Győr

Ma húsz éve lett egyetem a Széchenyi István Főiskola: Az ottfelejtett papírlap üzenete

Győr | Makacsul élt a legenda a kétezres évek elején, hogy van egy cetli, amelyen az szerepel: „Győrben legyen egyetem!”. Az írás Orbán Viktortól származik, aki miniszterelnökként járt az Audiban, s felfirkantotta a sokadszor elhangzó kérést. Állítólag nagyon fontos szerepe volt ennek a cetlinek, ami ráadásul az asztalon maradt. Igaz ez a legenda? Az Ez már a mi 50 évünk című kötet szerzői egy fejezetet szántak az egyetemmé válás történetének felgöngyölítésére, ezt mos önök is elolvashatják. Főként, mert pontosan húsz éve döntött a parlament: a győri Széchenyi István Főiskola egyetemi rangot kap.
author
Sudár Ágnes

2021. december 11. 11:11

egyetem
Fotó: sze.hu

Alig egyperces procedúrával, elsöprő többséggel – 308 igen szavazattal, 6 nem ellenében és három tartózkodás mellett – az Országgyűlés plenáris ülése este fél 9-kor megszavazta a győri Széchenyi István Főiskola (SZIF) egyetemmé nyilvánítását. A Kisalföld másnap (2001. dec. 12-én) öles betűkkel, vezető hírként hozta a jövő évre vonatkozó, talán legjelentősebb hírt: „Parlamenti döntés: egyetem!” Sok év       utazgatás, s mai szóval élve, lobbizás után kivel ünnepelt a győri delegáció? S mi lett azzal a papírral, amelyre Orbán Viktor felírta magának, hogy „Győrben legyen egyetem”? 

 – Ugyanolyan stresszes nap volt a 2001. decemberi, mint az 1999. május 4-i. Az utóbbinál még „csak” arról döntött a parlament, hogy ha teljesítjük az egyetemmé váláshoz szükséges feltételeket, akkor valóban azok lehetünk – erre húsz év távlatából emlékezik vissza Winkler Csaba, a kampusz kommunikációját sok évig vezető szakember. (A főiskola lekerülő tábláját ő tartja a kezében a fotón.) Hogy miért volt stresszes ez a két nap, arra hamarosan választ kap az olvasó, de előbb ismerjük meg a győri felsőoktatás múltját a ‘90-es évek végéig. 

Kár az izgalomért? 

Győr újkori története során mindig jelentős iskolaváros volt, kiváló egyházi és világi középiskolái mellett 1745-től kisebb-nagyobb megszakításokkal a XIX. század végéig jelentős felsőoktatási intézmények is működtek a határai közt. Ilyen előzmények után alakult meg 1968-ban a Közlekedési és Távközlési Műszaki Főiskola; a szükséges beruházások elkészültét követően az első győri tanévnyitóra 1974-ben került sor. Az intézmény 1986-ban vette fel Széchenyi István nevét. Képzési kínálata a mérnöki képzés mellett az 1990-es évtől jelentősen kibővült, s mára univerzálissá lett. A főiskolán jelenleg három tudományterületen, összesen 16 szakon folyik képzés, ezek közül két tudományterületen, öt szakon már egyetemi szinten. (Kisalföld, 2001. dec. 12.) 
Az utolsó mondat részletezésre szorul: 1990-ben megkezdték tanulmányaikat az első üzemgazdászok, öt évvel később elindult a jogászképzés, 1996-ban létrejött a Zeneművészeti Intézet, majd 1997-ben elkezdődött az egészségügyi és szociális képzés a Széchenyin. Szinte egyetemi volt már ekkor a kínálat. 

egyetem
Az egyetemmé válás pillanatában egy térfélen a győri politika és a főiskolai vezetés. Pálinkás József akkori oktatási miniszter fogadta a győri küldöttséget a parlamentben. Fotó: Ez már a mi ötven évünk c. kötet. 

