Februártól a legtöbb vállalkozó magasabb járulékot fizet

Mint minden évben, az idén januárban is emelkedett a járulékok összege. Tíz vállalkozóból 9 a minimális kivetési alapból fizeti a biztosítási díjat, s mivel januártól nőtt a minimális kivetési alap, a biztosítóba is többet kell befizetni. Tavaly a minimális kivetési alap 393 euró volt, januártól a 402,50 euró. Ez azt jelenti, hogy az egészségügyi biztosítóba a korábbi 55,02 euró helyett legkevesebb 56,35 eurót kell folyósítani. A lehető legalacsonyabb társadalombiztosítási járulék pedig a tavalyi 130,27 euróról 133,42 euróra emelkedett. Összességében havonta 4,48 euróval több járulékot kell elvezetni.

Az egészségbiztosítók még tavaly októberben az éves elszámolás keretében tájékoztatták ügyfeleiket a januártól érvényes új biztosítási díjakról. A vállalkozóknak nem kellett semmit kiszámolniuk, csak az átutalási parancsot kellett módosítaniuk úgy, hogy idén már a megemelt összeget utalják át a biztosító számlájára. Ezzel szemben a társadalombiztosítási járulékot mindenkinek saját magának kell(ett) újraszámolnia. A járulékok összegét az év elején azoknak kellett módosítaniuk, akik 2014. január 8-áig (addig kellett a decemberi biztosítási díjat kifizetni) 133,42 eurónál kevesebbet fizettek be a Szociális Biztosítóba (SP). Az új összeget – a januárra vonatkozó biztosítási díjat – február 8-áig kellett először az SP számlájára átutalni. Aki elmulasztotta, megbüntethetik.

Év elején a vállalkozók kérdésekkel szokták elhalmozni a Szociális Biztosítót – tudni akarják, mennyit kell fizetniük, rájuk vonatkoznak-e az év eleji változások, illetve hogyan kell kiszámítani a biztosítási díj összegét. Minden évben előfordul, hogy egyesek elfeledkeznek a változásról, és vagy a régi összeget utalják át a biztosító számlájára, esetleg új, de nem helyes összeget, mert rosszul számították ki, néhányan pedig a megadott dátum után fizetnek. Ilyen esetben automatikusan büntetőkamatot számláznak, úgyhogy aki még nem fizette ki a januári összeget, minél hamarább törlessze hátralékát, nehogy később meglepődjön a magas büntetés láttán.

„Kérjük a vállalkozókat, a fölösleges félreértéseket és bonyodalmakat elkerülendő rendszeresen ellenőrizzék, eleget tesznek-e kötelességeiknek a biztosítóval szemben! Ez nemcsak azért fontos, nehogy az adósok listájára kerüljenek, és elkerüljék a büntetéseket, hanem azért is, hogy a jövőben ne legyenek problémáik az esetleges táppénz- és a nyugdíjigényük benyújtásakor. Aki ugyanis nem fizeti rendesen és időben a járulékokat, az a jövőben nem biztos, hogy teljesíti a különböző szociális juttatások jóváhagyásának feltételeit, esetleg csak nagyon alacsony összegre lesz jogosult” – figyelmeztet a Szociális Biztosító. Ezért érdemes odafigyelni a határidőkre – általában minden változást 8 napon belül kell jelenteni. Ha létrejön vagy megszűnik a járulékfizetési kötelezettség, vagy valamilyen okból ideiglenesen megszakítják a társadalombiztosítást, változnak az ügyfél adatai, 8 napon belül fel kell venni a kapcsolatot a biztosítóval. „A vállalkozó alapvető kötelességei közé tartozik az is, hogy a befizetett biztosítási járulékot jól azonosítsa, azaz a szükséges azonosító jeleket (variabilný+ špecifický symbol) hibátlanul tüntesse fel. A kötelességek elmulasztása vagy megsértése esetén 16 596,96 euróig terjedő bírság szabható ki” – olvasható a biztosító közleményében.

