Pozitív gazdasági folyamatok

Az év végére így 13 600 koronás nominálbérre számíthatunk, míg a korábbi feltételezések szerint ez csak 13 550 korona lett volna. A statisztikai hivatal optimizmusát az Infostat is megerősítette, ez a korábbi 8,5 százalékos béremelkedés helyett, 9,4 százalékos növekedést jelez előre. Tavaly a szlovákiai nominálbér 8,2 százalékkal emelkedett, és elérte a 12 365 koronát.

Béreink az idei első félévben azonban ágazatonként jelentős eltéréseket mutattak. A legnagyobb fizetésnek, már hagyományosan a banki és biztosítói alkalmazottak örülhettek, akiknek az átlagos nominálbére meghaladta a 27 ezer koronát. Nem panaszkodhatnak azonban a távközlési alkalmazottak sem, ahol az átlagbér szintén 23 ezer korona felett van. Ezzel szemben az iskolaügyben alig 10 ezer, az egészségügyben pedig 11 ezer korona körüli átlagbért regisztráltak. Még rosszabb a helyzet a mezőgazdaságban, ahol az átlagbér 10 ezer korona alatt van.

Az első félévben, legalábbis a statisztikai hivatal szerint, fél százalékponttal, 19 százalékosra csökkent a munkanélküliség aránya is. Az állástalanok száma a tavalyi év azonos időszakához képest 3,5 százalékkal, 497,5 ezerre csökkent. Előrejelzéseik szerint a munkanélküliség idei, átlagos aránya 19 százalékos lesz, ami 502 ezer állástalannak felel meg. Az Infostat ennél valamivel alacsonyabb, 18,8 százalékos munkanélküliséget jósol. Idén az első félévben 2,109 milliónyian dolgoztak a szlovák gazdaságban, ami nagyjából megfelel a tavalyi év azonos időszakában mért foglalkoztatottságnak. Közülük 174,6 ezer volt a vállalkozó. Ágazati lebontásban a legtöbb embert, a dolgozók 32 százalékát az olyan szolgáltatások foglalkoztatták, mint az iskolaügy, az egészségügy, a közigazgatás és a pénzügyi szféra. Csaknem minden harmadik alkalmazottunk az iparban dolgozik, míg az építésügy a dolgozók 12,7 százalékát, az építőipar a 8 százalékát, a mezőgazdaság a 6 százalékát foglalkoztatta. Az elmúlt év azonos időszakához képest nőtt a foglalkoztatottság az iparban, a kereskedelemben, a mezőgazdaságban és az építőiparban. Kevesebben dolgoztak ugyanakkor a közlekedésben és a távközlésben is.

A statisztikai hivatal az elmúlt hónapban fél százalékos havi és 2,7 százalékos éves inflációt mért. Júliusban az árak még 0,3 százalékkal csökkentek az előző hónaphoz képest, aminek köszönhetően az éves infláció tekintetében történelmi rekordnak számító, alig 2 százalékos pénzromlást értünk el. A kedvező nyári inflációs eredmények idén már nagy valószínűséggel nem ismétlődnek meg, a statisztikai hivatal az év végére így 4,2 százalékos inflációt jósol előre. Azonban ez is csaknem fél százalékkal alacsonyabb, mint a korábban vártak. Az Infostat óvatosabb az előrejelzéseiben, szerinte az éves pénzromlás 3,9-4,7 százalék között mozog majd. Idén a második negyedévben nem panaszkodhattunk a bruttó hazai össztermék alakulására sem, hiszen a statisztikai hivatal szerint a GDP reálértékben 4, folyó árakon pedig 8,1 százalékkal nőtt, abszolút értékben pedig elérte a 272,7 milliárd koronát. Éves szinten a hivatal 3,7 százalékos GDP-növekedést jósol, 2002-ben az ország GDP-je így 1065,18 milliárd korona lehet, a korábban várt 1060,5 milliárd korona helyett. Pavol Baláž, a statisztikai hivatal szekcióvezetője szerint a GDP második féléves alakulását nagy valószínűséggel majd a közkiadások választások utáni megcsappanása is befolyásolja majd. Az elkövetkező időszakban azonban ezzel együtt magasabb külföldi keresletre számítanak, de az árvizeket követő újjáépítésnek köszönhetően növekedés várható az építőiparban is.

Tavaly a GDP növekedése állandó árakon 3,3, tavalyelőtt pedig 2,2 százalékos volt. A hivatal szerint a magánszektor a GDP 88 százalékát adja. A mezőgazdaságban a magánszektor aránya 98,6 százalékos, míg az iparban ez a 99,2, a kereskedelemben pedig a 99,8 százalékot is eléri. Továbbra is az erdészetben a legalacsonyabb a magánszektor aránya, ahol ez a 45 százalékot sem éri el. Az Infostat a statisztikai hivatallal megegyező GDP-növekedést jelez előre.