Tudatosan rombolt pozíciók

A Közép-Európa legnagyobb magánosításaként elkönyvelt ügylet hetek óta állandó belpolitikai témát jelent a pártoknak, a szakértőknek, az ügyben csak közvetetten érintetteknek. A Szlovák Gázművek (SPP) 49 százalékos részvénycsomagjának eladása óriási jelentőségi dolog, mivel minden idők legnagyobb bevételét biztosíthatja az állam számára. Eredetileg heten jelentkeztek a stratégiai cég tenderére, amelyet 2001 augusztusában hirdettek meg. A Credit Suisse First Boston privatizációs tanácsadó által vezényelt folyamat iránt többek között a német Ruhrgas és az RWE Gas, a francia Gaz de France, az olasz SNAM, az orosz Gazprom és az amerikai Williams érdeklődött, később kiderült, hogy a Ruhrgas, a Gaz de France és a SNAM konzorciumot alkotva közösen teszi meg ajánlatát. A valóságban a SNAM a konzorciumtól visszalépett, helyét a Gazprom foglalta el. A múlt hét végén kiderült: e három cég az egyedüli jelentkező, ajánlata 2,7 milliárd dollár körül mozog, ami az árfolyamtól függően 130-135 milliárd koronának felel meg.

Vajon ez jó ajánlat vagy sem? Szükséges-e azonnal privatizálni az SPP-t vagy lehet még tovább halogatni? A pártok korábban szinte egymásra licitálva dobálóztak a nagyobbnál nagyobb számokkal. Legmesszebbre a magánosítást folyamatosan akadályozó Demokratikus Baloldal Pártja (SDĽ) ment, amely egyenesen 5 milliárd dollárt, vagyis 250 milliárd korona körüli összeget várt a 49 százalékos részvénycsomagért. A jóval óvatosabb és a realitásból kiinduló elemzők viszont 110-115 milliárd koronára becsülték a cég tényleges árát, míg a legtöbb becslés mintegy 150 milliárd koronáról szólt. Valószínűleg ügyesebb taktikával, kevesebb sárdobálással és intrikával el lehetett volna érni a 150 milliárdot megközelítő vételárat, ám a pártok mindent megtettek azért, hogy az SPP ügye a lehető legrosszabb megvilágításba kerüljön. E téren különösen az SDĽ, a HZDS és a Smer járt elöl. Összegezve e kérdéskört, valószínűsíthető: a Ruhrgas, a Gaz de France és a Gazprom együttes ajánlata megfelel a valóságnak, ennél már csak néhány milliárddal magasabb összeget lehetne kicsikarni.

A gázművekből származó bevételből egyrészt el lehetne indítani az évek óta halogatott nyugdíjreformot, amire a privatizációból befolyó összeg mintegy felét szánják. A másik részt az évek óta érdemben nem csökkenő államadósság törlesztésére fordítják. Az adóssághegy egyre súlyosabb terhet jelent Szlovákia számára, 2003-ban és 2004-ben például komoly részletet kell visszafizetnünk. Ha nem fut be az SPP-ből várt bevétel, akkor a jelzett időszakban a törlesztésre rámenne a jelenlegi pénzügyi tartalékok egyharmada. Ez nagyon feszült helyzetet teremtene, hiszen a jelenlegi devizatartalékok nem érik el a 3 havi import nagyságát, ami intő jelnek számít. Az adósságállomány sikeres törlesztése esetében az állami költségvetésből többet lehetne fordítani a fejlesztésekre, s esetleg a hitelkamatok is esnének. A kormány vétkéül azt lehet felróni, hogy nagyon vontatottan haladt a Gázművek magánosítási folyamata, így időcsapdába került, alkupozíciói csökkentek, ezért a konzorcium által kínált reális, ám nem túl tetemes summát is kénytelen lesz elfogadni.

Az igazán katasztrofális forgatókönyv persze az lenne, ha a kormány engedne a nyomásnak és viszszalépne. Ez esetben olyan, teljességgel alkalmatlan pártok döntenének az ország legértékesebb vagyontárgyáról, mint a HZDS, a Smer és esetleg az SDĽ. Az iménti szcenárió pedig nyilvánvaló zsákutcát és a nagyvállalat elherdálását jelentené. Ebben az esetben – Bibó Istvánt idézve – ismételten eltöprenghetünk a közép-európai kisállamok nyomorúságán.

Az ajánlatot tevő cégek mutatói

A cég Éves Éves nettó Alkalmazottainak

neve forgalma nyeresége száma

Gaz de France 11,2 0,4 24 900

Ruhrgas 10,52 0,4 9500

Gazprom 17,2 3,72 300 000

A forgalom és a nyereség milliárd euróban értendő, az orosz Gazprom mutatói előzetes eredményeket tükröznek.(Forrás: SITA/Reuters)

A Szlovák Gázművek gazdasági eredményei

Év 1997 1998 1999 2000 2001 2002

Bruttó nyereség 9,6 8,6 12,4 4,4 5,4 11,9

Nettó nyereség, elvonás előtt 5,5 3,7 6,2 2,5 3,7 8,8

Nettó nyereség 3,5 1,7 4,1 -0,8 -0,5 8,8

Az adatok milliárd koronában értendők, a 2001-es adat csupán előzetes, a 2002-es pedig terv. A táblázatban említett elvonás a gázművek sajátossága, az állam a szokványos adók mellett, a költségvetési hiány függvényében pótlólagos adóval is sújtja a nagyvállalatot. Az elvonás mértéke változó, helyenként az 5 milliárd koronát is eléri. (Forrás: SME)