Szomszédunk több dotációt kap

Irigyelhetik a szlovákiai gazdák a magyarországi termelőket: amíg ugyanis ők – a csatlakozási tárgyalások során elért kisebb referenciahozamok miatt – hektáronként alanyi jogon megközelítőleg mindössze 43,5 eurót kapnak, addig a magyarországi termelők csaknem 70 euróra számíthatnak. Közben mindkét ország a területalapú közvetlen kifizetési rendszert választotta, s a támogatás mértéke az EU 15-höz viszonyítva nem haladhatja meg az 55 százalékot. Az összeg azért nem pontos, mert Magyarországnak 4,355 millió hektáros referenciaterületet sikerült Brüsszellel elfogadtatnia, ezzel szemben a magyar gazdálkodók már mostanáig 4,4 millió hektárra nyújtottak be támogatási igényt. Tehát a támogatás összegét arányosan csökkentik. (Az eddig regisztrált 305 ezer termelőből mindössze 8 ezer társas gazdálkodó, a többi egyéni.)

Németh Imre magyar agrárminiszter optimista a támogatások kihasználását illetően. Szerinte Budapest maradéktalanul le fogja tudni hívni a számára előirányozott pénzcsomagot, amely az idén 305 millió eurót tesz ki. A pályázható pénzek vonatkozásában pedig azért derűlátó, mert az előcsatlakozási alapokra a vártnál lényegesen többen jelentkeztek. „Amíg 2003 januárjától 2004. április 15-ig 4500 pályázatot adtak be termelőink, a társfinanszírozással együtt lefedve az 52 milliárd forintos forrást, addig az ezt követő két hétben földindulásszerű változás történt: április 30-ig, tehát a pályázati lehetőség lezárásáig termelőink további 4 ezer pályázatot nyújtottak be, mintegy 100 milliárd forintos igénnyel. Most a brüsszeli bizottsággal tárgyalunk, hogy mitévők legyünk, hogyan alakíthatjuk át ezeket az igényeket már az európai uniós orientációs alapban meghirdetett operatív programok pályázataira” – mondta a miniszter.

A magyar agrártermelőket is, csakúgy mint a szlovákiaiakat, a forráshiány nyomasztja. Ám amíg nálunk a regisztrált és a támogatást igénylő termelők elő-legként március derekáig megkapták számlájukra a nemzeti hozzájárulást (összesen 2,3 milliárd koronát) megkönnyítve ezzel a tavasziak megalapozását, addig a magyar gazdák a közelmúltig semmilyen támogatásban nem részesültek. Mint azt Németh Imrétől megtudtuk: a kifizetések épp ezekben a napokban kezdődtek Magyarországon is. A regisztrált gazdálkodók hektáronként 8 ezer forintra jogosultak, ám az állami költségvetésben a nemzeti hozzájárulására nincs fedezet, ezért a pénzt kedvezményes hitelként vehetik fel négy magyarországi pénzintézetben. Pontosabban csak az összeg 96 százalékát vehetik fel most (a pénzt néhány napon belül a megkapják számlájukra), a maradékot az év végén, legkésőbb a jövő év elején. Az előrehozott kifizetés kamatterhein pedig a termelők és az állam osztoznak. A magyar agrártárca előrehozta továbbá az anyatehén-, a tejkvóta-, valamint az anyajuh- és kecsketámogatás kifizetését is. Ezekre egy, még május 1-je előtti kormányrendelet alapján kerül sor.

Mindezekkel együtt a csatlakozó országok közül egyedül Magyarország rendelkezik aktív agrár-élelmiszeripari egyenleggel: az ágazat tavalyi exportbevétele a katasztrofális aszály okozta jelentős terméskiesés ellenére 3 milliárd dollárt tett ki (ebből mintegy 1,5 milliárd dollárnyi export az EU-ba irányult), miközben az import mindössze 1,3 milliárd dollár volt. A számok arról árulkodnak, hogy Magyarországnak meglehetősen „bejáratott” piacai vannak. Németh Imre szavai szerint Magyarország az EU-csatlakozás előtt is az exportált agrár-élelmiszeripari termékek mintegy 92 százalékát – a duplanullás megállapodásnak köszönhetően – vámmentesen szállította az uniós tizenötökbe, azaz a kereskedés az EU-országok vonatkozásában szabadabb volt, mint a közép-európai CEFTA-országokkal.

Az uniós csatlakozással az akadályok elhárultak. Bár kis mértékben, de az EU-bővítés óta eltelt néhány hét alatt beindult a kereskedés mindkét irányba. Jelenleg Szlovákiából több tízezer liter olcsóbb tejet szállítanak Magyarországra, leverve ezzel az ottani felvásárlási árat csaknem a szlovákiai szintre, azaz 64-68 forintra, de hírek vannak olcsóbb liszt-, valamint hússzállításokról is, bár a volumenek nem számottevőek. Magyarország viszont napi 30 ezer liter tejet szállít, a hazai felvásárlási árnál drágábban Olaszországba, és érdeklődnek a görögök is a jó minőségű magyar tej iránt.