A legalacsonyabb járulékok emelésének oka az, hogy automatikusan változott az az összeg – a kivetési alap – amelyből ezt kiszámítják. Az utóbbi meghatározásakor az átlagbérből indulnak ki, és ennek összege emelkedett. A járulékok éves emelése bizonyos mértékig kompenzálja, hogy egyesek próbálnak kibújni a kötelező társadalombiztosítás fizetése alól. A minimális havi kivetési alap tizenkétszerese képezi a vállalkozásból befolyt előző évi bevétel határát, mely fölött kialakul a járulékfizetési kötelezettség. 2014. július 1-jétől azoknak kell társadalombiztosítási díjat fizetniük, akik előző évi bruttó bevétele meghaladta a 4830 eurót. Vagyis lesznek, akiknek újonnan alakul ki a járulékfizetési kötelezettségük, egyeseknek megmarad (csak új összeget kell majd átutalniuk), másoknak viszont megszűnhet, ha tavaly még 4830 eurós jövedelemre sem tettek szert.

TÖBB JÁRULÉK– MAGASABB SZOCIÁLIS JUTTATÁSOK


A társadalombiztosítás az állam által működtetett szociális ellátórendszer része, egy biztosítási fajta, melyről általánosságban elmondható: aki befizetéseivel hozzájárul a szociális rendszer fenntartásához, vagyis a biztosított személy rendszeresen fizeti a meghatározott járulékokat, akkor valamilyen esemény bekövetkeztekor – bizonyos törvényes feltételek teljesítése mellett – hozzájut a biztosítási összeghez. Eszerint betegség, munkaképtelenség, terhesség idején, a nyugdíjkorhatár elérésekor, eltartó elvesztése vagy más kockázatok fennállása esetén igénybe veheti a rendszer által biztosított ellátásokat, jogosulttá válik táppénzre, anyasági támogatásra, nyugdíjra. A juttatások összege szorosan összefügg a biztosítási járulék nagyságával: aki többet fizet, annak a biztosító is magasabb juttatást folyósít szükség esetén. Ez az alkalmazottakra és a vállalkozókra egyaránt érvényes.

Egyeseket bosszanthat, hogy év elején nőtt a minimális társadalombiztosítási díj összege, s ezentúl a vállalkozóknak havonta legkevesebb 133,42 eurót kell a Szociális Biztosító (SP) számlájára befizetni, ezért cserébe viszont betegség esetén magasabb táppénzre is számíthatnak, később pedig magasabb nyugdíjat kaphatnak.

Táppénz és beteggondozás

u Az emelés ellenére a vállalkozók többsége továbbra is alacsonyabb szociális juttatásban részesülhet, mint az alkalmazottak. Például az az alkalmazott, akinek a bruttó fizetése tavaly 805 euró körül mozgott (ez a két évvel korábbi átlagbérnek felel meg), az idén egy 30 napig tartó betegség esetén 412,68 euró táppénzben részesülhet. A vállalkozók 80%-a, akik a minimális járulékokat fizetik, 30 napig tartó betegség esetén fele annyira, mindössze 201,56 euróra számíthat (a betegség első 3 napjában 3,23 euró, a negyedik naptól 7,11 euró jár, 30 nap esetében összesen 201,56 euró). Az előző évhez képest ez 27,24 euróval magasabb táppénzt jelent.

u Ha a minimális járulékokat fizető vállalkozó gyermeke megbetegszik, a szülő az alkalmazottakhoz hasonlóan ápolási szabadságra mehet. Tavaly az ilyen vállalkozónak naponta 6,15 eurónyi ápolási díjat hagyhattak jóvá, 10 napig tartó betegség esetén összesen 61,50 eurót kaphatott – egy ápolásra szoruló személy után csak 10 napig folyósítják, utána legalább egy napra munkába kell állni, majd újra ápolási szabadságra lehet menni, egy hónapban legfeljebb háromszor. Idén az ápolási díj összege legkevesebb 7,11 euró naponta, vagyis 10 napos lábadozás esetén a szülő 9,60 euróval többet kaphat.

u Ha a minimális járulékokat fizető vállalkozó tavaly ment anyasági szabadságra, a biztosító legkevesebb napi 7,26 eurónyi anyasági támogatást hagyhatott jóvá számára, s egy 30 napot számláló hónapban összesen 217,90 eurót kapott. Ha ugyanez a vállalkozó az idén menne anyasági szabadságra, már 8,40 eurónyi napidíjat hagynának jóvá, s egy 30 napot számláló hónapban 251,95 eurót kapna, ami az előző évhez képest 34,05 euróval több.

