Rövidesen kezdődik a kampány

Az Eastern Sugar csoport egységesítette termékei dizájnját mindazon országokban, ahol jelen van. A Nap kincse (Szlovákiában Dar slnka) az Agrokomplexen is általános tetszést aratott. Jaroslav Tabačár és Kántor Zoltán a vásárúti sajtótájékoztatón is bemutatta a szakmai zsűri elismerését bizonyító oklevelet. Az Eastern Sugar Slovensko (ESS) cukorrépanapjai nagy népszerűségnek örvendnek. A sorrendben immár kilencedik szakmai találkozóra egész Szlovákiából, sőt még külföldről is érkeztek agrártermelők, hogy kötetlen formában cseréljenek véleményt szlovákiai társaikkal, méghozzá nemcsak a cukorrépáról és a répa hektárhozamairól. Téma akadt bőven, hiszen a szlovákiai agrárium sok sebből vérzik, az európai uniós csatlakozás folyamata pedig tele van kérdőjelekkel. Megmaradnak vagy elvéreznek a piacnyitás után? – ez foglalkoztatja most a társult országok mezőgazdasági termelőit. Néhány, Vásárúton megjelent gazda is ama aggodalmának adott hangot, hogy egyes társult országok kormányai hajlamosnak mutatkoznak arra, hogy a gyors EU-csatlakozás elérése érdekében feláldozzák az agráriumot.

A cukorrépa-termelők viszonylag nyugodtak lehetnek, elvégre a cukorrépa az EU-ban a legjobban jövedelmező növények közé tartozik. Termesztése szigorú termelési megkötések sora, piacszabályozási rend alapján történik. Az unióban a cukorrépa az egyetlen olyan termény, amely önfinanszírozó, azaz nem szorul a brüsszeli költségvetés támogatására. A szlovákiai agrártermelők tehát már ma tudhatják, hogy répájukért az EU-csatlakozás után mennyit kapnak.

A korai vetést bemutató kísérleti parcella előtt az egész nap folyamán sokan tolongtak A szerző felvételei A cukorrépa a hazai körülmények között is aránylag jól jövedelmez, persze csak azoknak, akik tudják termeszteni és legalább 44 tonnás nettó hektárhozamot érnek el belőle. Nagy kérdés viszont a kvóta nagysága, tehát az, hogy Brüsszel milyen termelési keretet hagy számunkra jóvá. Ettől függ majd a termelők kvótája is. Szlovákia fehércukorból az „A” kvótában 190 ezer, a „B” kvótában 45 ezer tonnát kért, izocukorból (kukoricából előállított folyékony édesítőszer) pedig az „A” kvótában 50 ezer tonnát, a „B” kvótában 10 ezer tonnát. Az Európai Bizottság választervezetében fehércukorból az „A” kvóta keretében 189 760 tonnát, a „B” kvótában pedig csaknem 18 ezer tonna cukor megadását javasolja, ami elfogadhatónak számít. Ellenben az izocukor esetében a brüsszeli szervek fuka-rabbak: az „A” kvótában mindössze 3220, illetve legfeljebb 4199 tonnás éves keretet adnának, a „B” kvótát viszont teljes mértékben megvonnák. Ez utóbbi természetesen nem tetszik Szlovákiának.

Óriási kihívást jelent az EU-csatlakozás a cukorgyáraknak is. Bár a hazai répafeldolgozók közül a dunaszerdahelyi a legkorszerűbb, napi, megközelítőleg 6 ezer tonnás feldolgozási kapacitásával messze megelőzi szlovákiai versenytársait, azonban uniós viszonylatban ez még nagyon kevésnek számít. A dunaszerdahelyi Eastern Sugar Slovensko Rt. (volt Juhocukor) ma a hazai cukorpiac mintegy egyharmadát uralja. A gyárral szerződött termelők idén összesen 9713 hektáron termesztenek cukorrépát, ami az országos termesztési terület több mint 31%-át jelenti. Az előzetes becslések biztatóak: legalább 44 tonnás nettó átlaghozam és 15,8%-os cukortartalom mutatkozik. Ez nagymértékben köszönhető annak, hogy a termelők a legnagyobb szárazságban is öntözték a cukorrépát és mindent megadtak neki, amit a növény igényelt – véli Jaroslav Tabačár, az ESS vezérigazgatója.

A feldolgozó a szállítási költségek minimalizálása érdekében – jelenleg az átlagos szállítási távolság 45 kilométer – arra törekszik, hogy beszállítói a régióból kerüljenek ki. Nem kizáró ok az sem, ha a termelő nem rendelkezik mindazokkal a speciális gépekkel, amelyeket a répa termesztése során alkalmaznak. Elvégre szinte mindent bérmunkában is el lehet végeztetni, a vetőmagot, növényvédő szereket és tápanyagot pedig a cukorgyár megelőlegezi partnereinek. Jaroslav Tabačár követendő példaként a somorjai szövetkezetet említette, amely hoszszabb szünet után ismét termeszt cukorrépát. Az előzetes termésbecslések ígéretesek. Persze már Dél-Szlovákiában is vannak olyan termelők, s a várásúti rendezvényen is találkoztunk velük, akik (már) nem igénylik a vetőmag, növényvédő szerek és tápanyagok megelőlegezését. A cukorgyár vezetőit ez a jelenség cseppen sem aggasztja. Az Eastern Sugar szlovákiai és csehországi kutatási és fejlesztési részlegének vezetője, Kántor Zoltán szerint nagyon jó, hogy cégüknek már vannak olyan partnerei is, akik nem szorulnak rá a cukorgyári előlegre. Jaroslav Tabačár pedig természetesnek tartja, hogy a gyár az előleg előteremtésével kapcsolatos többletköltségeket átruházza partnereire. Ugyanakkor hangoztatta: akiknek előleget nyújtanak vetőmag vagy növényvédőszer formájában, azoktól a jövőben is megkövetelik, hogy azt a maximális terméshozam és cukortartalom elérése érdekében akkor és úgy alkalmazzák, ahogy azt az agrotechnika megköveteli.

A vásárúti kísérleti parcellákon idén összesen 49 cukorrépafajtát mutattak be az érdeklődőknek. A termelők helyben összehasonlíthatták a különböző kezelésben részesített cukorrépákat a kezeletlenekkel. Kétségkívül a korai vetésű cukorrépát bemutató parcella előtt tolongtak a legtöbben. Mint kiderült, az ESS már harmadik éve kísérletezik a korai, február közepi kezdésű vetéssel. Kántor Zoltán elmondta: sehol a szakirodalomban nem találtak utalást arra, hogy miért ne lehetne – ha azt az időjárás és a talajviszonyok engedik – már február derekán elvetni a cukorrépamagot, illetve beszámolt róla, hogyan hat a korai vetés a növény későbbi fejlődéseire és a betegségekkel, kártevőkkel szembeni ellenálló képességére. Az ESS partnerei jelenleg a cukorrépa 10%-át vetik korán, ezt az arányt 30%-ig lehet növelni – tartja Tabačár. Dunaszerdahelyen az idei répakampányt már e hét végén a mészégető begyújtásával kezdik, ám a tényleges répakiszántás szeptember 17-én, a feldolgozás pedig 18-án indul. A gyár jelenleg 250 állandó és mintegy 120 idénymunkást foglalkoztat. A kampány előreláthatólag 75 napig tart majd.