Szinte bármire igényelhető uniós agrártámogatás

Aki teljesíti a feltételeket, hektáronként 155 eurós támogatást kaphat. A kormány döntése vegyes érzelmeket váltott ki a gazdákból, sokan egyáltalán nem helyeslik a dotációkat.  „A Szlovákiában termesztett növénykultúrák listája rendkívül szegényes, ezért akarja az állam támogatni a földieper-termesztést, a fekete bodza, a mogyoró, valamint az almarózsa termesztését is” – nyilatkozta Vladimír Machalík, a földművelésügyi minisztérium sajtóosztályának igazgatója.  Jöhet a klímaváltozás Az állam éves átlagban mintegy 10 millió euróval támogatja az ún. érzékeny növénykultúrák termesztését. De ugyanúgy dotáció jár az alma, valamint a körtetermesztésre is, mégpedig a legmagasabb, hektáronkénti 250 euró. Már jelenleg is támogatást élvez Szlovákiában az egres-, a ribizli-, a málna-, az őszibarack-, a kajszi-, a szilva-, a cseresznye-, valamint a meggytermesztés is. „A földművelésügyi minisztérium a Szlovákiában termesztett növénykultúrák diverzifikációjának növelését elsősorban a klímaváltozásra való rugalmasabb felkészülésként, valamint az ország élelmiszer-önellátottságának fontos elemeként tartja számon” – erősítette meg Gabriela Matečná földművelésügyi miniszter.  Nem mindenkinek tetszik Az agrártámogatásokat ellenzők tábora ugyanakkor azzal érvel, hogy például a fekete bodza termesztése végképp nem igényes, úton-útfélen, kerítések mentén megterem. Még a szaktárca is elismeri, hogy Szlovákiában csak páran foglalkoznak aktívan bodzatermesztéssel, s ugyanilyen alacsony a gyapjas rózsát termesztők száma. A nemrég nyilvánosságra hozott támogatási javaslat értelmében minden bodzatermesztőnek nem is jár támogatás, csak azok lesznek rá jogosultak, akik egy hektárnyi területen legalább 500 bodzabokrot termesztenek.  Az aktív termesztők egyike Imrich Hrubý, a Zamio vállalat ügyvezetője, aki öt hektáron termeszt bodzát. Szerinte csakis az vághat bele ebbe az agrártevékenységbe, aki fagyasztókapacitásokkal rendelkezik. A bodzát ugyanis a szedést követően legkésőbb hat órán belül le kell fagyasztani, különben megsárgul, és feldolgozásra alkalmatlanná válik.  Martin Vlachynský, az INESS gazdaságkutató intézet elemzője úgy véli, vitatható a Szlovákiában nem hagyományos gyümölcsfélék állami támogatása. „Bármilyen utólag, vagy menet közben jóváhagyott dotáció ugyanis torzítja a piacot. Arról, hogy milyen növényeket termesszenek, a gazdáknak maguknak kellene dönteniük a kereslet alapján” – erősítette meg Vlachynský.  Kiknek éri meg? Marián Varga, a Szlovákiai Gyümölcstermesztők Szövetségének az elnöke pozitívan értékelte a termesztőknek nyújtott támogatások bővítését. „Elsősorban a földieper esetében lehet szó nagyobb hatékonyságú támogatásról, a mogyoró és az áfonya termesztését főleg kisebb vállalkozásoknál, esetleg éppen kezdő gazdáknál képzelem el. De mindenképpen jól jön a pénzinjekció a gyümölcstermesztés valamennyi területére. A lényeg most az, hogy a szlovákiai termesztők az uniós pénzeket ésszerűen fektessék be” – mondta lapunknak Varga.  A Szlovák Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kamara (SPPK) is értékeli, hogy a kormány bővíti a speciális növények támogatásának a listáját. „A mezőgazdasági termelés ágazatai közül elsősorban épp a speciálisnövény-termesztést és az állattenyésztést kell leginkább felkarolni. A speciális növénytermesztés azzal, hogy igencsak munkaerő-igényes ágazat, a vidéki lakosság körében növelheti a foglalkoztatottságot” – mondta lapunknak Jana Holéciová, az SPPK szóvivője. Szerinte az SPPK a minisztériummal folytatott korábbi egyeztetéseken felvetette, hogy a 36/2015-ös kormányrendeletbe iktassák be az áfonya termesztésének közvetlen kifizetésű támogatását is. „Javaslatunk, sajnos, nem talált pozitív visszhangra. Pedig épp az áfonya termesztésével, illetve annak támogatásával növelni lehetett volna a foglalkoztatottságot az elmaradottabb régiókban” – mondta az SPPK szóvivője.  (sus)