Mérgező dohányfüst

Az égő cigarettában közel 4000 vegyület keletkezik. Például szén-monoxid, szén-dioxid, ammónia, hidrogén-cianid, kénhidrogén, víz, nikotin, kátrány, policiklikus aromás szénhidrogének, aromás aminok, fémionok, radioaktív összetevők.

A dohányfüst két összetevőből áll:

1. a főfüst: a cigaretta szívásakor beszívott füst

2. a mellékfüst: a cigaretta szívási szünetében képződő és közvetlenül a levegőbe kerülő füst

A mellékfüst a főfüsthöz képest több inger- és mérgező, valamint rákkeltő anyagot tartalmaz.

A dohányfüst hatásának következményei:

A dohányfüsttel szennyezett levegő belégzésének csecsemő- és gyermekkorban számos kedvezőtlen következménye van: gégegyulladás, légcső- és hörghurut, tüdőgyulladás, asztmás panaszok súlyosbodása, különböző gyulladásos fülbetegségek. A dohányzó szülők gyermekei gyakrabban köhögnek.

A zárt helyiségekben főleg a dohányfüst szennyezi a levegőt. Következmények: tüsszögés, orrfolyás, orrdugulás, orrviszketés; fejfájás, torokfájás, rekedtség, szédülés, hányinger, köhögés, légzési nehézségek. A szívbetegségek, valamint a tüdő- és orrüregrák okozta halálozás mértéke is növekszik a passzív dohányzás következtében. A környezeti dohányfüst fokozza a szívbetegek panaszait és növeli a szívinfarktus veszélyét. A férfiak otthoni dohányzása növeli annak kockázatát, hogy a nem dohányzó feleség tüdőrákot kap.

A passzív dohányzás következményei a terhesség és a szoptatási időszak alatt: gyakoribb a magzati halálozás, vetélés, koraszülés és a szülés körüli halálozás. A dohányzás a magzati fejlődés visszamaradását okozhatja. E káros hatás miatt kisebb lesz az újszülöttek súlya, testhossza, fej- és mellbősége. A születendő gyermek szellemi, értelmi fogyatékosságának lehet az okozója. A dohányzó terhes anyák újszülöttei közt gyakran észlelhető légúti megbetegedés. Az anyatej közvetíti a dohányfüst méreganyagait! A terhesség vagy szoptatás alatti dohányzás növeli a „bölcsőhalál” gyakoriságát.