A táppénz maximális összege

u A táppénzt maximumát a két évvel korábbi átlagbér 1,5-szöröséből számítják ki. Ez azt jelenti, hogy tavaly a 2011-ben érvényes átlagfizetést, idén pedig a 2012-es átlagkeresetet veszik alapul. A táppénz maximális kivetési alapja így a tavalyi 1179 euróról 1207,50 euróra emelkedett. Ebből az összegből azoknak az alkalmazottaknak a betegsegélyét számolják ki, akik fizetése tavaly elérte legalább ezt a szintet, illetve azoknak a vállalkozóknak, akik legalább ekkora kivetési alapból fizették a járulékokat.

u A táppénz felső határa a betegszabadság első 3 napjában 9,92 euró, a negyedik naptól pedig 21,83 euró. 30 napig tartó lábadozás esetén a beteg legfeljebb 619,30 eurót kaphat, ami az előző évhez képest 14,62 euróval több.

u Azok, akiknek a kivetési alapja legalább az átlagbér 1,5-szöröse, a családtag ápolása esetén naponta 21,83 euró ápolási díjra számíthatnak, ami 10 nap esetében 218,34 eurót jelent. Tavaly a Szociális Biztosító ilyen esetben csak 213,19 eurót folyósított, vagyis a jobban kereső alkalmazottak és vállalkozók idén 5,15 euróval többet kaphatnak.

u Azoknak a nőknek, akik idén mennek anyasági szabadságra, maximum 25,80 eurónyi anyasági támogatást hagyhatnak jóvá naponta. Egy 30 napot számláló hónapban legtöbb 774,12 eurót utalhatnak a számlájukra. Tavaly az anyasági felső határa 755,85 euró volt, vagyis az összeg idén 18,27 euróval nőtt. A 774,12 eurót a vállalkozók is megkaphatják, amennyiben korábban az átlagbér 1,5-szörösének megfelelő kivetési alapból fizették a járulékokat.

Öregségi nyugdíj

u Az öregségi nyugdíj összegét egy képlettel számítják ki, melyhez szükség van az átlagos személyi bérpontra (priemerný osobný mzdový bod – POMB), a ledolgozott évek számára – pontosabban a teljes nyugdíjbiztosítási időszakra (obdobie dôchodkového poistenia – ODP), valamint az aktuális nyugdíjértékre (aktuálna dôchodková hodnota – ADH), ami az idén 10,2524 euró. Az átlagos személyi bérpont az egyes ledolgozott években szerzett személyi bérpont függvénye, amely pedig az alkalmazott, illetve a vállalkozó kivetési alapjától függ, illetve az ebből számított járulék nagyságától.

u Ha olyan alkalmazott kéri a nyugdíjaztatását, aki ledolgozott 42 évet, és a fizetése egész életében az átlagbér szintjén mozgott, az idén 439,20 euróra jogosult. Amennyiben olyan vállalkozó akarna nyugdíjba menni, aki ugyancsak ledolgozott 42 évet, viszont egész életében csak a minimális járulékokat vezette el a biztosítóba, fele annyi járandóságra, mindössze 231,10 euróra számíthatna. A gyakorlatban azonban a Szociális Biztosító nem szokott olyan esettel találkozni, hogy valaki egész életében csak a minimális biztosítási díjat fizette volna. Éppen a magasabb nyugdíj reményében az emberek szoktak a kötelező társadalombiztosítás mellett kiegészítő önkéntes biztosítást is kötni, a vállalkozók pedig magasabb kivetési alapból fizethetik a járulékokat.

