Szigetköz tervezete és pályázata

A szarvai közbirtokosság tagjai tavalyi szigetközi tanulmányútjukon a teljesen átalakuló lipóti termálfürdőt is megnézték. A bősi komp ezt is közelebb hozná.A szerző felvételeA Hágai Bíróság annak idején úgy döntött, hogy Szlovákiának és Magyarországnak a Bős-Nagymarosi Vízlépcsőrendszer ügyében jóhiszemű tárgyalásokat kell folytatnia a megegyezés érdekében. Az évek óta egy helyben topogó megbeszéléseket mindkét oldalról egy kormánybiztos felügyelte. A magyarországi kormányváltás után azonban az ottani kormánybiztos hivatalát felszámolták és helyette azóta sem alakítottak ki újat. Pintye Ágnes, a Miniszterelnöki Hivatal főosztályvezetője a konferencián elmondta, hogy a feladatot hamarosan egy Duna Koordinációs Bizottságnak nevezett szerv veszi át. Ez úgy fog működni, hogy az egyes részterületekkel mindig az illetékes minisztériumok foglalkoznak. Az elképzelés most van tárcaközi egyeztetésen és a testület felállításához kormánydöntés is szükséges. A Miniszterelnöki Hivatalt a területfejlesztés kapcsán érinti a kérdés. A Szigetközben ugyanis a vízlépcsővita miatt tulajdonképpen nem lehet területfejlesztési tervet készíteni. A kormányzat egyenesen rehabilitációs tervet ígér, de hiába született 1999-ben kormányhatározat a vízlépcső okozta károk felszámolásáról, azóta nemcsak az ezzel kapcsolatos cselekvési terv nem készült el, hanem még a károkat sem összesítették. Pintye Ágnes szerint a rendelkezésükre álló alapanyagok közt olyant sem találtak, amely elemezné a politikusok által emlegetett ökológiai katasztrófát és így a kártalanítás kiindulási alapjául szolgálna. A területfejlesztési tervet pedig azért nem tudják kidolgozni, mert a felemás helyzet miatt nehéz meghatározni az ökológiai célállapotot. Emiatt azonban a helyzet kezd élessé válni. Ahhoz ugyanis, hogy az Európai Unióban pályázni lehessen különféle helyi akciók megvalósítására, szükségesek az ilyen regionális fejlesztési tervek. ĺgy jelenleg úgy próbálnak megoldást találni, hogy június végéig elkészül egy ideiglenes területfejlesztési koncepció. A magyar kormány azonban nem csak terveket, de pénzt is ad a szigetközieknek. Májusban pályázatot írnak ki a Mosoni-Duna menti részek fejlesztésére 65 millió forintos kerettel, a szigetközi rehabilitáció témakörben pedig 159 millió forintra lehet pályázni. Ezeket főként önkormányzatoknak szánják, hogy a jövő évben nyíló uniós alapokba készítsenek elő komolyabb pályázatokat.

A konferencia csallóközi résztvevőit nyilván érdekelte volna, hogy az ilyen uniós készülődés miként néz ki Szlovákiában. Nos, a területfejlesztéssel foglalkozó környezetvédelmi minisztérium a meghívás ellenére nem küldött előadót. ĺgy a résztvevők csak a kisebb léptékű tervezéssel foglalkozó Csallóközi-Mátyusföldi Regionális Társulás, a Kormorán Társulás és a Fórum Régiófejlesztési Központ elképzeléseiről hallhattak. Az, hogy ez mennyire lesz elég az uniós pályázási feltételek teljesítéséhez, illetve folyik-e valami a Dunaszerdahelyi járást is magába foglaló Nagyszombati kerület szintjén, nem esett szó.

Új információként előadás hangzott el a Bős és Lipót között tervezett kompról. Fenes Iván bősi polgármester szerint jobb helyeken a Dunán húsz kilométerenként van átkelési lehetőség. A komppal közúton a felére csökkenne a Dunaszerdahely-Mosonmagyaróvár távolság, közösen kihasználhatóvá válnának az ágrendszer idegenforgalmi szolgáltatásai, és egyesíteni lehetne a lipóti és a bősi idegenforgalmi kapacitásokat.