Az amerikai választási rendszer jelentősen különbözik a miénktől, sokan nincsenek tisztában bizonyos fogalmakkal. Ifj. Mészáros Lajos jogász az elektori szavazás kifejezést boncolgatja, olvasói levélre reagálva.
Az amerikai elnökválasztási rendszerről
Olvasói levél
Az utóbbi hetekben szinte mindenhol az USA-ban esedékes elnökválasztás a téma, legtöbbször azzal kapcsolatosak a hírek a tévében és az újságokban is, hogy a jelölteknek mennyi esélyük van, és hogy milyen a kampány. Pár napja arra is felfigyeltem, hogy a választások kapcsán a hírekben az „elektori szavazás” kifejezést emlegették, de az nem derült ki, hogy ez mit is takar pontosan. Egy ismerősöm, akivel a politikát is meg szoktuk vitatni, azt állítja, hogy az ilyen szavazást akár olyan jelölt is nyerheti, aki nem a legtöbb szavazatot kapja. Mégis hogyan lehetséges ez? És mit jelent pontosan az elektori szavazás? Örülnék, ha a rovatban foglalkoznának az amerikai elnökválasztási rendszerrel és ezekkel a kérdésekkel is.
Olvasónknak az Amerikai Egyesült Államokban (USA) közelgő elnökválasztással összefüggő kérdései nagyon jól rámutatnak az amerikai választási rendszer (európai szemmel nézve) úgymond „furcsaságaira”. Az USA elnökének megválasztása ugyanis valóban egy nagyon egyedi választási rendszeren alapszik, amelyet elektori rendszernek is nevezünk.
Az elektori rendszer jogalapja az USA alkotmányának II. cikke, amely szerint az egyes tagállamok által kijelölt ún. elektorok választják az elnököt. Az elektorok afféle tagállami küldöttek, akik feladata tulajdonképpen az, hogy közvetítsék az adott tagállamban szavazó választópolgárok többségének akaratát, mivel ők maguk arra a jelöltre szavaznak, amelyik az adott államban megnyerte a szavazást.
A november 5-i választásokon a választópolgárok hagyományosan (elsősorban) a két nagy párt, a Republikánus Párt és a Demokrata Párt jelöltjére szavaznak, ami után a tagállamokban összesítik a leadott szavazatokat, és győztesnek hirdetik ki a legtöbb szavazatot kapó jelöltet. Ezután ülnek össze az elektorok, akik a már az adott tagállamban győztes elnökjelöltre adják le a voksukat, és ezt jegyzékben rögzítik, amit eljuttatnak a Szenátus (a kétkamarás parlament felsőháza) elnökének, aki a Szenátus és a Képviselőház (parlament alsóháza) jelenlétében megszámolja az összes elektori szavazatot, és azt a jelöltet hirdeti ki az USA következő elnökévé, amelyik megszerzi a szavazatok többségét (50 % + 1 szavazatot).
Az elektorok száma összesen 538 fő, amely szám megegyezik az USA Képviselőháza (435) és Szenátusa (100) tagjainak számával, ill. a fővárosnak (Washington D. C.) van még külön 3 elektora. Minden tagállamnak annyi elektora van, ahány képviselője a Képviselőházban (legalább 1) és szenátora a Szenátusban (mindenkinek 2), vagyis a legkisebb államoknak is legalább 3 elektoruk van (a legtöbb elektora, pontosan 54, jelenleg Kaliforniának van). A számok alapján tehát ahhoz, hogy valaki amerikai elnök legyen, legalább 270 elektori szavazatot kell szereznie.
A fent leírt közvetett választási rendszert egykor egyfajta kompromisszumnak szánták az ún. „alapító atyák”. Tény azonban, hogy a rendszer sajátosságai miatt bizony előfordulhat, hogy valaki úgy legyen elnök, hogy nem szerzi meg az összes választópolgár szavazatainak többségét. Ez pl. akkor lehetséges, ha a jelölt több alacsonyabb elektori szavazatszámmal rendelkező tagállamban győz, mint ellenfele. Ez a forgatókönyv pedig olyannyira életszerű, hogy eddig ötször is megtörtént – legutóbb 2016-ban, amikor Donald Trump úgy szerezte meg az elektori szavazatok többségét (összesen 304-et), hogy összességében több mint 2,8 millió választópolgári szavazattal kapott kevesebbet Hillary Clintonnál.
Figyelem! Felnőtt tartalom!
Kérjük, nyilatkozzon arról, hogy elmúlt-e már 18 éves.
Támogassa az ujszo.com-ot
A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!
Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.