A vállalkozók a B típusú ívet használják

Vállalkozott? Netalán az elmúlt évben művészként, pénzügyi tanácsadóként tevékenykedett? Esetleg ingatlaneladásból vagy bérbeadásból volt bevétele? Ez esetben adóbevallást kell készítenie, amit B típusú űrlap kitöltésével tehet meg.

Ha valakinek 2015-ben akár csak egyetlen napig is volt vállalkozói engedélye, s így jövedelemre tett szert, vagy valamilyen művészi teljesítményért honoráriumot kapott, netalán pénzügyi tanácsadóként jegyezték, adóbevallást kell készítenie. Az állam megköveteli, hogy adóbevételeiket bevallják azok is, akik bérbe adtak valamilyen ingatlant, vagy eladták a házukat, lakásukat, illetve értékpapírokba fektettek, s így haszonra tettek szert. Annak ellenére, hogy az összes pénzbeli bevételt be kell vallani, adót nem a teljes összegből kell fizetni. Mindenki jogosult egy ún. adómentes minimumra, melyből nem kell adózni. Ebből kifolyólag sok vállalkozó, akik nagyon kevés hasznot termelnek, lényegében nem fizet adót, ugyanakkor adóbevallást nekik is kell készíteni.

A és B típus

Az adózók rendelkezésére kétféle – A és B típusú – nyomtatvány áll. Múlt heti számunkban az A típusú űrlapot részleteztük, most a B típusú kitöltését mutatjuk be egy konkrét példán. Általánosságban elmondható, hogy azoknak az alkalmazottaknak, akiknek tavaly csak munkaviszonyból származó jövedelmük volt, és február 16-áig a munkaadójuktól kérték az éves adóelszámolás elvégzését, nem kell adóbevallást leadniuk. Ha viszont több munkaviszonyból származó bevételük volt, s erről nem tájékoztatták a cég bérelszámolóját, az adóelszámolástól függetlenül adóbevallást is kell készíteniük, melyben ténylegesen elszámolnak valamennyi jövedelmükkel. Ha valakinek csak munkaviszonyból származó jövedelme volt, A típusú nyomtatványt választ. Az alkalmazotti munkaviszonnyal rendelkező személyek is kitölthetnek B típusú nyomtatványt, ha alkalmazotti fizetésük mellett volt egyéb adóköteles – pl. nyereményből, bérbeadásból, ingatlan eladásából, vállalkozásból, kamatokból, értékpapírokból stb. származó – jövedelmük is.

Míg az alkalmazottak elkerülhetik az adóbevallás készítését, a vállalkozók semmiképpen sem bújhatnak ki alóla. A központi adó- és vámhivatal tájékoztatása szerint minden adózó, akinek tavalyi összbevétele túllépte az 1901,67 eurót, köteles jövedelemadó-bevallást készíteni. Ha a vállalkozó 2015-ben ennél kevesebbet keresett, nem kell adóbevallást leadnia, sem adót fizetnie. Míg az alkalmazottak – jövedelemforrásuktól függően – két nyomtatvány közül választhatnak, a vállalkozók mindig a B típusú űrlapot töltik ki.

A kiadások kimutatása

Az adó kiszámítása és az adóbevallás kitöltése önmagában nem bonyolult feladat. A vállalkozók a tiszta jövedelmüket az összes bevétel összege és a kimutatható kiadások különbözeteként kapják meg. Kimutatható kiadásnak számít a különböző áruk és szolgáltatások vásárlását igazoló összes számla, melyek összefüggnek az adott vállalkozással. Mindenki eldöntheti, mi az előnyösebb számára: a ténylegesen kimutatható kiadások az egyszerűsített adónyilvántartás, esetleg az egyszeres vagy kettős könyvvitel alapján, illetve az ún. átalánykiadások. Az utóbbiak a vállalkozásból származó összes bevétel 40%-át tehetik ki, miközben szabtak egy felső határt: az átalánykiadások maximum 420 euró lehetnek havonta, azaz 5040 euró évente – ha a vállalkozó nem vezet sem egyszerű, sem kettős könyvelést, és az adótörvény 6. cikkelye szerinti bevételre tett szert.

A törvény szerinti határidő március 31., s mivel idén ez a dátum hétköznapra (csütörtökre) esik, nincs ok kitolni. Ez után a dátum után csak azok adhatják le bevallásukat, akik az adóhivataltól haladékot kértek. A központi adó- és vámhivatal a halasztásról értesíti a Szociális Biztosítót és az egészségügyi felügyeletet is, ez utóbbi pedig ezt továbbítja az egyes egészségbiztosítóknak.

Akik halasztást kérnek, azoknak automatikusan kitolódik az a dátum is, amikortól kialakulhat, megszűnhet vagy módosulhat a járulékfizetési kötelezettségük a Szociális Biztosítóval (SP) szemben. Akik március végéig adják le adóbevallásukat, azok esetében az SP július 1-jei dátummal bírálja el, mekkora társadalombiztosítási járulékot kell fizetniük. Akik halasztást kérnek, és csak júniusban adják le az adóbevallásukat, azok járulékfizetési kötelezettségét is később, csak október 1-jei dátummal bírálják felül.

A nyomtatványok kitöltése előtt tanácsos elolvasni az útmutatókat, magyarázó szövegeket. A rosszul kitöltött bevallásért és a határidők be nem tartásáért egyaránt büntetést szabhatnak ki, amelynek összege elérheti akár a 16 ezer eurót is. (sza)