<p>Pozsony. Régiónkban a magyarok és a szlovákok félnek a legkevésbé a külföldi munkavállalástól, míg a csehek többsége még akkor sem vállalna munkát külföldön, ha egy jó ajánlatot kapna – derül ki a Randstad személyzeti tanácsadó társaság legújabb felméréséből.</p>
ÖSSZEFOGLALÓ
A 32 országra kiterjedő Randstad Workmonitor felmérés szerint egy jó állásért régiónkban Magyarországról költöznének a legtöbben külföldre. Míg a magyarok 48 százaléka szedné a sátorfáját, ha kapna megfelelő állást egy másik országban, Szlovákiában ezek aránya 42, Lengyelországban 34, Csehországban pedig csak 30 százalék.
A magyarországiak és a szlovákiaiak körében tapasztalt magas elvándorlási szándék a munkavállalók rendkívül negatív hangulatával magyarázható. A görögök után a magyarok közül gondolják a legtöbben, a megkérdezettek 93 százaléka, hogy a hazájukban nem létezik munkahelyi biztonság. A harmadik helyen Spanyolország áll, így ez a vélekedés valószínűleg a gazdasági válság által érzékenyebben érintett országokban elterjedtebb – derült ki a Randstad 2013 tavaszán felvett adataiból. Szlovákiában az emberek 82 százaléka gondolja azt, hogy nem létezik munkahelyi biztonság, ami a rendkívül magas munkanélküliséggel és az elmúlt időszak tömeges elbocsátásaival magyarázható. A régiós országok közül e tekintetben azonban még mindig Szlovákia áll a legjobban, hiszen Csehországban (90 százalék) és Lengyelországban (86 százalék) is többen gondolják azt, hogy veszélyben a munkahelyük.
Annak ellenére, hogy a magyarok között vannak a legtöbben azok, akik félnek az állásuk elvesztésétől, közöttük akad a legkevesebb olyan, aki lemondana a fizetésének egy részéről az állásának a megmaradásáért cserébe. A magyarok közül mindössze 15 százalék lenne hajlandó ilyen áldozatra, míg Szlovákiában a megkérdezettek 32, Csehországban a 34, Lengyelországban pedig az 52 százalékuk.
A Randstad képviselői szerint ezt az adatot többek között az egy főre jutó GDP befolyásolja, de az áldozatvállalási hajlandóságot az is növelheti, ha a dolgozók és a munkáltató között kölcsönösen erős a bizalom. A magyarok bizonytalansága a rugalmas foglalkoztatási formákkal kapcsolatos bizalmatlanságban is tetten érhető: Magyarországon mindössze 58 százalék gondolja, hogy egy határozott idejű állás ugródeszkát jelenthet a hosszabb távú munkaszerződéshez, míg például a lengyelek 88, a szlovákiaiak 68 és a csehek 54 százaléka vélekedik így.
A Randstad Workmonitor adatai szerint a férfiak közül ugyan többen látják a határozott idejű munkaszerződés előnyeit, mégis kevésbé rugalmasak. A nők az életkörülményeikből adódóan is nyitottabbak a rugalmas foglalkoztatás iránt, például gyermekvállalás után jó megoldás lehet számukra a részmunkaidő. A határozott idejű szerződést a fiatalok fogadják el leginkább. (mi)
Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.