Az első parlamenti igen 

„Szövetségkeresés” – ezzel a szóval foglalható össze a legfontosabb stratégia, amelyet éveken át követtek. Akinek csak lehetett, elmondták, hogy a győri egyetemre, a közgazdasági, jogi képzésre, a doktori iskolákra megvan az igény, s az eredmények is a Széchenyi-kampuszt igazolják. A helyi politikát – valamennyi párt képviselőjét – nem kellett erről sokáig győzködni, szövetségesre találtak az akkori parlamenti képviselők személyében. Ez sikerre vezetett: az Országgyűlés az oktatási és tudományos bizottság előterjesztése alapján 1999. május 4-én megadta az esélyét annak, hogy „ha a Széchenyi István Főiskola 2002. június 30-ig teljesíti a felsőoktatási törvény 3. paragrafusában előírt követelményeket, Széchenyi István Egyetemként működhet tovább”. Szabó Sándorné, az MSZP győri országgyűlési képviselője  akkor azt mondta, nagyon sokat lobbiztak, küzdöttek ezért, s „az óriási lehetőség minden bizonnyal akkora motivációt jelent majd az intézménynek, hogy három év alatt teljesíti a törvényben előírt feltételeket”. „Nem lepődtem meg a szavazás kimenetelén, mivel nyilvánvaló volt, hogy a Fidesz, a kisgazdapárt, az MDF és az MSZP nagy többsége támogatja a módosító indítványt” – jelentette ki Birkás Tivadar, aki a Fidesz-frakcióban ült győri országgyűlési képviselőként. Medgyasszay László pedig azt hangsúlyozta, hogy a Magyar Demokrata Fórum egyhangúlag támogatta a javaslatot, s „a következő konkrét feladatot egy egyetemi könyvtár létrehozása jelenti”. (Kisalföld, 1999. máj. 6.) 

  Fogadás és pizzázás 

Az első szavazás eredményének (91 százalék igen) fényében nyugodt út lehetett volna a Győrtől az Országházig tartó buszozás, de a delegáció nem volt nyugodt. Az első körben még nem utaztak sokan, nyolc-kilencen mentek el a T. Házba, s fogadást kötöttek a várható szavazati arányról. Egyetlen ember mert csak 50 százalék fölé tenni (volt, aki mindössze 2-t mondott), s ezzel nyert is, mert ő volt a legközelebb a 91-hez. Winkler Csaba az illető: „Ezer forintot dobott be mindenki, a győztes pedig – vagyis én – meghívta ebből a többieket egy pizzára. Merthogy egy pizzázóban ünnepeltünk az első fontos szavazást követően. Az biztos, hogy a számla a fogadási tétel fölé ment, de ki bánta ezt akkor? 
Dr. Szekeres Tamás akkor még tanszékvezető főiskolai tanárként, az Universitas–Győr Alapítvány kuratóriumi társelnökeként úgy fogalmazott: „Meggyőződésem, hogy a társadalom, a gazdaság és a kultúra valamennyi területét átfogó átalakulás közepette a felsőoktatás sem maradhat változatlan, sem tartalmában, sem módszereiben, sem struktúrájában. Mi ebből indultunk ki az elmúlt évek során, s ehhez kaptunk ezzel a fontos döntéssel jelentős erkölcsi támogatást.” Dr. Keresztes Péter akkori főigazgató pedig hozzátette: „Célunk, hogy 2002 közepéig maradéktalanul teljesítsük a Magyar Akkreditációs Bizottság által meghatározott követelményeket.” 
 
A második etap 

Jött a folytatás: az akkreditációs feltételek teljesítése. De nem kellett ehhez 2002 közepéig várni. Nyilvánvaló volt, hogy amint eddig, úgy továbbra is szükség lesz az alapstratégiára, vagyis a „szövetségkeresésre”. A győri delegáció az évek során megszámlálhatatlanul sok bizottsági ülésen vett részt Budapesten; tagjai jogalkotókkal, tisztviselőkkel és tisztségviselőkkel egyaránt tárgyaltak, s fontos szövetségesüknek tudhatták Győrben az Audit is. Nyílt titok volt, hogy a kormányfő győri látogatásai során – itt most az első Orbán-kormány idejéről beszélünk – rendre megismételték a német vezetők, hogy az Audinak is érdeke a minél magasabb szintű, egyetemi képzés. S nem pusztán a mérnökképzésre gondoltak, hanem a jogi és közgazdaság-tudományi tanulmányokra is. 
Egy ilyen látogatás során írta fel egy papírra Orbán Viktor, hogy „Győrben legyen egyetem!”. Ez azért derülhetett ki, mert a papír ott maradt az asztalon. Koloszár Tamás újságíró (az autoszektor.hu főszerkesztője jelenleg) a történetet bennfentesként ismeri, ő úgy tudja, hogy a lapot természetesen megtalálták az Audiban, s vissza is akarták küldeni a kormányfőnek, de azt az üzenetet kapták, hogy nincs szükség erre, a rajta szereplő mondatot megjegyezte a miniszterelnök. 

egyetem
A híres cetli. Fotó: Ez már a mi ötven évünk c. kötet.  

