Több az igénylő, mint a pénzforrás

A lakásfejlesztési alap előrejelzése szerint a bérlakásépítésre fordított támogatások iránt idén nagyobb lesz az érdeklődés mint tavaly, így valószínűleg nem minden kérvényt tudnak kielégíteniSITA-felvételAz Állami Lakásfejlesztési Alap idén valamivel több, mint 4 milliárd koronával szeretné támogatni a hazai lakásépítést és a felújításokat. Ez ugyan 125 millió koronával több, mint a múlt évre tervezett kiadások, ám 350 millió koronával kevesebb, mint amennyit végül 2007-ben szétosztottak. Tavaly ugyanis az alap az év folyamán további, csaknem félmilliárd koronás pluszpénzt kapott, a kedvezményes lakáshitelekre és lakástámogatásokra fordított összeg így elérte a 4,3 milliárd koronát. Az alap vezetése hasonló forgatókönyvre számít idén is. Milan Kašuba, az alap igazgatója szerint idén a tavalyihoz hasonló nagyságú kiadások szerepelnek az alap költségvetésében, a kormány részéről azonban már ígéretet kaptak arra, hogy év közben idén is növelni fogják a költségvetésüket. Hogy pontosan mennyivel, az csak az év folyamán derül ki.

Az idei évre tervezett támogatások több mint felét a bérlakások építésére fordítják. Az alap előrejelzése szerint a bérlakásépítésre fordított támogatások iránt idén nagyobb lesz az érdeklődés, mint tavaly, így valószínűleg nem minden kérvényt tudnak kielégíteni. A tavalyi alacsonyabb érdeklődést a bérlakások építése iránt az alap azzal magyarázza, hogy a választásokat követően sok önkormányzat még nem döntötte el, hogy támogatják-e a bérlakásépítést. Ezzel párhuzamosan pedig az építésügyi tárca változtatott a támogatások odaítélésének a feltételein. Mindez azért fontos, mivel az önkormányzatok leggyakrabban az alap által nyújtott hitel és a vissza nem térítendő állami támogatás segítségével építik a lakásokat. A minisztérium a tavalyi módosításokkal elsősorban az 55 négyzetméternél kisebb lakások építését tette lehetővé. Az alap a második legnagyobb pénzcsomagot, csaknem 800 millió koronát a családi házak építésének a támogatására fordítja. Ennél valamivel kevesebb, mintegy 750 millió korona jut a panelházak felújítására és hőszigetelésére.

Az alap által az egyes kérvényekre nyújtott támogatások nagyobbak lesznek, mint tavaly. Tavaly októberben ugyanis az alap módosított a támogatások odaítélésének a kritériumain. Idén így az elmúlt évhez képest 100 ezer koronával nagyobb támogatásra számíthatnak a lakásépítők, a lakás vásárlására nyújtott hitel pedig 300 ezer koronával lehet nagyobb. A felső határok módosítása azonban nem érinti a 35 évnél fiatalabb igénylőket, akik számára a feltételek nem változtak. Ez utóbbiak ugyanakkor már korábban kedvezményesebb hitelekhez juthattak. A hitelek felső határának az emelését a lakások folyamatos drágulásával magyarázzák. Az alap azoknak nyújt hitelt, akiknek a bevételei nem haladják meg a létminimum 3,5-szörösét (jelenleg 17 955 korona), és akik a lakásépítés legalább 20%-át a saját pénztárcájukból finanszírozzák. Manapság így a legnehezebben a nettó havi 20 ezer korona bevétellel rendelkezők juthatnak lakástámogatáshoz, hiszen a lakásfejlesztési alap hitelére már nem jogosultak, jelzáloghitelhez pedig csak nehezen jutnak hozzá. Az alap meghatározza azt is, hogy a hiteléből milyen lakást vehetünk. Ez ugyanis nem lehet 80 négyzetméternél nagyobb és két évnél öregebb. (mi, s, p)