Szertefoszlott Orbán gázálma

ÖSSZEFOGLALÓ

„Oroszország az Európai Unió ellenkezése miatt nem tudja megkezdeni a Déli Áramlat gázvezeték tervének megvalósítását” – jelentette be Vlagyimir Putyin hétfői törökországi látogatásán. „Figyelembe véve azt, hogy mindeddig nem kaptunk engedélyt Bulgáriától, úgy tartjuk, hogy Oroszország ilyen körülmények között nem képes folytatni az adott projekt megvalósítását” – mondta az orosz elnök. Az összesen 16 milliárd eurósra becsült projekt persze nem Szófiában bukott el, hanem a projektet mind határozottabban ellenző Brüsszelben és Washingtonban. Putyin bejelentését követően megszólalt Alekszej Miller, a beruházásért felelős Gazprom vezérigazgatója is, egyértelműen kijelentve: a Déli Áramlat projektnek vége.

Meglepő bejelentés

Az elmúlt hetek Déli Áramlattal kapcsolatos hírei fényében meglepőnek számít Putyin kijelentése. Egy héttel ezelőtt például a Gazprom egyik vezetője egyenesen úgy fogalmazott, hogy egyhónapos csúszással december közepén megkezdődhet a Déli Áramlat Fekete-tenger alatti szakaszának építése. Putyin döntésében azonban közrejátszhatott az is, hogy az orosz gazdaságon egyre nő a nyomás a nyugati országok szankciói és a zuhanó olajár miatt.

A vezeték építését éppen két éve, 2012. december 6-án indították el ünnepélyes körülmények között, ám azóta semmi nem történt. Sőt, részben az Európai Unió ellenkezése miatt több ország, illetve cég vissza is lépett a Déli Áramlat megépítésétől. Az orosz gázt Ukrajna elkerülésével Európa több országába, így Magyarországra is eljuttató vezetékrendszeren a tervek szerint 2015 végén indulhattak volna meg a szállítások.

Az EU ellenezte

Az Európai Bizottság azért ellenezte a beruházást, mert a hozzá kapcsolódó szerződések több ponton is ütköztek az uniós szabályozással. Az egyik fő gond az volt, hogy a vezetékhez a tulajdonosain kívül mások nem férhettek volna hozzá, a rajta hozott gáz árképzéséről nem az adott ország energiahatósága dönthetett volna, hanem egyedül az eladó, végül pedig nem vált volna szét a gáz termelőjének, szállítójának és kereskedőjének a személye. Bár az EU elvben nyitott lett volna engedményt tenni az előbbiek terén, de Oroszország nem engedményt akart, hanem azt, hogy az unió alaphelyzetben fogadja el a beruházást úgy, ahogy van.

Nagy pofon Orbánnak

A magyarországi politikai elemzők és az ellenzék értékelése szerint nagyon súlyos következményei lesznek Orbán Viktorra és kormányára nézve annak, hogy Putyin feladta a Déli Áramlatot, Orbán teljes keleti nyitás stratégiája ugyanis az Európai Unió Nabucco projektjének versenytársaként elképzelt gázvezetékrendszerre épült. Magyarország emiatt még az EU-val és az Egyesült Államokkal is szembefordult, olyannyira, hogy Budapest néhány hónap alatt szinte páriává vált a nyugati szövetségi rendszerben. Az EU-ban a Fidesz tartott ki az utolsó pillanatig a Déli Áramlat mellett. Októberben Rogán Antal, a Fidesz frakcióvezetőjének a kezdeményezésére fogadtak el egy törvénymódosítást, amely lehetővé tette, hogy a Gazprommal közösen mindenképpen megkezdődhessen a vezeték magyar szakaszának építése. Putyin bejelentését követően a Véleményvezér blog szerint ország-világ előtt nyilvánvalóvá válhat, hogy a magyar kormányfő vészesen félreolvasta a világpolitika meghatározó trendjeit. Még ennél is érzékenyebben érintheti a magyar kormányt azonban az, hogy nemcsak tekintélyt és hitelt veszített, hanem szétosztható zsákmányt is. A Déli Áramlat építése ugyanis kliensek százait látta volna el állami megrendelésekkel, ezt a szétosztható orosz pénzt pedig nem nagyon lehet mással pótolni. Szijjártó Péter külügyminiszter szerint Oroszországnak joga volt meghozni a döntést a Déli Áramlatról, és Magyarország ezt a döntést tudomásul veszi. „Orbán Viktor irgalmatlan pofont kapott” – kommentálta a bejelentést Szanyi Tibor. Az MSZP európai parlamenti képviselője szerint a bejelentés azt jelenti, hogy a miniszterelnök „keleti politikájának ez a kitűzött projektje gyakorlatilag elbukott”.

Kik lehetnek a nyertesek

A mostani árak mellett nem biztos, hogy nagy veszteség a Gazpromnak, hogy az EU-val meglévő vitái miatt nem vághatott bele a Déli Áramlat megépítésébe, amit ráadásul Törökországban pótolhat. Putyin ugyanis azt is bejelentette, hogy Törökország irányába fogják bővíteni a szállítási kapacitást, a Kék Áramlat mellett futó új vezeték kapacitását 63 milliárd köbméteresre tervezik. A legnagyobb nyertes így Törökország lehet. Jól járhat a Moszkvával geopolitikai játszmát vívó Egyesült Államok is, amely erősítheti befolyását Ukrajnában, és hosszú távon akár piacot szerezhet Európában az amerikai palagáznak. (TASR, MTI, hvg.hu, mi)