A merénylet máig érződő világgazdasági hatása

Hétezer milliárd amerikai dollár – ekkora összeget veszítettek el az amerikai befektetők 2000 márciusa, a részvénypiac csúcsra járása és 2002 nyara között. A világcégek horribilis értékvesztése tehát már javában tartott, amikor egy esztendővel ezelőtt az Al-Kaida nevű szervezet terroristái négy amerikai repülőgépet térítettek el az Egyesült Államok felett. A World Trade Center lerombolásával végződött, az amerikai történelem legnagyobb tragédiájába torkolló, több ezer emberéletet követelő terrortámadás már csak a kegyelemdöfést adta meg a vergődő világgazdaságnak. A Kereskedelmi Világszervezet (WTO) szerint a tavaly szeptember 11-i amerikai terrortámadás következményeként a kereslet csökkenése visszavetette a világkereskedelmet, amely húsz év óta először, 1%-kal zsugorodott. Előző évi dollár átlagárfolyamon számolva még jelentősebben, 4%-kal, 6 ezer milliárd dollárra csökkent. Az idei évre a WTO továbbra is csekély növekedéssel számol, és éves jelentése szerint a bővülést inkább csak a gazdasági hanyatlás idején felhalmozott raktárkészletek kiürítése táplálja majd. A lassúság oka a tartósan lanyha nyugat-európai fejlődés és a latin-amerikai válság. A legnagyobb visszaesés azokban az országokban volt tapasztalható, amelyek külkereskedelme főleg információs technológiai cikkekre épül. ĺgy Szingapúr, Malajzia, Tajvan, Japán és Dél-Korea, valamint az Egyesült Államok külkereskedelme igencsak megérezte szeptember 11-et.

Teljes biztonsággal kijelenthető, hogy az elmúlt egy év tőzsdei, gazdasági eseményeit nem lehet kizárólag egy szeptember 11-én induló láncra felfűzni, de sok egyéb hatás mellett a terrortámadások következményei sok esetben meghatározóak voltak. Az első pillanatban mindenesetre nagy volt a pánik a világ tőzsdéin, legalábbis azokon, amelyek nyitva tartottak, az USA-ból hosszú napokon keresztül nem érkeztek árfolyamadatok. Az első közvetlen hatások mellett sok áttételes tényező is jelentkezett, az amerikai kormányzati politika megváltozása számos esetben hatott a gazdaságra. A tőke a nem produktív szektorokba (főleg hadiipar) áramlott, a védelmi felszerelésgyártók a légi közlekedés válsága ellenére profitáltak a szaporodó megrendeléseikből.

A hatások túlmutatnak az egyedi vállalati tényezőkön. A bruttó hazai össztermék (GDP) adataiból tudhatjuk, hogy az USA gazdasága már a tavalyi első negyedévtől fogva a visszaesés fázisában volt. A GDP visszaesésének több forrása is volt. Ezek közül az egyik legjelentősebb a beruházások csökkenése, a fogyasztási dinamika mérséklődése. Az exportdinamika lassult, az erős dollárt kihasználva az importfogyasztás dinamikusan nőtt. A gazdasági ciklus tehát egy erősen leszálló ágban volt, ebben a helyzetben érte tehát az USA-t a terrortámadás. A gazdasági hatásoknál a lakossági fogyasztásra való hatás volt a legnagyobb jelentőséggel bíró elem. Ha itt jelentős visszaesés indul el – ahogy az a korábbi recessziókat is jellemezte – akkor az összehúzódás, illetve az élénkülés beindulása egy, a jelenleginél is sokkal hosszadalmasabb folyamat lett volna. Nem ez történt. A költségvetés adócsökkentési lépésekkel, jelentős közkiadásokkal igyekezett ösztökélni a gazdaságot. A szövetségi bank szerepét betöltő FED a kamatcsökkentésekkel tette olcsóbbá a pénzt a gazdaság szereplői részére. Az autógyártók és kereskedések kamatmentes konstrukciókat kínáltak a vevőknek, az autóeladások rekordokat döntögettek. Mintha sikerült volna elhitetni a fogyasztókkal is, hogy a szeptemberi eseményektől Amerika még erősebb lett. Tavasszal már erőteljesen javultak a fogyasztói és üzleti bizalmi indexek, mindenki hitt a gyors feltámadásban. Azonban a részvénypiacokon beindult kiigazításokhoz kapcsolódóan újabb sokkhullámként érte a befektetőket a könyvelési fegyelem fellazulása, az összeférhetetlenségi szabályok megsértéséből fakadó értékválság. A szeptember 11-i események ebben a folyamatban is egyfajta katalizátor szerepet tölthettek be. Amíg a befektetők részéről létezett egyfajta kollektív bizalom, amíg uralkodó volt a profitok abszolutizálása, addig a kibocsátók, könyvvizsgálók, tanácsadók részéről is létezett egyfajta remény, hogy a robogó amerikai gazdaság képes lesz valamennyire kitermelni azokat az értékeket, melyek az árazásokban szerepelnek. A kockázatkerülés emelkedésével azonban nyilvánvalóvá vált az az érték- és információs válság (könyvelési botrányok), mely egy második hirtelen sokként érte a gazdaságot.

