Pontosan címkézett hústermékek

Az Európai Parlament (EP) a fokozottabb fogyasztóvédelmet elsősorban a 2013-as lóhúsbotránnyal hozza párhuzamba. Két évvel ezelőtt ugyanis Nyugat-Európa több országában marhahúsnak átcímkézve árusítottak lóhúst tartalmazó termékeket. Az EP-képviselők szerint a felbukkanó hamisítások, csalások a fogyasztókat szó szerint eltaszítják az egyes élelmiszer-termékektől. „A bizalmat megerősíteni kell, nem pedig bomlasztani, tovább rombolni” – mutat rá az EP jelentése. Jobb fogyasztóvédelemAz elmúlt év december közepétől Szlovákiában is hatályba léptek az Európai Unió szigorításai az élelmiszerek csomagolásán olvasható tájékoztatókra. Brüsszel azt megelőzően már 2011-ben jelezte a szigorítási lépések gyakorlati alkalmazásának időpontját, és az uniós tagállamoknak három évet adott a szóban forgó intézkedésekhez történő igazodásra. Április elsejétől pedig tovább erősödik a fogyasztóvédelem azzal, hogy a csomagoláson fel kell tüntetni az azokban lévő hústermékek eredetét, pontosabban azt, hogy az állatot hol tenyésztették, hol vágták le és melyik országban csomagolták a produktumot. Az új előírás értelmében tehát pontosan fel kell tüntetni az alapanyag származási helyét. Az eddigi gyakorlat azt jelzi a feliratokon, hogy milyen eredetű a termék. A pontosabb feliratozást így már nemcsak a hal és a marhahús csomagolásán kell feltüntetni áprilistól, hanem a sertés-, a kecske-, a juh-, valamint a baromfihúsén is. A Szlovákiai Élelmiszer-kamara (PKS) a brüsszeli rendeletre reagálva kifejtette: „Csökkenti az élelmiszergyártó vállalatok konkurenciaképességét és növeli a termékek árait.” A PKS úgy véli, az új csomagolások nem kis anyagi terhelést jelentenek majd a gyártóknak, illetve a forgalmazóknak. „Főleg a kis- és a középvállalatokat érintik majd az uniós intézkedések, hiszen a hazai élelmiszer-ipari cégek 99%-a a jelzett két kategóriába sorolható” – mondta Daniel Poturnay, a PKS elnöke. Bólogat a baromfiszövetségA Szlovákiai Baromfiszövetség (ÚHS) viszont üdvözli az unió szigorításait. „A csomagolásokon feltüntetendő pontosítások, konkretizálások a fogyasztók számára lehetővé teszik a jobb eligazodást. Ez az egyik járható útja a szlovákiai önellátás biztosításának a baromfihús piacán” – tájékoztatta lapunkat Daniel Molnár, a baromfiszövetség igazgatója. Ugyanakkor a szigorítások hozzájárulnak a hazai fogyasztók lokálpatriotizmusának fokozásához is, véli Molnár. „Szlovákiába rengeteg olyan baromfihúst importálunk, melynek minősége és egészségi állapota sokszor jogosan megkérdőjelezhető. Elsősorban az olyan baromfihúsra és -termékekre gondolok, melyek az ún. termékátcsomagolók által jutnak be az országba, így a produktumot szlovákiaiként szállítják az üzletekbe. Azok a hazai feldolgozók, akik az ÚHS tagjai, kizárólag hazai alapanyaggal dolgoznak. Megalapozatlanoknak és a fogyasztók félrevezetésének tartjuk azon információkat, miszerint a csomagolások pontosítása árnövekedéshez vezet” – fűzte hozzá Ľubomír Urban, az ÚHS sajtótitkára. A fogyasztók folyamatosan több tájékoztatást, több információt igényelnek. „Gyakran nem csupán egy-egy termék eredete, de konkrétan az is érdekli őket, hogy például hogy hívják az állattenyésztőt, akinek a produktuma a boltokba kerül” – hangsúlyozta lapunknak Boris Halaj, a Szlovákiai Hentesszövetség (ZSM) elnöke-projektmenedzsere. Mivel a marhahúsra és a halra vonatkozólag már huzamosabb ideje érvényes a precíz, részletes információ a termékek csomagolásán, Halaj hangsúlyozta, az április elsejétől esedékes uniós szigorítás nem lepte meg őt. Néhányan már léptek„Néhány feldolgozó már az uniós rendelet hatályba lépését megelőzően részletes információkat tüntet fel az egyes produktumok csomagolásán, s teszi ezt főleg marketing szempontjából. A problémakört ismerve sokkal inkább okozhat gondot a hús eredetének megjelölése a hústermékek csomagolásán. Vitatható ugyanis, hogy mennyire lehet az ilyen információ hasznos a fogyasztó számára, valamint az is, hogy a gyakorlati megvalósítás során milyen mértékben tud eleget tenni a jelzett európai előírásnak. Véleményem szerint azt, hogy a hústermékek az emberi egészségre ártalmatlanok legyenek, más formában kellene biztosítani, nem a termelők adminisztratív terhelésével. Másodlagos hatása lehet az uniós intézkedésnek a hústermékek árainak bizonyos fokú növekedése” – hangsúlyozta Boris Halaj.