Precedens jellegű bírósági ítélet

Brüsszel. Az Európai Bíróság szerint nem engedhető meg, hogy az állam a már privatizált vállalatokban különleges szavazati jogot szerezzen. A taláros testület keddi döntése szerint az aranyrészvény gyakorlata összeegyeztethetetlen az egyik legfőbb uniós alapelvvel, a tőkeáramlás szabadságával.

A vita nem új keletű, az ítélet igen. Kedden az Európai Bíróság (EB) Luxemburgban úgy döntött, hogy az egykoron állami tulajdonban lévő, mára privatizált vállalatokban a különleges szavazati vagy vétójogot garantáló aranyrészvények intézménye ellentétes az unió hatályos rendelkezéseivel. Az ítélet szerint ugyanakkor léteznek kivételes esetek is. A különleges – többek között a vállalat felvásárlását megakadályozni képes – szavazati jog intézményét a köz érdekeire való hivatkozással a továbbiakban is alkalmazni lehet, az aranyrészvény biztosította jogoknak azonban egyenes arányban kell állniuk a „kitűzött célokkal”, vagyis a közérdek súlyosságával – szögezte le az Európai Bíróság. A kivételek közé tartozhatnak egyes stratégiai vagy közszolgáltatást ellátó vállalatok, ahol továbbra is fennmaradhat az állam meghatározó szerepe.

A bíróság ítélete a TotalFinaElf-ügyében látott napvilágot. A párizsi tőzsdén jegyzett olasz–francia olajipari gigászban a francia állam aranyrészvényt birtokol: az értékpapír jelentős vétóhatalommal ruházza fel a mindenkori gazdasági minisztert, aki jogosult például a vállalati eszközök értékesítését vagy éppen a cég törzsrészvényeinek eladását megvétózni. A TotalFinaElf-aranyrészvény a bírósági döntés szerint nem felel meg annak a döntő feltételnek, hogy a köz érdeke kívánja meg létét.

Nem a mostani ítélet az első ilyen ügyben. 2000 májusában az Európai Bíróság már elmarasztalta Olaszországot: a testület akkor ugyancsak az állam javára kibocsátott (Telecom Italia) aranyrészvényt ítélte összeegyeztethetetlennek a tőkemozgás szabadságával. Az akkori ítéletnek azonban nem volt különösebb hatása – szemben a mostanival, amelyet egyöntetűen precedens jellegűnek tartanak. Elemzők meg vannak arról győződve, hogy ezúttal véglegesen „átszakadt a gát”: vélemények szerint a francia eset után Spanyolország, Portugália és Olaszország következik – a mediterrán EU-tagoknál az aranyrészvény ugyanis széles körben elterjedt. A döntés jelentős módosulást eredményezhet az uniós kormányok gazdasági szerepvállalásának eszközrendszerében. (FN, MH)