Úgy tűnik, a szeptember 11-i események azon túl, hogy bizonyos szektorokat közvetlenül érintettek (légiforgalom a csőd közelében, védelmi berendezésgyártók hatalmas megrendeléseket kaptak) elsősorban egyfajta katalizáló szerepet töltöttek be a gazdasági ciklus leszálló ágában. Azon túl, hogy a folyamatok valamiképpen felgyorsulhattak, szerkezeti változásokra is sor került. Ismét emelkedett az állami befolyás szerepe, mely erősen érződik azt intézményi feltételeken is. Súlyos recesszióval azonban nem kellett az USA-nak szembenézni, amely visszaigazolja Alan Greenspan FED-elnök azon megállapításait, miszerint a technológiai fejlődés jelentősen növelte az amerikai gazdaság szerkezeti rugalmasságát.

A tőzsdén megfigyelhető szinte általános zuhanás mellett az arany kis megszakításokkal szinte folyamatos emelkedése jellemezte az elmúlt egy évet. Ez a nemesfém biztonságot sugalló imázsának tudható be. A folyamat még tart, kérdés, hogy meddig. Az olaj egy sokkal lényegesebb és komplexebb témakört képvisel, árának alakulása nem csak a befektetők, de a reálgazdaság számára is létfontosságú. A terrortámadásokat közvetlenül követő időszakban két elmélet uralta az olajpiacot, amelyek ellentétes árfolyammozgást is indokoltak volna. Az első napokban az olaj árának felrobbanására számítottak egyes szakemberek, akik egy közel-keleti konfliktus kialakulását valószínűsítették, amely alapvetően a kínálati oldal megrendülését tételezte fel. Pár napig erőteljesen emelkedett az olajár, majd Oszama Bin-Laden megnevezése és bűnbakká mi-nősítése megnyugtatta a piacokat. A terrorcselekmények kitervelőit tehát nem a Perzsa-öböl vagy Líbia területén kell keresni, hanem Afganisztán sziklabarlangjaiban. Az olajtermelő országok ideiglenes törlése a célpontlistáról a kínálati bizonytalanságokat átmenetileg enyhítette. Az elmúlt hónapokban újból fordult a kocka: Irak a célkeresztbe került, az olajár emelkedik, a probléma ismét a kínálati oldalon kezd körvonalazódni.

Szeptember 11. hatásai nem álltak meg az USA határain, a terrortámadás közvetlen, vagy közvetett következményei körbefutottak a földgolyón. Az európai részvénypiacok igencsak megszenvedték szeptember 11-ét, miközben az USA érthető okokból zárva tartott, addig az öreg kontinensen kisebb pánik uralkodott el. Az első időszaknak és az azóta eltelt 1 évben a fő vesztesek a biztosítók voltak, amelyeket az igen magas biztosítási és viszontbiztosítási kötelezettségek érintették. Összességében a szeptember 11. hatásait túlzás lenne meghatározónak tekinteni, a gazdasági életet azonban kétségkívül érintette az USA terrortámadásokra adott reakciója. A világ globális, a gazdasági összefonódások igen nagyok, az USA mint a világ legnagyobb importőre nem lehet közömbös a világ egyik része számára sem. Minden mindennel összefügg, így annak ellenére, hogy Dél-Amerika, Japán és Európa gazdasági életét is alapvetően más tényezők formálták, a bizonytalanságok között nagy súllyal esik latba a szeptember 11-re adott amerikai válasz. (MTI, Portfolio, ú)