Szlovákia búcsút inthet a gyors növekedésnek

Az Európai Bizottság elemzése szerint tavaly – elsősorban a masszív hazai keresletnek köszönhetően – 4,1 százalékkal nőtt Szlovákiabruttó hazaiterméke(GDP),amitazonbanidén és jövőre már nem sikerül túlszárnyalni. A brüsszeli testület szerint idén már csak 3,8, jövőre pedig 3,4 százalékos gazdasági növekedésre számíthatunk. „A növekedést továbbra is elsősorban a hazai kereslet hajtja majd, a foglalkoztatottság növekedésének és a béremeléseknek köszönhetően ugyanis a lakosságnak egyre több elkölthető pénze van” – áll az előrejelzéshez fűzött kommentárban, amely azonban arra is felhívja a figyelmet, hogy az elkövetkező időszakban a beruházások növekedési üteme jóval visszafogottabb lesz az elmúlt években mértnél. 

Kevesebb az állástalan 

A lassulás ellenére a foglalkoztatottság tovább nő majd, az állástalanok uniós módszertannal mért aránya így, a tavalyi 6,1-ről idén 5,9, jövőre pedig 5,6 százalékra csökkenhet. Az árak ugyanakkor már nem nőnek majd olyan gyorsan, mint tavaly, amikor 2,5 százalékos inflációt mért az Európai Bizottság. Az idei évre 2,4, jövőre pedig 2,3 százalékos drágulást jósolnak az uniós elemzők. Az Európai Bizottság ugyanakkor nem bízik abban, hogy a szlovák kormánynak sikerül féken tartania a kiadásait. Az uniós elemzők szerint idén várhatóan a GDP 0,5 százalékát teszi majd ki az államháztartási hiány, ami jövőre 0,6 százalékra nőhet. 

Túl nyitottak vagyunk 

Szlovákia az elemzők szerint a legnyitottabb uniós gazdaságok közé tartozik, vagyis a legapróbb rezdüléseket is megérzi, márpedig e tekintetben nem számíthatunk semmi jóra. „Az előrejelzések szerint a globális bizonytalanságok továbbra is kedvezőtlenek az európai gazdaságra” – nyilatkozta Pierre Moscovici, az Európai Bizottság gazdasági és pénzügyi biztosa Brüsszelben, az uniós bizottság tavaszi gazdasági előrejelzését ismertetve. Moscovici szerint a globális növekedés és a világkereskedelem közelmúltbeli lassulása, a kereskedelempolitikákat övező jelentős bizonytalansággal együtt, rontja a 2019-es és 2020-as GDPkilátásokat. A jelentés szerint Európában a gazdasági növekedést teljes mértékben a belső motorok hajtják, idén a GDP 1,4 százalékkal bővülhet az EU-ban, és 1,2 százalékkal az euróövezetben. Jövőre az éves GDPnövekedés kisebb mértékű gyorsulása várható: 1,6 százalék az EU-ban és 1,5 százalék az euróövezetben. A 2020-ra vonatkozó adatokhoz azonban az is hozzájárul, hogy több lesz a munkanapok száma. 

A jelentés szerint a munkaerőpiaci feltételek tavaly tovább javultak, annak ellenére, hogy a növekedés 2018 vége felé lelassult. A munkanélküliség EU-n belüli értéke – 2019 márciusában 6,4 százalék volt – a legalacsonyabb szintre esett vissza a 2000. januári adatokhoz képest. Az euróövezetben 2008 óta jelenleg a legalacsonyabb a munkanélküliek aránya. A várakozások szerint a következő két év során lassul majd a foglalkoztatás bővülése, mivel mérséklődik a gazdasági növekedés, és enyhül a néhány tagállamban bevezetett ideiglenes költségvetési intézkedések hatása. 2019-ben várhatóan tovább csökken az EU-n belüli munkanélküliségi ráta, amely 2020-ra eléri a 6,2 százalékot. Az euróövezetben a munkanélküliségi ráta idén várhatóan 7,7 százalékra, 2020-ban pedig 7,3 százalékra csökken. 

Protekcionista veszélyek 

A jelentés kiemelte, hogy a vártnál tartósabbnak bizonyulhat a világszerte bevezetett protekcionista intézkedések kockázata, és a világ GDP-növekedésének és kereskedelmének jelenlegi lassulása, különösen, ha a növekedés Kínában elmarad a várakozásoktól. Európában a kockázatok közé tartozik a megállapodás nélküli brexit, és fennáll a veszélye annak is, hogy a politikai bizonytalanság növekedése és a kevésbé növekedésbarát szakpolitikák gátolják a magánberuházásokat.

(TASR,MTI,mi)