Győri költségvetés: A Giro d’Italia sem jön Győrbe, sokba lenne

Pollreisz Balázs szocialista képviselő már a legelején a lovak közé csapott: a városüzemeltetési szolgáltatások évről évre növekvő kiadására kérdezett rá. A korábbi 1,4 milliárdos tétel hirtelenjében 2,4 milliárdra ugrott. „Mi ennek az oka?” – kérdezte. A válasz az volt, hogy a költségek összeadódtak, ebben a szúnyogirtás, a parkolás… minden benne volt, ennyi lett a matek.

Az idei költségvetés vitája során Szeles Szabolcs szigorúan tartotta a képviselőknek járó háromperces felszólalási keretet, aki túllépte, attól a szót megvonta. Pollreisz indított itt is, kijelentve, hogy Győr történetében még nem volt olyanra példa, mint most, hogy csaknem 15 milliárdos hiánnyal kell tervezni. Szeles előtte viszont kijelentette, hogy „Győr gazdasági továbbra is erős, jól vészelte át a város az időszakot.” A napirendi pontot felvezető alpolgármester ugyanakkor többször visszatért a pandémiára, annak gazdasági hatására, s az európai gázpolitika következményére. Pollreisz szerint nem lehet büszke arra Győr, hogy a garantált bérminimum biztosítására  is állami támogatást kér, „hogy csak minimálbéren alkalmazunk embereket”. Elővette a Spartacus csónakházra tervezett 288 millió forintot, nem először, ahogy a fürdőépítésről is sokadszor szólalt fel: Mi kerül most már 22,8 milliárdba?

Szeles Szabolcs adott választ: a 288 millió forintban már benne van a hatvanmilliós tervezési díj, a fürdőnél pedig a számok nem változtak a 2020-as tervezetthez képest, most a számok praktikus átvezetéséről van szó, nem újabb emelésről. Balla Jenő ugyan szorgalmazta a civil szervezetek támogatását, de erre ebben az évben nem számíthatnak az érintettek. A civileket képviselő városatya ugyanakkor jó iránynak tartja, hogy a város (1 milliárd forint értékben) ingatlaneladást tervez. „Ami csak viszi a pénzt, azon valóban kár ülni” – szögezte le Balla. A városüzemeltetés elszálló számait ő sem hagyta aztán annyiban, szerinte egy vállalatnál is számon kérnék a vezetőktől. A Győr-Szol és a Győr Projekt vezetőire nézve pedig – tegeződve – azt mondta: „Ha nem tartjuk a sarokszámokat, elcsúszik a költségvetés. De ebből az összegből nehezen tudtok kijönni. Várhatjuk a csodát, de a pénzinjekciók előbb-utóbb elfogynak.”

Radnóti Ákos alpolgármester a városüzemeltetés költségeinél jelezte, hogy hiába volt pár éve valóban 800-900 millió forint az éves büdzsé, ma már számos egyéb kiadás tetézi a tételt. Csak a zugszemét elszállítására 76 millió forintot kell tervezni, „aminek nem örülök, de a város tisztasága nem lehet kérdés”.

A mai közgyűlésen döntöttek a díszpolgári címekről is – mindez zárt ajtók mögött történt, de a döntést Szeles Szabolcs a végén kihirdette.  Eszerint Győr díszpolgára lesz Bana József nyugalmazott levéltári vezető, Horváthné dr. Knausz Márta, a Petz-kórház mikrobiológiai laborjának vezetője, Paár Attila építőipari vállalkozó és Tőke László, a Pannon-Víz volt igazgatója. Pro Urbe díjat kap Andréka György, az állatkert igazgatója, Borsa Kata fesztiváligazgató, Nagy Péter, az álltamenhely alapítója és Tóth Attila kórházparancsnok.

A Giro miért nem jön Győrbe, hisz úgy volt, a világhírű kerékpárverseny egyik állomása mi leszünk? – kérdezte napirend után Balla Jenő. Radnóti Ákos tömören megválaszolta: „Pár órára jött volna ide a verseny, de ehhez százmilliós útfelújítást kellett volna vállalni. Győr anyagi helyzete ezt most nem engedheti meg.”