Bírságot kap, aki nem fizet járulékot

Milyen bírságra számíthatok, ha nem fizettem be időben a biztosítási járulékot?

Azokat a természetes személyeket, akik az öregségi biztosítási díjat az adott hónapban a határidő után, nem a megfelelő összegben (kevesebbet) vagy egyáltalán nem utalták át, minden nap késedelemért a hátralék 0,05 százalékának megfelelő napi büntetéssel sújtják. Amennyiben a vállalkozó nem számolta át a járulékot, és a korábban érvényes, alacsonyabb összeget fizette be, ajánlatos minél hamarább kiegyenlíteni a különbözetet. A befizetést helyesen kell azonosítani a megfelelő azonosító jelekkel (variabilný a špecifický symbol)! Aki nem biztos benne, mekkora a helyes összeg, az esetleges problémák elkerülése végett vegye fel a kapcsolatot a biztosító illetékes kirendeltségével!

Január 1-jétől új biztosítási járulékot fizetek. Ez az összeg meddig lesz érvényben?

Az év elején meghatározott új összeg legalább 2014. június 30-áig lesz érvényben. Július 1-jével felülbírálják az ügyfelek járulékfizetési kötelezettségét. Lesz olyan vállalkozó, akinek megszűnik, egyeseknek újra keletkezik, megint másoknak megmarad, csak az összeg változik. Mindez a tavaly elért jövedelem függvénye. A minimális és a maximális kivetési alap egyébként nem változik, az egész évre szól.

Vállalkozó vagyok, hamarosan elköltözöm. Be akarom jelenteni az állandó lakhelyem megváltozását. Milyen iratokra van szükség, hogy az adatmódosítás zökkenőmentes legyen?

A kötelezően biztosított vállalkozó az állandó lakhely változását egy regisztrációs nyomtatvány (Registračný list fyzickej osoby) segítségével jelenti. Letölthető a www.socpoist.sk honlapról. Az internetes oldalon ki lehet tölteni, onnan ki lehet nyomtatni, majd az aláírt űrlapot postázza a régi lakhely szerint illetékes kirendeltségbe.

Nappali tagozatos főiskolás vagyok, és a tanulás mellett pénzügyi közvetítőként szeretnék dolgozni, lenne adóazonosító (DIČ) számom is. Azt olvastam, ebből a státusból kifolyólag kötelezően kellene fizetnem a társadalombiztosítási járulékokat. Havonta mekkora összegről van szó?

Ha elmúlt 18 éves, és az adóhivatalban pénzügyi közvetítőként bejegyezteti magát, a hatályos törvény értelmében vállalkozónak fog minősülni. A járulékfizetési kötelezettséget mindig július 1-jével vizsgálják meg, éspedig az előző évben elért jövedelem alapján. Ha már tavaly vállalkozott, s a 2013-as bruttó bevétele túllépte a törvényes limitet, 2014. július 1-jétől kötelezően lesz társadalombiztosítása, és 8 napon belül kell majd jelentkeznie a biztosítóban. A járulékok összegét a 2013-as adóbevallásban szereplő adóalaprész alapján kell kiszámítani. Addig azonban nem kell semmit fizetni, nincs semmilyen kötelezettsége a Szociális Biztosítóval szemben. (Ha a vállalkozást csak idén kezdi, a járulékfizetési kötelezettség legkorábban 2015. július 1-jével keletkezik, s egészen eddig a dátumig nem kell járulékot fizetni.)

Vállalkozó vagyok, de gondjaim vannak, s befejezem a vállalkozást. Jogosult leszek munkanélküli-segélyre?

Munkanélküli-segélyre jogosult az a személy, akinek az elmúlt 3 évben legalább 2 évig volt társadalombiztosítása. Törvény szerint egy évnek 365 nap számít. Ez azt jelenti, hogy munkanélküli-segélyt kaphat a munkaügyi hivatal nyilvántartásában levő olyan személy, akinek a bejegyzését megelőző 3 évben legalább 730 napig volt szociális biztosítása. Amennyiben rendelkezik ennyi biztosítási nappal, kaphat segélyt. (sza)