Emelés helyett karácsonyi nyugdíj

2016. január 1-jétől a rendes havi járandóságokat is valori- zálják, de csak kis mértékben, viszont lehet, hogy jövőre a karácsonyi „segély” helyett már 13. nyugdíj lesz. A karácsonyi nyugdíj lényegében nem igazi nyugdíj, hanem csak egyfajta nyugdíj-kiegészítés: a szociális támogatások egyik speciális fajtája, melyet évente egyszer, karácsony előtt folyósítanak. Még az első Fico-kormány vezette be 2007-ben, és bár később fontolgatták az eltörlését, decemberben azóta is kiegészítik a nyugdíjakat, csak időközben megváltozott az összeg kiszámításának a módja. Először a nyugdíjasok – bevételüktől függően – még háromféle összeget kaptak. 2010-ben 8 sávra bővítették, 2011-től pedig egy képlet alapján számolják ki, melyben a legfontosabb tényező a rendes havi nyugdíj és a létminimum összege, de szabtak egy felső határt is. A törvénybe foglalt maximális összeget – 87,26 eurót – azok kapják, akiknek a nyugdíja a legalacsonyabb, akiknek a havi járandósága nem haladja meg a létminimumot, ami jelenleg 198,09 euró. A legalacsonyabb összeg 30,26 euró. További szabály, hogy a karácsonyi nyugdíj csak annak jár, akinek a havi járandósága nem haladja meg az előző évi országos átlagbér 60 százalékát. Vagyis 2015-ben az jogosult rá, akinek a nyugdíja legfeljebb 514,80 euró. Aki havonta ennél több nyugdíjat kap, az nem számíthat a pluszpénzre. A támogatás összege idén nem változott, a maximális összeg 2014-ben is 87,27 euró volt. Ezúttal is adnak egy rendkívüli, 12,74 eurós kiegészítést (tavaly is ennyi volt) azoknak a nyugdíjasoknak, akiknek a havi járandósága, illetve a járandóságai összege nem lépi túl a 396,18 eurót, vagyis nem haladja meg az egy felnőtt személyre számított létminimum kétszeresét. Azaz, ha a havi nyugdíj vagy az összes járandóság együttes összege, melyet figyelembe vesznek a karácsonyi nyugdíj kiszámításakor, nem haladja meg a 396,18 eurót, akkor a karácsonyi nyugdíjhoz hozzáadódik további 12,74 euró. Így az ünnepek előtt 100 euró pluszpénzt kapnak azok, akiknek a nyugdíja mindössze 200 euró. A nyugdíj nem nőA karácsonyi nyugdíjat 2015-ben 100 ezerrel többen kapják, mint tavaly. Ez annak köszönhető, hogy az átlagbérek folyamatosan emelkednek, a nyugdíjak viszont szinte stagnálnak. A járandóságokat mindig január 1-jével emelik, s a valorizáció már évek óta csak jelképes pár eurós, esetenként csak pár centes. Az átlagbérek viszont ennél nagyobb mértékben nőnek. Tavaly az átlagfizetés 60%-a 494,40 euró volt, idén 514,80 eurónak felel meg, miközben a nyugdíjak alig változtak, úgyhogy idén csaknem 100 ezerrel több személy járandósága volt alacsonyabb az átlagbér 60%-ánál. A nyugdíjasok érdekvédelmi szervezete, a Nyugdíjas-egyesület (Jednota dôchodcov) pozitívan értékeli, hogy bővült a jogosultak köre, ugyanakkor nehezményezik, hogy a nyugdíjrendszer 25 évvel a rendszerváltás után sem igazságos az idősekkel szemben. „Országszerte látjuk, hogy a nyugdíjasok egzisztenciális problémákkal küszködnek, és nem csak a legszegényebb régiókban. Csodálom az embereket, milyen szerényen és okosan tudnak gazdálkodni abból a kevésből, amit a több évtizedes munkájukért kapnak” – nyilatkozta a közelmúltban Ján Lipiansky, a Nyugdíjas-egyesület elnöke. Inkább valorizáció kelleneNoha a karácsonyi kiegészítés jól jön a kisnyugdíjasoknak, a szervezet szerint ez csak a januári alacsony nyugdíjemelés bizonyos kompenzálása, és sokkal jobban örülnének, ha az éves valorizáció nagyobb mértékű lenne. Az azonban a gazdasági mutatóktól, konkrétan az évközi inflációtól és átlagbér-emelkedéstől függ: az infláció 80%-át, az átlagbér-emelkedés 20%-át adja a nyugdíjemelésnek. A Szociális Biztosító eszerint a képlet szerint számítja ki, hogy az egyes nyugdíjtípusok januártól mekkora összeggel emelkednek. A Szociális-gazdasági Kockázatokat és Alternatívákat Kutató Intézet (IVRA) igazságtalannak és az idősekre nézve károsnak tartja a nyugdíj-valorizációs rendszert. Szerintük a valorizáció minél nagyobb mértékben kötődik az infláció mértékéhez, a nyugdíjasok annál rosszabbul járnak, és minden évben havi 2 eurót veszítenek abból a havi 10 eurós valorizációs emelésből, mely a régi rendszer szerint járna nekik. Számításaik szerint 2014-ben ez csak megközelítőleg 2 eurós veszteség volt havonta, 2015-ben már 4, 2016-ban pedig 6 euró lesz havonta, és az elkövetkező 3 évben a valorizációs módszer módosítása következtében egy nyugdíjas mintegy 192 eurót veszít. Mivel a nyugdíj egyfajta bérpótlék, az IVRA szerint a valorizációs rendszert az infláció helyett inkább a béremelkedéshez kellene kötni: például az úgynevezett svájci modell sokkal igazságosabb lenne – a valorizáció 50%-a a bérek emelkedésének a mértékétől, 50% pedig az infláció alakulásától függjön. Lipiansky szerint a jelenlegi helyzetből a karácsonyi hozzájárulással lehetne kiutat találni. A Nyugdíjas-egyesület már régóta szorgalmazza a 13. nyugdíj bevezetését, szerintük az ünnepek előtti kiegészítést lehetne azzá alakítani. Ezt a lehetőséget már a kormány is meglebegtette a nyugdíjasok előtt. A Smer a közelmúltban vázolta 3. szociális csomagját, melyet akkor szeretnének megvalósítani, ha a Smer a tavaszi választások után is hatalmon maradna. Ján Richter szociális ügyi miniszter megerősítette, hogy a 3. szociális csomag részeként fontolgatják a 13. járandóság bevezetését. Nyugdíjemelés: 1,90 euróA Szociális Biztosító már közzétette a 2016. január 1-jétől esedékes emelés pontos összegét. Csaknem egymillió öregségi és korengedményes nyugdíjas járandóságát 1,90 euróval egészítik ki. Mintegy 600 ezer rokkantsági, szociális, özvegyi és árvasági nyugdíjas pedig 0,6–1,7 euró közötti emelésre számíthat.