Egyéni vállalkozás vagy kft.?

Az adóbevallásokat március végéig kellett leadni, az adót is addig kellett kifizetni – akik haladékot kértek az adóhivataltól, azoknak a kijelölt időpontig (legkésőbb szeptember végéig) kell majd eleget tenniük e kötelességüknek. Sokan éppen az adóbevallás kitöltésekor tudatosították, hogy milyen magas adót fizetnek, főleg, ha úgynevezett alvócégük van, mely nem termel nyereséget, ám törvényből kifolyólag mégis ki kellett fizetni egy bizonyos minimáladót (adólicencet). Az állam ezt tavaly január 1-jétől vezette be, ám kifizetni először a 2014. évre vonatkozóan csak idén március végéig kellett. Az évek óta működésképtelen, csak papíron létező cégek is kötelesek minimáladót fizetni.

Cégfelszámolás Voltak azonban, akik idejében megszüntették vállalkozásukat, azaz még 2014-ben végelszámolási eljárást indítottak a cégük ellen, s noha a cégjegyzékből még nem törölték a vállalatot, a veszteségadót mégsem kellett kifizetniük. Akik kifutottak az időből, és tavaly év végéig nem sikerült vagy elfelejtették felszámolni az alvó vagy minimális forgalmat lebonyolító céget, szakértők azt tanácsolják: ezt tegyék meg minél hamarabb! A tavalyi évre vonatkozó veszteségadót nem úszták meg, és ha nem élénkítik fel a vállalkozásukat, a minimális vagy semmilyen haszon ellenére jövőre is behajtják rajtuk a 2015. évre vonatkozó adólicencet. Aki csak év végén szüntetni meg a vállalatot, attól az egész évi veszteségadót fogják követelni. Minél hamarább felszámolják a céget, annál kisebb lesz a minimáladó összege is (arányos összeget kell fizetni).

Járulék- és adóoptimalizálás A cég felszámolása nem feltétlenül jelenti azt, hogy be kell zárni a vállalkozást, egyéni vállalkozóként tovább lehet dolgozni. Szakértők szerint nincs általános recept, minden eset egyedi – ezért általánosságban nehéz egyértelműen megmondani, a vállalkozás mely formája éri meg jobban. Egyes elemzők szerint a 20 ezer euró évi bevétel jelenthet egyfajta képzeletbeli határt – ekkora összegnél már érdemes mérlegelni, mi éri meg jobban: kisiparosként tevékenykedni vagy kft.-t alapítani.

Sok kisiparos az adóbevallások beadása után azért gondolkodik a cégalapításon, mert szeretne kibújni a járulékfizetési kötelezettség alól. A vállalkozás első évében és nagyon kis bevétel esetén a Szociális Biztosítóba nem kell semmit sem fizetni, egy bizonyos jövedelem felett azonban kialakul a járulékfizetési kötelezettség. Az adóbevallások alapján az SP július 1-jei dátummal (akik az adóhivatalban halasztást kértek, azok esetében október 1-jével) bírálja felül a járulékfizetési kötelezettséget.

A kft. előnye Aki továbbra sem akar járulékokat fizetni, beszüntetheti tevékenységét, illetve egyéni vállalkozását kft. formájában folytathatja – aki ezt tervezi, tanácsos még július 1-je előtt megtennie. Ez esetben nem kell majd járulékot fizetnie, ugyanakkor számolnia kell azzal, hogy a kft. létrehozása mintegy 300 euróba kerül, ráadásul legalább 5000 euró értékű alaptőkére van szükség, az egyéb cégkiadásokról nem is beszélve. Az egyéni vállalkozásnak és a kft.-nek egyaránt vannak előnyei és hátrányai. A lehetőségek mérlegelésekor az egyik legfontosabb szempont a feltételezhető haszon lehet, vagyis hogy az elkövetkező évben vélhetően mennyi bevételre lesz képes szert tenni. Ha valószínűsíthető, hogy évente 20 ezer eurónál több bevétele lesz, akkor már érdemes a vállalkozási forma módosítását komolyan megfontolni. Az egyéni vállalkozás mellett szól, hogy a vállalkozás első évében nem kell járulékokat fizetni, valamint az adóbevallásban érvényesíthetőek az átalánykiadások. A saját cég mellett szólhat, hogy járulékokat itt sem kell fizetni, ezenkívül az adók optimalizálására, az adóalap csökkentésére is több lehetőség van, ráadásul az alaptőke befizetése után a vállalkozó nem a saját vagyonával kezeskedik. Minimális járulék Nem szabad elfeledkezni arról sem, hogy az egészségbiztosítási járulékot mindenképpen fizetni kell. A minimális egészségbiztosítási járulék 57,68 euró, illetve a www.firmaren.sk cégalapítással foglalkozó honlap szerint még az is „megoldható”, hogy a havi járulék akár 7 euróra csökkenjen. „Beáta asszonyt elbocsátották, fél évig munkanélküli volt, majd úgy döntött, vállalkozni fog. A lehetőségek mérlegelése után a saját céget hozott létre. Tudta, hogy társtulajdonosként és ügyvezetőként nem kell a Szociális Biztosítóba járulékot fizetnie, az egészségbiztosítást azonban fizetnie kell. Mivel a cége még nem termelt semmilyen hasznot, csökkenteni akarta a kiadásait, és a könyvelője javaslatára úgy döntött, megbízza saját magát az ügyvezetői tisztség betöltésével, és erről saját magával szerződést is kötött, s ebben rendszeres havi tiszteletdíjat – 50 eurót – hagy jóvá magának. Erről tájékoztatta az egészségbiztosítóját és a Szociális Biztosítót, valamint az adóhivatalt is, és a járulékokat ebből az összegből fizette – vagyis 7 euró egészségbiztosítási és 17 euró társadalombiztosítási járulékot, összesen mindössze 24 eurót havonta az 57,68 euró egészségbiztosítási járulék helyett, miközben a 24 euróban mindkét biztosítás benne volt” – tájékoztat a firmaren.sk.

Törvényeink ezt a trükköt lehetővé teszik, sőt arra is van lehetőség, hogy a cég ügyvezetőjének olyan alacsony jutalmat is szerződésbe foglaljanak, melyből minimális, mindössze pár centnyi biztosítási díjat kell fizetni, melyet – mivel nagyon alacsony összegről van szó – végső soron át sem kell utalni, a biztosítás ennek ellenére érvényes. A szakportál szerint ezzel a lehetőséggel egyes alvócégek ügyvezetői szoktak élni.