Végső szó a parlamentben 

Elkövetkezik a nagy nap, amikor a parlament szavaz az egyetemmé válásról. A dátum ismert: 2001. december 11. Az útnak induló győri delegáció másodszor is ideges. „Hideg, ködös téli nap volt, rozoga busszal mentünk, a negyvenfős delegációban diák, tanár és egyetemi vezető utazott. Minden ezen a szavazáson múlt a parlamentben. Ezúttal is csak akkor nyugodtunk meg, amikor a szavazás eredményét kiírták a táblára. Ezt követően kicsikartunk egy találkozót Pálinkás József oktatási minisztertől. A találka végül jól sikerült, el is húzódott, hajnalban értünk csak vissza Győrbe. Másnap látszólag ugyanúgy folytatódott az élet, de mi tudtuk, hogy 2002. január 1-jétől egyetem leszünk.” 
„A  2002/2003-as tanévre szóló felsőoktatási tájékoztatóban már a Széchenyi István Egyetem név szerepel” – mondta a Kisalföldnek (2001. dec. 12.) a döntés után Pálinkás József oktatási miniszter, utalva arra: valójában nem volt kétséges a szavazás végkimenetele. A politikus megjegyezte, hogy az egyetemalapítások általában évszázadokra szólnak. „Remélhetőleg ez ebben az esetben is így lesz” – tette hozzá. 

egyetem
Történelmi pillanat és táblacsere. Fotó: Ez már a mi ötven évünk c. kötet. 
Támogassa az ujszo.com -ot

Úgy vagyunk az újságírással, mint a hivatásos zenészek: fellépünk naponta a „kőszínházban", elegáns ruhában a hűséges, bérletes közönségünk előtt, vagyis eljuttatjuk a postaládákba, árushelyekre nyomtatott napilapként a fizetős Új Szót. És mondhatjuk azt, hogy kiállunk a mélyen tisztelt publikum elé a korzón is, kicsit könnyedebben szórakoztatjuk, elgondolkodtatjuk a közönséget, érzelmeket kiváltva az erre járó tömegből. Ez az előadás pontosan olyan szenvedélyes, mint a kőszínházi fellépés, ugyanúgy sok munkával jár, mégis ingyenes. Ha tetszett, hálásan fogadjuk adományát, amit a jelképes hegedűtokba helyezhet. Eddigi felajánlásait is szívből köszönjük az új hangszerekhez, a zenekar bővítéséhez, a repertoár kiszélesítéséhez: az ujszo.com naprakész működtetéséhez.

Ha támogatna bennünket, kattintson az alábbi gombra. Köszönjük.

Támogatom
Hozzászólások

Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik. Egyben felhívjuk figyelmüket, hogy a kommentekhez tartozó IP címeket a rendszer elraktározza.

Önnek ajánljuk
Beňová Sylvia, az Árszabályozási Hivatal (ÚRSO) szabályozótanácsának a tagja és Élesztős Pál energetikai szakértő, a Szövetség energiaügyi tanácsadója volt az Új Szó-stúdió vendége. A műsorvezető, Czímer Gábor (Fotó: Somogyi Tibor)

Az energiaválságról beszélgettünk az Új Szó-stúdióban

Baleset történt pozsonyban

Megállóba hajtott egy részeg sofőr Pozsonyban, legalább öten meghaltak

busz k

Ingyenes lesz a városi buszközlekedés Dunaszerdahelyen

szélvihar

Riasztást adtak ki szélvihar miatt hétfőre!

baleset k

TRAGÉDIA: Borzalmas kínok között hagyta meghalni munkatársát egy férfi

új szó

Miről ír a hétfői Új Szó?

Legfrissebb galériák
Olvasta már?
logo

Kedves olvasó!

Valószínűleg reklámblokkolót használ a böngészőjében. Weboldalunkon a tartalmat ön ingyenesen olvassa, pénzt nem kérünk érte. Ám mivel minden munka pénzbe kerül, a weboldalon futó reklámok némi bevételt biztosítanak számunkra. Ezért arra kérjük, hogy ha tovább szeretné olvasni a híreket az oldalunkon, kapcsolja ki a reklámblokkolót.

Ennek módját az “ENGEDÉLYEZEM A REKLÁMOKAT” linkre kattintva olvashatja el.

Engedélyezem a reklámokat

Azzal, hogy nem blokkolja a reklámokat az oldalunkon, az újságírók munkáját támogatja! Köszönjük!

logo 18+ kép

Figyelem! Felnőtt tartalom!

Kérjük, nyilatkozzon arról, hogy elmúlt-e már 18 éves.