tehát nem lesz büntetett előéletű.