Vészesen elöregedett panelházak

Ha a panelházban mindent kicserélünk, ami a komfortos lakhatáshoz ma már elengedhetetlen, minden egyes lakásra mintegy félmillió koronás kiadás jut. Ekkora kiadásra azonban többségünk nincs felkészülve, így ha mégsem akarjuk tovább halasztgatni a felújítást, hitelt kell felvennünk. A legkedvezőbb hitelt az Állami Lakásfejlesztési Alap nyújtja, az átfogó felújításokra és hőszigetelésre szolgáló idei kerete azonban már kimerült, így az alaptól erre a célra már csak jövőre kérhetünk pénzt. Kása Zoltán, az alap igazgatója szerint a jövő évi kamatjaik nagyjából az ideiek szintjén lesznek, vagy csak egy kicsivel lesznek magasabbak, mint az idei 3,3 százalék. A 20 éves futamidejű kölcsönt az alap ez esetben lakásközösségeknek, lakásszövetkezeteknek vagy azoknak a vállalkozóknak nyújtja, akik a felújítást végzik.

Az eddigi tervek szerint az államnak az alapon keresztül jövőre 475 millió koronát kellene fordítania a lakásfelújításokra, 47 milliót pedig a hőszigetelésre. Komplex felújításra az eddigi tervek szerint négyzetméterenként 7600 koronát folyósítanának. A kérvényeket azonban most már csak januártól nyújthatják be. A kérvényről kilencven napon belül döntenek, és kedvező elbírálás esetén a szerződést egy hónapon belül aláírják.

A lakásfelújítás másik kedvező pénzforrásának a lakás-takarékpénztárak számítanak. Betétjeinket itt évente 2-3 százalékkal kamatoztatják, a felvett hitelért pedig 3-7 százalékos éves kamatot fizetünk. Ez még mindig kedvezőbb, mint a bankoktól felvett hitel, ráadásul az állam idén még legfeljebb 3 ezer koronás támogatás nyújt az ügyfeleknek. Hátránya azonban, hogy a leggyorsabb hitelkonstrukcióhoz is csak 21 vagy 24 hónapos takarékoskodást követően folyamodhatunk. Csak ezt követően juthatunk hozzá a célösszeghez, ami a megtakarított összegből és az építkezési hitelből áll. A megtakarított pénzünk a célösszeg 40-50 százalékát teszi ki. A célösszeg minimum 50 ezer korona, csak az Első Lakás-takarékpénztár teszi lehetővé, hogy 10 ezer koronás célösszegre kössünk szerződést. Minél nagyobb hitelt szeretnénk felvenni, annál magasabb célösszeget kellene meghatároznunk, amivel persze magasabb havi befizetések is járnak.

A hitelt rendszeres havi tételekben fizetjük vissza, ami a visszafizetés időtartama alatt nem változik, ugyanígy garantálják azonban a kamatokat is. Ha közben nagyobb összegre teszünk szert, a hitelt visszafizethetjük akár egy összegben is. Az Első Lakás-takarékpénztárnál a visszafizetés időtartama 7 és 17,6 év között mozog, míg a VÚB Wüstenrotnál legfeljebb 20, a ČSOB Lakás-takarékpénztárnál 4,5-16,1 évig fizethetjük a hitelt.

A lakás-takarékpénztáraknak ma már vannak speciális programjaik a panelházakban lakók számára is, az Első Lakás-takarékpénztár kivételével azonban ezek csak magánszemélyeknek szólnak. Az állami bonifikáció ugyanis csak magánszemélyeknek adható, nem pedig lakásközösségeknek. Ennek ellenére a lakásközösségek sem riadnak vissza a takarékoskodásnak ettől a formájától. Az Első Lakás-takarékpénztártól ezek már akkor is vehetnek fel hitelt, ha a célösszeg 20 százalékát takarították meg. Ezzel ugyan magasabb kamatok járnak, a lakásközösségek azonban ettől sem riadnak vissza.

Akinek azonban a fenti hitelkonstrukciók nem felelnek meg, még mindig igénybe veheti a hazai bankok ajánlatát, amelyeknél egyre kedvezőbben juthatunk jelzáloghitelhez. A kérvényezőnek 18 évnél idősebbnek kell lennie, és állandó lakhellyel kell rendelkeznie Szlovákiában. Egyéni kérvényezők esetében a nettó havi bevételnek legalább 15 ezer korona körül kellene mozognia. Felhasználása sokrétű: igénybe vehetjük lakások és házak vételénél, építésénél és felújításánál is. A hitelt legfeljebb 30 éven belül vissza kell fizetnünk.

Az éves kamatok ez esetben 4,5-7,5 százalék között mozognak, előnye azonban, hogy az állam egyelőre erre is nyújt támogatást. Persze aki most köt szerződést, már nem számíthat olyan kedvező feltételekre, mint aki ezt az év első felében megtette. Július végéig ugyanis az állam még a szerződés egész időtartamára vállalta a 2,5 százalékos kamattámogatást. Aki ezt követően kötött szerződést, annak ezt a támogatást csak idén biztosítják, a jövő évtől pedig évről évre változó, pontosabban egyre csökkenő kamattámogatással számíthat.

A lakásközösségek számára speciális jelzáloghitelt csak három pénzintézet nyújt: az Általános Hitelbank, az Istrobanka és a Ľudová banka. Hasonló szolgáltatással azonban hamarosan az UniBanka is megjelenik a piacon. A lakásközösségeknek nyújtott hitelek hátránya, hogy az állam ez esetben nem nyújt kamattámogatást. Ha azonban figyelembe vesszük, hogy a támogatásnak jövőre egy százalékosra kellene csökkennie, akkor ez már nem is olyan nagy hátrány.

A fenti hitelformákat bárki igénybe veheti, aki úgy gondolja, hogy a lakása halaszthatatlan felújítást igényel. Azonban nem minden hibáért az elöregedés a felelős, a korábban épült lakóházak esetében például sok olyan hiba merült fel, ami összefügg a ház konstrukciójával. A lakóházakra több olyan konstrukciós hiba jellemző, amely nem az épület korával kapcsolatos. Olyan hibákról van szó, mint a leváló épületrészek és erkélyek. Az állam természetesen nem vállalhatja át teljes mértékben a hibák eltávolítását, némely hibafajtákat azonban el kell, hogy ismerjen mint szerkezeti hibát. Ezek eltávolítására állami dotációt nyújtanak. Támogatást a tulajdonformától függetlenül lehet igényelni, vagyis mindegy, hogy a lakás magántulajdonban, a lakásszövetkezet tulajdonában van-e, vagy megvették a lakosok és jelenleg a lakóközösség kezeli. A kérvényüket azonban alá kell támasztaniuk az állami engedéllyel rendelkező szakember elbírálásával. A dotáció legfeljebb 380 korona négyzetméterenként. A támogatást az állami költségvetésből finanszírozzák. Tavaly erre 140 millió koronát fordítottak, idén azonban a pénzkeret kimerülése miatt egyetlen új szerződést sem kötöttek. Jövőre az építésügyi tárca szerint erre a célra 100-150 millió korona közötti összeget szánnak majd. (t, p, mi)