Túlkínálat miatt nem fogy a vágósertés

A sertéshús terén mutatkozó túlkínálat egyik oka a tartósan alacsony fogyasztás, a másik a Csehországból, Dániából és Németországból 40 korona alatti áron behozott húsSomogyi Tibor felvételeKomárom. A tavalyi kedvezőtlen időjárás rányomta a bélyegét a takarmány-termesztésre, de annak veszélye, hogy takarmányhiány miatt csökkenteni kellene az állatok létszámát, nem fenyeget – közölte lapunkkal Földes Csaba, a Komáromi Regionális Agrárkamara igazgatója.

Elmondása szerint mind tömeg-, mind erőtakarmányokból jobb a helyzet, mint az előző évben. Silófélékből 135,5 ezer tonnát tárolnak, ami megfelel a létszámszükségletnek. Silókukoricából hektáronként 3 tonnával termett több, szálasokból 2 tonnás javulás tapasztalható a 2001-es évhez viszonyítva. A termelők a szemes kukorica egy részét feletetik, mert nincs iránta érdeklődés, és tavaly is bővült azon gazdaságok köre, amelyek számítógépes eljárással saját maguk állítják elő az erőtakarmányokat. Szenázsolásra is nagyobb figyelmet fordítottak a termelők, ami kedvezően hatott az állatsűrűség megtartására. A 75 ezer hektár szántóra több mint 101 900 darab sertés és 25 602 darab szarvasmarha jut, ebből 8 835 a fejőstehenek száma. Az utóbbiak száma kissé csökkent, az össztermelés viszont 4–5 százalékkal jobb a 2001-es év valóságánál. Az egy tehénre jutó fejési átlag 5 416 literről 5 836 literre nőtt a járásban. A gadóci tangazdaságban például 8 468, a Búcsi Mezőgazdasági Szövetkezetben 7 628, az ímelyi Agrocoop Rt.-ben 6 967 liter volt a tehenenkénti átlagfejés. A járás tejkitermelése a nem véglegesített adatok szerint 45,5 millió literről 47,9 millió literre nőtt az elmúlt évben, ami 3,2 százalékos évközi javulást jelent. A tej értékesítésével sem volt akkora gond, mint a korábban. A termelők előbb juthattak a pénzükhöz, de az ingadozó felvásárlási árral így sem elégedettek, mert a feldolgozók a berendezések korszerűsítésére, versenyképességük megőrzésére hivatkozva nem fizetnek többet a tejért.

Az agrárkamara igazgatója a továbbiakban rámutatott arra: hiába jobbak a termelési mutatók, a sertéshús-eladási kvótát így sem teljesíthetik. Időszakos túlkínálat van a piacon, fordulatot, fellendülést a karácsonyi ünnepek sem hoztak. Hiába vonatkozik a 48 koronás kilónkénti felvásárlási ár a kvótás húsmennyiségre, a feldolgozók mindössze 35–40 korona körüli árat kínálnak a vágósertés kilójáért. A két ár közti különbség több mint 3,5 millió koronás kiesést jelent a Komáromi járás sertéstenyésztőinek. Pillanatnyilag legalább 650 tonnányi sertéshústöbblet van a járásban, a szomszédos Dunaszerdahelyi járásban pedig 1900 tonna az eladásra, feldolgozásra váró sertéshúsmennyiség. A termelők aránytalannak és igazságtalannak tartják, hogy a sertéshús bolti ára az alacsony felvásárlási árak ellenére nem csökkent, a legolcsóbb húsféleség kilogrammonkénti ára is 70 koronánál kezdődik.

A túlkínálat egyik oka a tartósan alacsony fogyasztás, a másik a Csehországból, Dániából és Németországból 40 korona alatti áron behozott sertéshús. A piaci rendtartás szerint az államnak, pontosabban az intervenciós ügynökségnek kellene árkompenzációt alkalmaznia, de erre nincs pénze. A megoldást az exporttámogatás jelentené, de erre aligha számíthatnak a tenyésztők. Továbbra is abban a kiszolgáltatott helyzetben vannak, hogy veszteséggel adják el a sertéseket, márpedig 42 koronás ár alatt a mai kitermelési költségek mellett nem lehet nyereséges ez az ágazat. (csenics)