Az alternatív gyógyászok jogi felelősségéről

Kislányom évek óta küszködik rendkívüli túlsúlyával. Már mindent megpróbált, hogy lefogyjon, a tornáktól a gasztroenterológusig. Több mint egy évvel ezelőtt barátnője tanácsára egy alternatív gyógyászhoz fordult, aki ingyen adott tanácsokat, csak a teakeverékeket és később különböző olajokat, kenőcsöket kellett megfizetni elég borsos áron, amelyeket állítólag saját kezűleg készített. A szomorú az, hogy néhány hónappal ezelőtt feltűnő foltok jelentek meg lányom egész testén, és sajnos az arcán is. A bőrorvosok szerint ez az ismeretlen összetételű kenőcsök következménye, amelyek állítólag maradandó nyomokat hagyhatnak. El vagyunk keseredve, hogy lehet az, hogy egy ilyen személy gyógyíthat? És egyáltalán, kinek tartozik felelősséggel?

A hagyományos (klasszikus) nyugati orvoslás tudományos alapelveken, módszereken alapszik, az orvostudomány legújabb hozzáférhető eredményei alapján (lege artis) kell, hogy végezzen gyógyászatot. Az ilyen gyógyászati tevékenységet csakis főiskolát végzett orvosok, gyógyszerészek, pszichológusok és más szakképzett egészségügyi dolgozók végezhetik.

A bizonyítékokon alapuló klasszikus orvoslás helyett vagy néha annak kiegészítéseként alkalmazzák az alternatív gyógyászatot. Az alternatív gyógyászat magába foglalhat sok mindent, ami nem sorolható a klaszszikus, hivatalos orvoslásba. Az alternatív gyógymódok körébe tartozik pl. a hagyományos kínai orvoslás, amelynek részét képezi az akupunktúra, a homeopátia, csontkovácsolás, fitoterápia, tehát a gyógynövényekkel való gyógyítás stb. Az alternatív gyógyászatot gyakorló személy nem kell, hogy szakképzett orvos legyen. Ezt a tevékenységet valójában bárki végezheti, mert az alkotmány 2. cikkének 3. bek. szerint „mindenki megtehet bármit, amit a törvény nem tilt”, márpedig nem létezik olyan törvény, amely általában tiltaná az alternatív gyógyászatot.

Amíg az alternatív gyógyász nem okoz egészségkárosodást, a törvényhozó tolerálja a nem hagyományos, nem kipróbált, nem tudományos elveken vagy tudáson alapuló alternatív gyógyászati módszereket is. Amennyiben azonban az alternatív gyógyász hibát követ el, és akár gondatlanságból más egészségében kárt okoz, természetesen köteles a kárt (általában magas pénzösszegekben) megtéríteni, még akkor is, ha a beteg személy beleegyezett az alternatív gyógymódba.

Az alternatív gyógyász azonban nemcsak polgárjogi szempontból (kártérítés), hanem büntetőjogilag is felel a tetteiért, tevékenységéért. Adott esetben, ha az illető személy az alternatív gyógyász szerepét csupán nyereségszerzés szándékával „játszotta” el, a büntető törvénykönyv (Btk.) 221. §-a szerint a csalás bűntettét vagy akár a Btk. 335. §-a szerinti jogsérelem okozását követhette el, de nem kizárt az sem, hogy a Btk. 162. §-ába foglalt kuruzslás bűncselekmény elkövetése miatt is felelősségre lehet vonni, amely szerint aki orvosi vagy egyéb egészségügyi gyakorlatra jogosultság körébe tartozó tevékenységet jogosulatlanul fejt ki, és szakszerűtlen diagnosztikai vagy gyógyászati tevékenység által, illetve gyógyszer, gyógykészítmény vagy egészségügyi termék hibás alkalmazásával, akár gondatlanságból is más egészségét károsítja, súlyos egészségkárosodás esetén három évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel is büntethető.