Tata úti lakópark: tényleg ez a hely a legjobb opció? FRISSÍTVE!

A városstratégiai bizottság nyitotta meg a sort, a hét elején hallgatták meg annak a szakértőnek beszámolóját, akinek az volt elsősorban a feladata, hogy megvizsgálja: jogilag megvalósítható-e egy ilyen lakópark a Tatai úton? (Hivatalosan ez így szól: a Parkváros területének beépítésre szánt területté minősítése ellentétes-e az Étv. 7.§ (3) e pontjának követelményével.) A szakértő emellett megvizsgálta azt is, hogy más városrészekben – ha azokat pontrendszer alapján nézi – jobb, hasznosabb, előnyösebb megoldást lehetne-e találni? Arra a megállapításra jutott, hogy nem. Ugyan nem zárta ki annak lehetőségét sem, hogy máshol is lehetne ilyen lakóparkot építeni ennyi lakással, de ahogy ő fogalmazott: „Gyüttmentként - hisz nem győri vagyok, s ezért talán objektívebben látom a dolgokat - ez a megoldás tűnik számomra a legjobbnak.”  A szakértőt nem a város, hanem a beruházó bízta meg a feladattal. 

A bizottságban ülő politikusok más-más szemmel olvasták az eléjük letett anyagot. Pollreisz Balázs (MSZP) továbbra is azzal érvelt, hogy az ottélőket nem tájékoztatták erről, információ hiányában pedig joggal féltik az addigi nyugalmukat. Sik Sándor (Fidesz-KDNP) bizottsági elnök halkan jegyezte meg, hogy ez egyelőre olyan besorolású övezet, ahol gyümölcsaszalókat és füstölőket lehetne építeni, lakóházakat nem, tehát aki a csatornázásától tart, az jobb, ha tudja, életvitelszerűen nem is lakhatna bizonyos részeken. Borsi Róbert (Fidesz-KDNP) sorra vette a városrészeket (azt követően, hogy Pollreisz a szakértőből kihúzta, hogy jogilag kizáró ok más területen sincs), s egyenként ikszelte ki a különböző opciókat a meglévő lakótelepeken, illetve a belső városi részeken, például a Rába gyár területén. Bárány István (független) a közeli sashegyi lerakó szagát és a péri repülőtér zaját emlegette – mindkettő zavaró, kellemetlen tényező lehet, ha „valaki ott él majd a negyedik emeleten”. Ez persze még bőven teória csak, hisz ahhoz nagyobb forgalom kellene például a repülőtéren, ráadásul ennél a beruházásnál még a legelején tartanak.  

A csütörtöki lakossági tájékoztatón több dolog is előjött azok közül, amelyek a bizottsági ülésen is elhangoztak. Az ugytudjuk.hu tudósításából kiderül, hogy honnan jött a beruházás ötlete maga, mi lesz a területen lévő botanikus kerttel, azt ki mentheti meg; milyen aggályai vannak továbbra is a lakóknak, s hány parkolót ígér a befektető. A harmadik menet pedig jövő kedden várható – közmeghallgatás lesz a városházán, meglátjuk, ott is előkerül-e a tervezett óriásberuházás kérdésköre.  

FRISSÍTÉS

Bárány István képviselő vasárnap kora este osztotta meg a botanikus kert tulajdonosának bejegyzését a Facebookon. A képviselő azt írta: „A magánkezdeményezésű parkváros egzotikus parkja lehet a kert, ha a szükséges városfejlesztési döntés a különböző szempontokat optimumra hozza.”  

Az érintett, tehát Helmeczi József azt írta néhány órával korábban az általa mellékelt két fotó mellé, hogy „talán hallottak, hallottatok a három holdas, 25 év folyamán létrehozott gyűjteményes botanikus kertem kálváriájáról. December 16-án, a lakossági meghallgatáson a városházán átadtam a botanikus szakértői véleményeket. Ezek ismeretében a városvezetés fogja eldönteni a kertem sorsát. Majd kiderül, hogy közpark, botanikus kert lesz belőle, vagy épületek fognak nőni a kertemben.”