A tanúkról

A tanú az a személy, aki az általa észlelt múltbeli tényekről a bíróság előtt (is) vallomást tesz. A tanú a törvényben meghatározott esetek kivételével köteles vallomást tenni. A vallomást megtagadhatja a hozzátartozó, továbbá az, aki saját magát vagy hozzátartozóját a vallomásával bűntetőeljárás veszélyébe sodorná, ás azok a személyek is, akik vallomásukkal megsértenék titoktartási kötelezettségüket (pl. ügyvéd, orvos). Amennyiben a tanú igazolatlanul nem jelenik meg a tárgyaláson, a bíróság őt is elővezettetheti, és rendbírságot is róhat ki a tanúra, legfeljebb 1650 € magasságig.

A tanúvallomást a bíróság – mint bizonyítékot – szabadon mérlegeli és értékeli ki. A büntetőeljárás egy nagyon fontos elve a közvetlenség, amelynek értelmében a bizonyítékokat általában a vádlott jelenlétében, nyilvános tárgyaláson kell előterjeszteni, ahol a felek – az ügyész és a vádlott – kétoldalúan érvelhetnek. A nyomozati szakaszban, tehát a rendőrség előtt a közvetlenség elve még nem érvényesül. Ezért fontos, hogy a kivételektől eltekintve (ilyen lehet még a védett tanú esete is) a tanú személyesen jelenjen meg a bíróságon.

Olvasónk is köteles megjelenni a bíróságon, még akkor is, ha „nem tud semmit”. Ez az információ is fontos lehet a bíróság számára, pl. csak azért is, mert nem támasztja alá a károsult állítását. A tanúvallomásnak azonban igaznak kell lenni. A büntetőjogi eljárásokban a tanúk a tanúvallomásuk előtt nálunk is kötelesek esküt tenni (még ha nem is pl. a feszületre, vagy a Bibliára, ahogy azt a filmekben láthatjuk), amelyben saját becsületükre és lelkiismeretükre esküsznek, hogy csakis az igazat fogják vallani, és hogy tudatosan semmit nem hallgatnak el. Emellett pedig a vallomástétel megkezdése előtt a bíróság is figyelmezteti a tanúkat, hogy büntetés terhe alatt vallanak, hiszen a hamis tanúzás bűncselekmény.

Amennyiben bírósági idézése van, olvasónknak nem kell szabadságot kivennie. Ilyen esetben a Munkatörvénykönyv 136. §-a szerint a munkáltatónak szabadnapot kell adnia a munkavállalónak. Olvasónknak attól sem kell tartania, hogy elesik az aznapi jövedelmétől, ugyanis az állam (a bíróság) azt megfizeti, amennyiben annak összegét a munkáltató az idézés hátoldalán, a kijelölt részen igazolja. A bíróság tanúdíj keretén belül továbbá megtéríti a tanú további költségeit is, így az útiköltséget, és ún. kosztpénzt is fizet. Az útiköltséget a Tt. 543/2005 sz. rendelet alapján téríti meg az állam, de itt érdemes még figyelmeztetni arra, hogy saját autó használatáért csak akkor lehet igényelni az útiköltség visszatérítését, ha az illetőnek a lakhelyén és/vagy munkahelyén kívüli településen található bíróságon kell tanúskodnia.