Sertéshússonka pulykahúsból és szójából?

Fogyasztóvédelmi rovatunkban már többször írtunk arról, hogy a hazai élelmiszerszabványok sok tekintetben lényegesen szigorúbbak más országokéihoz képest. Hogy a hazai élelmiszerek vásárlása, fogyasztása – azon túlmenően, hogy ezzel a hazai mezőgazdaságot és feldolgozóipart támogatjuk – biztonságosabb is. Ugyanis ezek útját a hatóságok képesek figyelemmel kísérni kezdve a termőföldtől egészen addig, amíg az asztalra kerül, viszont a külföldi élelmiszeripari termékek előállításának ellenőrzést a külföldi hatóságok végzik az adott országok szabványai alapján. Az importált áru esetében nálunk már csak a forgalmazásra vonatkozó előírások betartását (termékmegjelölés, frissesség, tárolási mód stb.) lehet számon kérni. Kifogásolták is ezt a hazai gyártók, hiszen a rájuk nézve kötelező élelmiszernormák miatt termékeiket drágábban állítják elő, viszont a jobbára külföldi kézben lévő áruházláncok arra kötelezik őket, hogy portékáikat az importált, sok esetben silányabb cikkek árszintjén adják, ellenkező esetben azokat nem árusítják.

Mindent a vevőért?

A kereskedők magatartása valahol érthető is. Mivel nálunk nincs korlátozva az üzletláncsűrűség, a marketeknek nap mint nap ádáz harcot kell vívniuk a vásárlóért, pontosabban pénztárcájáért. A kisboltokat, főleg a városokban, már a hangzatos árleszorító akcióknak, meghosszabbított és hétvégi nyitva tartásoknak stb. köszönhetően sikerül „leszerelniük”, maradtak viszont a konkurens hálózatok, amelyek azonban hasonló vevőcsalogató módszereket alkalmaznak. A verseny további éleződését idézi elő az is, hogy a konkurens cégek marketjei főleg a fővárosban és a vidéki nagyvárosokban alig egy-két utcasaroknyira találhatók egymástól. Sok helyen a verseny, sajnos, már odáig fajult, hogy a „mindent a vevőért” már rég nem cél, csak szlogen.

Büdös hús, rothadt zöldség a pulton

Az élelmiszerbiztonsági szakhatóságok havonta összegzik a boltokban és a gyártóknál végzett ellenőrzéseket. Sajnos, a jelentésekben hónapról hónapra ismétlődnek a mulasztások, törvénysértések, durva vevőkárosító magatartásról – például lejárt szavatosságú tejtermékek, büdös húsok, rothadt zöldségfélék vagy gyümölcsök árusításáról – szóló bejegyzések. S ami még szomorúbb, a hazai piacon immár domináns részesedéssel bíró cégek sem kivételek e praktikák alól, amelyeket a szakhatóságok az élelmiszerbiztonsági szabályok durva megsértésének tartanak. S bár ilyen esetekben rendre közigazgatási eljárást indítanak ellenük, az ügy bírságbeszedésig, üzletbezárásig csak ritkán jut el. Simon Zsolt földművelésügyi miniszter is a napokban újságírók előtt kénytelen volt beismerni, hogy a jelenlegi jogszabályok, sajnos, meglehetősen szűkös mozgásteret biztosítanak a törvény felügyelőinek, a legdurvább törvénysértéseket elkövető cégeknek pedig felettébb „jó ügyvédjeik vannak”. Ezért is indítványozta Simon Zsolt a hatályos jogszabály radikális szigorítását, amit viszont a politikai ellenfelek – nyilván a parlamenti választások közelsége miatt – kampányfogásként, pontvadászatként fogtak fel. A parlamenti képviselők azonban megfeledkeztek a fogyasztókról. Azok ugyanis sajnos továbbra is ki vannak téve annak a veszélynek, hogy – ha nem vizsgálják meg alaposan (időnként nagyítóval) a termék címkéjét –, büdös, hetek, sőt hónapok óta lejárt szavatosságú húsokat vesznek. Simon közelmúlti, nagy visszhangot kiváltott bevásárlása egy forgalmas fővárosi hipermarketben a bizonyíték arra, hogy ez a jelenség sajnos a legnagyobb és legforgalmasabb áruházakban is előfordulhat.

Amíg a parlament átértékeli döntését, addig a leghatékonyabb fegyver a nyilvánosság marad. Azaz a szakhatóságok havi rendszerességgel nyilvánosságra hozzák a törvénysértő cégek nevét, és a vásárló majd eldönti, megbocsátja-e a vevőkárosító, esetleg a biztonságát veszélyeztető tevékenységért, vagy visszatér a sarki fűszereshez, mészároshoz.

A minőséget is ellenőrzik majd

Az élelmiszerbiztonsági szakhatóságok felügyelői – a hazai húsüzemek sugallatára – új jelenségre is felfigyeltek. Éspedig arra, hogy egyes, főleg alacsonyabb árfekvésű külföldi termékek esetében, a címke nem a valóságnak megfelelő termékösszetételt tartalmazza. Kiderült például, hogy karácsony előtt olyan lengyel sertéshússonka jelent meg a hazai boltokban, amelyet pulyából készítettek és disznóhúst nem is látott. Az élelmiszerbiztonsági szakfelügyelet napokban közzétett jelentése szerint pedig egyes cseh, lengyel és osztrák gyártók „elfelejtették feltüntetni” termékük címkéjén, hogy a bécsi virsliben, pikáns szalámiban stb. a húst szójával pótolták, esetleg az értékes húsfehérjét mócsinggal és zsírral egészítették ki. Az ilyen élelmiszer ugyan közvetlenül nem veszélyezteti a lakosság egészségét, ám a vásárlónak jogában áll pénzéért azt kapni, amit tényleg venni akar – mutatott rá Simon. De az sem mellékes, hogy hiányos terméktájékoztató esetén a fogyasztó nem tudja magát tartani a helyes táplálkozási szabályokhoz.

Az üzletláncok egyre élesedő árcsatájának még egy vetülete van. Éspedig az, hogy a mind alacsonyabb árakra törekvő boltokból lassan, de biztosan eltűnnek a minőségi termékek, s maradnak az olcsóbb, ám ugyanakkor silányabb minőségűek. Korántsem biztos, hogy ez jó a fogyasztóknak. (gyor)

Ön is hívhatja az ellenőröket

Ha hiányosságokat észlel a bolttal, az ott árult, tárolt élelmiszer minőségével, tárolásával, megjelölésével stb. kapcsolatban, akkor hívja az élelmiszerbiztonsági szakfelügyelet telefonját. Simon Zsolt ígérete szerint az összes telefonhívást kiértékelik, kivizsgálják. Februárban 104 bejelentés érkezett a 02/6542-6320-as telefonszámra. Ebből 33 indokoltnak bizonyult, 22-ről pedig már nem lehetett megállapítani, hogy a panasz jogos volt-e. (gy)