Hagyd abba, és nyerj!

Európában sem jobb a helyzet, a cigarettázás következtében évente 1,2 millióan halnak meg. Bizonyított tény, hogy a dohányzás 82 százalékban „felel” a tüdőrák, 83 százalékban a obstrukciós tüdőbetegség és 25 százalékban a halálos szívbetegség kialakulásáért.

– Nem könnyű leszokni a káros szenvedélyről, a dohányosok csupán 3–5 százaléka képes a kezelés nélküli gyógyulásra. Bár a rendszeres dohányzásnak nagyon sok káros következménye van, a cigarettázók száma emelkedik. Míg 1998-ban 1,1 milliárd ember gyújtott rá, 2005-ben számuk meghalad(hat)ja az 1,6 milliárdot. Ahhoz, hogy a nikotinfüggők kigyógyuljanak, nem az elrettentő statisztikákra, hátborzongató halálesetek felemlegetésére van szükségük, hanem kizárólag támogatásra és biztatásra. Ezt szolgálja az Egészségügyi Világszervezet (WHO) és a finnországi KTL (Nemzetközi Egészségintézet) tervezete, amelynek anyagi fedezetét 2000-től a GlaxoSmithKline gyógyszertársaság vállalta. Mindazok, akik bekapcsolódnak a Quit and Win versenybe, és egy éven át nem gyújtanak rá, esélyesek a hat regionális díj – 2500 dollár – egyikének, illetve a 10 ezer dolláros fődíj elnyerésére. Persze a legnagyobb győzelem az, hogy szakítanak függőségükkel. Mellesleg a versenyzők 25 százaléka éppen ezért vág bele – hangsúlyozta Elena Hradiská pszichológus a Dohánymentes világnap egyik rendezvényén. A Hagyd abba, és nyerj! versenybe 98 ország egymillió lakosa kapcsolódott be.

– A hazai statisztikák szerint a dohányosok 80 százaléka, ha tudná, abbahagyná a cigarettázást, 23 százalékuk nemegyszer megpróbálta. A nikotinfüggőség, amelyet sokan rossz szokásként tartanak számon, orvosi szemszögből betegségnek tekinthető. Éppen ezért a leszoktatáshoz orvosi segítségre van szükség. Bár kell az erős akarat, a hipnózis, az akupunktúra sem elvetendő, az eredmény eléréséhez orvosságra is szükség van. Akad, aki beéri nikotinpótló szerekkel (rágógumi, tapasz), ezek 1,6-2,3-szorosan emelik a leszokás esélyét. Tapasztalataink alapján viszont állítom, a legjobb eredmény az 1996 óta használatos bupropion hatóanyagot tartalmazó gyógyszerrel érhető el. A bupropion ugyanis a központi idegrendszerre hat, csökkenti a nikotin utáni vágyat, tehát az elvonás tüneteit. A gyógyszer egyensúlyban tartja az ember lelkét, átsegít az esetleges depresszión. Klinikai tanulmányok bizonyítják, hogy a gyógyszer kétszer hatékonyabb, mint az eddig használt módszerek bármelyike – ismertette az orvosság előnyeit és a kezelés sikerét Marta Hájková, a pozsonypüspöki tüdőkórház főorvosa.

– Nagyon szívesen közreadom a történetemet, hátha okul belőle valaki – mondta mély sóhajtással Magda asszony. Tizenhárom éves volt, amikor kíváncsiságból rágyújtott. Annyira ízlett neki, hogy zsebpénzét cigire és mentolos cukorkára költötte. – Rettenetesen féltem attól, hogy a szülők vagy a tanárok rajtakapnak a dohányzáson, mert az órák közti szünetben a vécén szívtam, odahaza pedig a nyitott ablaknál. Minél idegesebb voltam, annál többet dohányoztam. Érettségi után vallottam csak be anyukámnak, hogy már öt éve dohányzom. Nem örült neki, de nem is tiltotta meg. Mindig csak a cigarettázók körében éreztem jól magam, a barátom is erős dohányos volt. Összeházasodtunk, és néhány év után vágyódni kezdtünk a gyerek után. Orvos vizsgált engem, a páromat, majd az eredmények összesítése után kimondta: ha teherbe akarok esni, dobjam el a cigit. Erre persze nem voltam hajlandó. Végül mégis áldott állapotba kerültem, s ennek örömére a férjem abbahagyta a dohányzást. Én sajnos nem, nagy hassal, sőt szoptatás alatt is bagóztam. Igaz, valamivel kevesebbet, mint a szülés előtt.

Magda asszony elmondta, hogy amikor nem gyújtott rá, képtelen volt elvégezni a házimunkát, nem tudott úrrá lenni idegességén, remegésén. Ezért ismét erős dohányossá vált, pedig újra terhes lett. – Nem csoda, hogy a füstben élő gyermekeim gyakran voltak betegek. Hiába figyelmeztetett az orvosnő, hogy tiszta környezetre van szükségük, nem voltam eszemnél. Egy nap a férjem közölte: vagy kezeltetem magam, vagy a mamájához költözik a lányokkal. Olyan határozottan mondta, hogy megijedtem. Elmentem az orvoshoz, vagy 40 percig tartott a vallomásom, és segítséget kértem. Kipróbáltam a rágógumit, de a belőle kioldódó nikotin csípte a nyelvemet. Átálltam a ragtapaszra, nem is volt rossz, hiszen a nap 24 órájában a bőrön keresztül juttattam a szervezetembe a nikotint, csak hát idegeskedtem, lehangolt voltam, hiányérzet kínzott... Fél évvel ezelőtt áttértem az orvosságra. Nem mondhatom, hogy gyógyult vagyok, de végre nem kívánom a cigit, nem szenvedek, és a tabletták kellemetlen mellékhatásait sem tapasztaltam. Nemcsak a családom támogat, hanem a csoportterápián részt vevő hét társam is. Egymásból merítünk erőt, ha valaki meginog, lelket öntünk belé – mondta büszkén.

A kezelés költségeit, noha betegségről van szó, nem fedezik az egészségbiztosítók. A minimális héthetes gyógyszeres kúra 5300 koronába kerül. A napi húsz cigaretta elfüstölésénél (pl. 55 korona) 7 hét alatt 2695 koronát költ a dohányos, vagyis az egészségébe való befektetése 14 hét alatt térül meg.

Mit tudunk a dohányzásról?

Tüdő-, száj-, illetve gégerákot okozhat. Ezek mellett szív- és érrendszeri betegségekhez is vezethet.

Minden egyes cigaretta elszívásával 8 percet veszítünk el az életünkből.

A dohányzás agressziót vált ki. Bizonyított, hogy a cigizők hajlamosak az agresszióra, sokkal hamarabb felkapják a vizet, mint nemdohányzó társaik.

A dohányzás a nők számára még sok más veszélyt is rejt: késlelteti a menstruációt, nehezebben esnek teherbe, mert a dohányzás késlelteti a peteérést.

Azért dohányzunk, mert a szervezetünknek szüksége van rá, a nikotinnak serkentő hatása van.

Arról kevés szó esik, hogy a dohányosok gyorsabban jegyzik meg az információkat, mint mások. A nikotin munkára készteti az agyban azokat sejteket, melyek az információt szállítják.

A dohányosok nem híznak el olyan könnyen, mint a nemdohányzók, mert a dohányzás étvágytalanságot okoz. Ezzel együtt egészségtelen életmódot is jelent, ami hosszú távon megbosszulja magát. (erf)