A mesterséges intelligencia jogi szabályozásáról

A mesterséges intelligencia (röviden MI vagy AI az angol Artifical Intelligence-ből) fogalmán nincs általános tudományos egyezség. Tágabb értelemben minden olyan informatikai segédletet értünk alatta, amely segít az emberi döntéshozatalban – ezek az egyszerű szoftverek az ún. hagyományos MI-modellek. Ám számunkra fontosabb a szűkebb értelmezés, miszerint (leegyszerűsítve) egy gép vagy gépi rendszer akkor intelligens, ha betáplált adatok alapján tanulásra és az alapján önálló döntéshozatalra is képes – ezt hívják generatív MI-modellnek.

Az MI a jövőben az élet minden területén jelen lesz, ill. már jelen is van. Pl. az orvosnál már ma is algoritmusok keresik a röntgenen a gyanús elváltozásokat; a szociális hálókon az MI felméri, hogy mi után érdeklődünk, és ez alapján kínál tartalmakat; a bűnüldöző szerveknél az MI óriási adatbankok képeit kutatja át és azonosítja a térfigyelő kamerán látható személyt. Online vásárlás, internetes keresés, szövegszerkesztés, zeneszerzés, dezinformációk kiszűrése, a közeljövőben önvezető autók megalkotása stb., ez mind az MI terméke.

Az Európai Unió a világon elsőként szabályozza jogilag a mesterséges intelligenciát, mivel idén májusban elfogadta az ún. MI-rendeletet (AI Act), amelynek elsődleges célja a felhasználók, ill. más érintettek védelme. A rendelet az MI szabályozását az MI-rendszerek használatának három különböző veszélyességi szintjébe sorolja: korlátozott, magas és elfogadhatatlan kockázati szintbe. Az MI alkalmazása pl. a videójátékokban szinte szabályozatlan marad, a hagyományos MI-modellek alkalmazásakor viszont szigorúan szem előtt kell tartani a szerzői jogokat. Mivel a magas kockázatú MI-rendszerek veszélyeztethetik vagy sérthetik az emberi jogokat, üzemeltetőinek a piacra vitel előtt ki kell elemezniük a várható alapjogi hatásokat, és igazolniuk kell, hogy nem kerülhet sor alapjogsértésekre. Az EU rendelete alapján minden MI-modell esetén kötelező lesz megjelölni, hogy egy tartalmat az MI hozott létre.

 Az EU-rendelet továbbá arról is rendelkezik, hogy ki a felelős az MI-vel működtetett eszköz vagy szolgáltatás által okozott károkért – pl. milyen esetben felel az önvezető autóval okozott balesetben a károkért a tulajdonos, az autógyár vagy a programozó. A rendelet emberi jogi szempontból is szabályozza a felelősséget, ha pl. sérül a magánélethez vagy az adatvédelemhez való jog, vagy ha az MI-t dezinformációs kampányhoz használják. A rendelet szabályainak megsértése esetén az illetékes hivatalok több tíz millió eurós büntetést is kiróhatnak, de akár meg is tilthatják az MI-rendszerek használatát.

Az MI-fejlesztés jelenlegi szintjén még nem jutottunk el az általános mesterséges intelligenciáig (Artifical General Intelligence) sem, és a tudósok szerint is még távolabb van az olvasónk képzeletét is foglalkoztató mesterséges szuperintelligencia (Artifical Superintelligence) rendszerek létrehozása, amelyek rizikószintje elfogadhatatlan kockázatot is jelenthet, hiszen akár az emberiség ellen is fordulhatnak, ezért ezek fejlesztése természetesen tilos lesz majd.