A Covid hatása az egészségügyi dolgozókra: a negyedük depressziós

A Magyar Orvosi Kamara honlapján részleteiben is olvasható az a kutatás, melynek során a Covid-19-járvány mentális hatásait vizsgálták az egészségügyi dolgozók körében. A vizsgálat elsődleges célja a járvány frontvonalában dolgozó egészségügyi dolgozók mentális megterhelésének felmérése volt, továbbá képet kívántak kapni az ennek hátterében álló tényezőkről, különös tekintettel a befolyásolható aspektusokra.  

Az első adatfelvételére 2021. január 14 és március 15. között került sor, ennek során 2260 érvényes válasz érkezett, a válaszadók 33,8 százaléka volt orvos, 66,2 százaléka egészségügyi szakdolgozó vagy egészségügyi dolgozó. A válaszadók 38,1 százaléka dolgozott a Covid–19-ellátás frontvonalában, és 16,7 százalékukat helyezték át a járvány miatt. 

Az észlelt stressz skála alapján kimutathatóan magasabb stressz érte mind a Covid–19 frontvonalában dolgozó, mind az áthelyezett orvosokat, mint azokat az orvosokat, akiket ilyen szempontból nem érintett a járvány. Az egészségügyi szakdolgozók esetén csak az áthelyezés hatása növelte jelentősen a stresszt, a járvány frontvonalában végzett munka esetén ilyen hatást nem tudtak kimutatni, ugyanakkor meg kell említeni, hogy az egészségügyi szakdolgozók esetén mért stressz frontvonali munka és áthelyezés nélkül is magasabb volt, mint a hasonló helyzetű orvosok esetén. 
 

A kiégésre markánsabb hatást gyakorolt mindkét vizsgált tényező, tehát a frontvonalban végzett munka, illetve az áthelyezés. Az orvosok és az egészségügyi szakdolgozók esetén is jelentősen emelkedett skálapontszámokat találtak.  

A depresszióskála a kiégéshez hasonló mintázatot mutatott. Az átvezényelt orvosok 52,1 százaléka enyhe, 2,1 százaéka középsúlyos depresszió tüneteit mutatta, míg az átvezényelt egészségügyi szakdolgozók esetében ezek az arányok 34,7 és 5,8 százalék volt. A frontvonalban dolgozó orvosok 37,9 százéka enyhe, 5,4 százaéka középsúlyos depresszió jeleit mutatta, míg a szakdolgozók esetén 33,5 százalék rendelkezett az enyhe és 3,2 százaéka középsúlyos depresszió tüneteivel. „Természetesen a kapott eredmények nem minősülnek diagnózisnak, csupán kérdőíves szűrésként tekinthetünk rájuk, ám a kérdőív kitöltését követően, emelkedettebb értékek esetén a kitöltőknek automatikus javaslatot ismertet a kérdőíves szoftver a mentális segítség igénybevételéhez” – írja a MOK. 

További részletek a cikkben.