A végzős középiskolásoknak még jár a nyári szünet

B. SZENTGÁLI ANIKÓ

Szlovákiában áprilisban 12,96 százalékos munkanélküliséget jegyeztek, ami abszolút számokban összesen 349 745 állástalan személyt jelent. Közülük 25 659 pályakezdő, akik száma az érettségi és államvizsgák után várhatóan nőni fog. Így volt ez tavaly is: a munkaügyi hivatalok 2013 áprilisában 23 930 végzőst tartottak nyilván, a főiskolai vizsgaidőszak befejeződése és nyári szünet után azonban a számuk szeptemberben mintegy 10 ezerrel nőtt. Vélhetően idén is sokan a nyári szünet után fognak bejelentkezni.

A végzős középiskolások még augusztusig diákok

A végzős középiskolások szá-

mára a törvényes határidő szeptember 7. Aki akarja, korábban is regisztráltathatja magát, de akkor leállítják a családi pótlék folyósítását. Aki felsőoktatási intézményben tanul tovább, eltartott személynek minősül, a szülők tovább kapják a családi pótlékot, és az egészségbiztosítási járulékot is az állam téríti helyettük.

Az államvizsga

dátuma számít

A végzős egyetemi hallgatók esetében az utolsó államvizsga dátuma a mérvadó – ha az ettől számított 7 napon belül jelentkeznek a munkaügyi hivatalban, bekerülnek az álláskeresők nyilvántartásába. Ha ezt később teszik meg, ez alatt az idő alatt önkéntes munkanélkülinek számítanak, s maguknak kell fizetniük a kötelező egészségbiztosítást.

Annak nincs semmilyen kötelezettsége, aki folytatja a tanulmányait, nem kell hivatalba járnia, élvezheti a nyári szünetet. Azok a végzős középiskolások, akik úgy döntöttek, nem akarnak tovább tanulni, vagy nem vették fel őket a megpályázott felsőoktatási intézménybe, augusztus 31-éig még diáknak számítanak, hivatalosan eltartott személynek minősülnek, szüleik a nyár végéig kapják a családi pótlékot. A nyári szünet után kell mérlegelniük, hogyan tovább: munkahelyet keresnek itthon vagy külföldön, kiváltják a vállalkozói engedélyüket, regisztráltatják magukat álláskeresőként, vagy egyszerűen otthon maradnak – ez utóbbi esetben önkéntes munkanélküliek lesznek, s maguknak kell fizetniük a kötelező egészségbiztosítást.

Az egészségbiztosító

a fontos

A végzősöknek elsősorban az egészségbiztosítóval szemben van bejelentési kötelezettségük: tájékoztatniuk kell az intézményt tanulmányaik befejezéséről. Ehhez szükségük van a személyazonossági igazolványra és az iskola befejezését igazoló dokumentumra (oklevél, bizonyítvány). A munkaügyi hivatalban is ugyanezekre az iratokra van szükség, de a végzősöknek nem kötelező regisztráltatniuk magukat. Akinek azonban nem sikerül munkát találnia, érdemes bejelentkeznie az álláskeresők közé, mert így az állam fizeti helyette az egészségbiztosítást. A Szociális Biztosítóval szemben a végzősöknek nincs semmilyen kötelezettségük, nem muszáj társadalombiztosítást kötniük, de nem is léphetnek fel semmilyen igénnyel. Ha akarnak, köthetnek önkéntes biztosítást, ez esetben maguk dönthetik el, milyen kivetési alapból számolják ki a kifizetendő havi járulékokat. „A Szociális Biztosítóval szemben csak azoknak a végzősöknek van bejelentési kötelezettségük, akik árvasági nyugdíjat kapnak. Nekik 8 napon belül el kell juttatniuk egy igazolást arról, hogy befejezték vagy megszakították tanulmányaikat” – hívta fel a figyelmet a Szociális Biztosító.