Az információkhoz való szabad hozzáférés joga egy nagyon fontos politikai alapjog, amivel nem mindenki van tisztában, és bizony sokan nem tudják, hogyan élhetünk vele. Olvasói kérdésre válaszolva ifj. Mészáros Lajos jogász ezt a problémát boncolgatja.
A közérdekű információhoz való szabad hozzáférésről I.
Érdekes
Falunkban nagyobb építkezési munkálatok zajlanak épp, új játszótér épül, csatornarendszert építenek ki és utakat újítanak fel. Ennek persze, mint helyi lakos, én is örülök, az viszont aggaszt, hogy az építkezés során sok fát és bokrot vágtak ki, és egyelőre nem látni, hogy az eltávolított növényzetet pótolná a község, és ha így is tenne, ez hol és milyen mértékben történne meg. Az ügyben szívesen fordulnék az illetékesekhez, de nem tudom, hogy egyáltalán adnának-e nekem ilyen információkat, és ha igen, hogyan juthatok hozzájuk?
Olvasónk kérdése egy nagyon fontos alapjogot, az információhoz való jogot érint. Az információhoz való szabad hozzáférés joga egy politikai alapjog, amelyet Szlovákia Alkotmánya a 26. cikkében garantál. Rendkívül széles jogról van szó, melybe beletartozik az információk kereséséhez és terjesztéséhez való jog, a cenzúra tilalma, de a közhatalmi szervek saját tevékenységükről való tájékoztatási kötelessége is, amely elsősorban átláthatóságukat hivatott biztosítani, hiszen az állam, amely adónkból tartja fenn magát, nem titkolhatja működését előlünk. Az olvasói kérdés nyomán ebben a részben a közérdekű információhoz való szabad hozzáféréssel foglalkozunk.
Az információs szabadság filozófiájának lényege, hogy a polgár maradjon átláthatatlan, az állam viszont legyen átlátható polgárai előtt. Az állam által adható információk közlése gyakorlatban a Tt. 211/2000 az információkhoz való szabad hozzáférésről szóló törvény („Infótörvény”) alapján valósul meg, mely szerint mindenkinek joga van hozzáférni olyan információkhoz, amelyekkel az úgynevezett kötelezett személyek rendelkeznek. Kötelezett személyek alatt a törvény elsősorban az állami, megyei és helyi önkormányzati szerveket, vagyis a közhatalmi szerveket érti, akik az Infótörvény által beadott kérvényekre kötelesek meghatározott időn (8, összetettebb esetben 16 munkanapon) belül választ adni, és a kért információkat a kérvényező rendelkezésére bocsájtani konkrét adatok, esetleg dokumentumok formájában. A közhatalmi szerveknek lehetővé kell tenniük, hogy a kezelésükben lévő közérdekű adatokat bárki megismerhesse, tehát alapvetően minden rendelkezésükre álló információt kötelesek kiadni a kérvényezőnek, mindezt ráadásul úgy, hogy a kérvényezőnek a kérvényben nem kell megindokolnia, miért kéri az adott információt. Természetesen, a tájékoztatási kötelesség alól is van kivétel, hiszen a kötelezett szervek nem adhatnak ki olyan információt, amely közlésével pl. adó-, banki vagy kereskedelmi titkot fednének fel.
Olvasónk adott esetben arra kíváncsi, hogy községe hány fát és bokrot vágatott ki, és hol, illetve milyen mennyiségben fogja őket pótolni. Mivel az Infótörvény alapján minden önkormányzat kötelezett személynek számít, ezeket a kérdéseket a saját községének címezheti egy írásos kérvényben, amelyben le kell pontosan írnia, milyen konkrét információkat szeretne a falutól megkapni, és azt is, hogy milyen formában kéri a választ (postai levél, e-mail stb.). A kérvény kézbesítése után a községnek az említett törvényi határidőn belül kell válaszolnia. Ha ezt nem teszi meg, vagy valamilyen oknál fogva elutasítja az adathozzáférést, a kérvényezőnek lehetősége van jogorvoslatra a közigazgatási eljáráson belül fellebbezés formájában, sőt végső soron bíróság is felülvizsgálhatja az önkormányzat hozzáállását.
Figyelem! Felnőtt tartalom!
Kérjük, nyilatkozzon arról, hogy elmúlt-e már 18 éves.
Támogassa az ujszo.com-ot
A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!
Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.