Sorra érkeznek a kitöltött ívek

Pozsony. Negyedik hete tart az általános mezőgazdasági összeírás, melynek keretében a Szlovák Statisztikai Hivatal számlálóbiztosai közel 800 ezer családot keresnek fel. A regisztrált agrártermelők postán kapták meg a kitöltendő kérdőívet.

Bár a statisztikai hivatalhoz a múlt hét végéig mindössze 15 ezer kitöltött kérdőív érkezett, a hivatal illetékesei bíznak abban, hogy legkésőbb december 10-ig eredményesen zárhatják az első hazai mezőgazgadási összeírást. Peter Mach elnök és Schill István alelnök arra alapozza derűlátását, hogy a számlálóbiztosok immár a háztartások 80 százalékába bekopogtattak, s az ívek többségének épp ezen a héten kellene beérkeznie. Az igazsághoz ugyanakkor hozzátartozik, hogy a biztosoknak néhány családhoz viszsza kell menniük. Az eddigi tapasztalatok alapján elmondható, hogy a háztartások többsége együttműködik a felmérést végző személlyel. Csak elvétve volt példa arra, hogy nem engedték őt be, nem álltak vele szóba, egy esetben pedig vasvillát emeltek a biztosra. (Az utóbbira egy kelet-szlovákiai községben került sor.) Egy Pöstyén melletti községben senki sem vállalta a számlálóbiztosságot, Rajecben pedig olyan helyi hivatalnokok jelentkeztek, akik azzal ilyesztgették a lakosságot, hogy elveszíthetik a szociális segélyt, ha nagy gazdaságot vallanak be. Peter Mach nyomatékosan kijelentette, hogy a mezőgazdasági összeírásnak az a célja, hogy pontos képet kapjunk a mezőgazdasági termelés volumenéről. A statisztikai hivatal nem szolgáltatja ki semmilyen szervnek vagy intézménynek, így sem az adóhivatalnak, sem a rendőrségnek az általános mezőgazdasági összeírás keretében szerzett adatokat. (A titoktartási kötelezettség vonatkozik a számlálóbiztosokra is.) Az összegyűjtött adatok alapján ugyan elkészül a farmerjegyzék, ám az nem tartalmazza majd a vagyon mértékét vagy értékét. A termelőknek tehát nem kell kontingensektől, vagy magasabb adóterhektől tartaniuk. Az eddigiekből is nyilvánvaló, hogy a legtöbb helyen óvatosan kezelték a számlálóbiztosokat, kíváncsi kérdéseiket általában bizalmatlanul fogadták a meglátogatott személyek. Úgy tűnik azonban, hogy az ellenkezőjére is volt példa – egy meg nem erősített forrás szerint voltak olyan háztartások is, amelyek az EU-támogatások reményében nagyobb gazdaságot vallottak be. A tényleges mezőgazdasági termelés feltéképezésére elősorban EU-csatlakozásunk miatt van szükség. Az EU-tagországokban rendszeres időközönként van ilyen cenzus, a társult országok közül már Csehországban és Magyarországon volt mezőgazdasági összeírás. A statisztikai hivatal vezetése fontosnak tartja, hogy valós képet kapjunk az agrártermelés és a fogyasztás volumenéről. A szlovákiai és az agráriumban vállalkozók látják majd a kárát annak, ha ma kisebb termelést vallanak be. Példa erre Olaszország, amely az első cenzus idején kisebb tejtermelést vallott be. Bár azóta sok felmérés volt Olaszországban, az ágazat szereplői azóta is minden évben tetemes összeget fizetnek büntetésként Brüsszelnek, mert az olasz terjtermelés meghaladja az alacsony kiindulási adatok alapján meghatározott tejkvótát. Az Unió legnagyobb dotációs alapja a mezőgazdaságra vonatkozik, ezért a most folyó összeírás jelentősen befolyásolhatja, hogy ebből a pénzügyi forrásból a jövőben mennyit meríthetünk. (gyor)