Nem értünk el jelentős sikereket a dohányzás visszaszorításában

A világviszonylatban első tíz vezető halálok közül négy a pulmonológia területéhez tartozik. Az alsó légúti fertőzések, például a tüdőgyulladás, a tbc, amelyben évente körülbelül hárommillió ember hal meg a világon, a tüdődaganatok, valamint a krónikus obstruktív tüdőbetegségek (COPD) tartoznak ide. A COPD halálozási statisztikája is kedvezőtlenül alakul, s a helyzet egyre romlik: nemzetközi felmérések kimutatták, hogy míg az Egyesült Államokban a szívbetegségek előfordulása csökken, a COPD-ben szenvedők száma egyre emelkedik. – A dohányzás és a környezetszennyezés miatt tartja a WHO ezt a betegséget a 21. század veszélyének. Feltételezhető, hogy a halálozási statisztikák 4. helyén álló kór a harmadikra kerül – nyilatkozta Peter Krištúfek professzor. A tüdőszakértő utalt arra, hogy a fejlett országokban nagyobb figyelmet szentelnek a betegségnek és a gyógyításnak, de főleg a megelőzésnek, melynek leghatékonyabb módja a nem dohányzás. Amerikában az utóbbi időben csökken a dohányosok száma, évekkel ezelőtt komoly kampányt indítottak a dohányzás ellen. A biztosítók aszerint kötnek életbiztosítási szerződést, hogy az ügyfél dohányzik-e vagy sem. A dohányzó többet fizet, hiszen a nikotinfüggőséget komoly kockázati tényező.

Szlovákiában az obstrukciós tüdőbetegségben szenvedő férfiak számának növekedését a fokozott dohányzás okozza. Bár egyéb tényezők is szerepet játszanak a kialakulásban, 85–90 százalékukért a rendszeres cigarettázás a felelős. Feltételezések szerint az országban 8–16 százalékra tehető a krónikus obstrukciós tüdőbetegek száma.

– A világon évente összesen tizenöten halnak meg azért, mert fürdés közben megtámadja őket a cápa, az újságok, magazinok mégis címlapon foglalkoznak az esettel. Az obstrukciós tüdőbetegség évi 3 millió ember halálát okozza, ám ez nem „téma“ – Dušan Salát, a csorbatói gyógyintézet főorvosa egy kicsit neheztel a sajtóra. Elismerte azonban, hogy olykor az orvosok késve diagnosztizálják a betegséget, a légszomjat, a zihálást, a teherbírás, a „kondi“ csökkenését az életkornak tulajdonítják. Pedig a háttérben a dohányzás áll. Noha egyre több tüdőgondozóban és részben másutt is terjednek a dohányzásról leszoktató programok, még mindig nem mondhatjuk el, hogy a dohányzás visszaszorításában jelentős sikereket értünk el. A betegek többsége tovább szívja a cigarettát, s többnyire csak akkor hagyja abba, amikor már valóban rosszul van. Amint picit jobban lesz, ismét rágyújt. A rosszabb szociális körülmények között élők, valamint azok, akik fokozott stressznek vannak kitéve, többet dohányoznak. Az ő kockázatuk nagyobb, nemcsak a tüdő-, hanem a szívbetegségeknél is. Nemcsak orvosi, hanem össztársadalmi feladat az egészségmegőrzést szolgáló, dohányzás elleni küzdelem, de sajnos ennek anyagi támogatottsága nincs megoldva – hangsúlyozta a főorvos.

A halálozás alakulása

1997 253 (ebből 68 nő)

1998 720 (ebből 247 nő)

1999 844 (ebből 279 nő)

2000 768 (ebből 253 nő)