Öt éve van forgalomban az euró

Öröm Ljubljanában. Szlovénia január elsejétől már euróval fizet. Mi még legalább két évig várakozni kényszerülünk.Reuters-felvételA közös fizetési eszköz gondolata hosszú évekre nyúlik vissza a Közösség történetében. A Bretton Woods-i pénzrendszer 1971-es összeomlása után a hat tagállam egymáshoz rögzítette valutáinak árfolyamát, 1979-ben pedig megegyeztek az ERM valutaátváltási rendszer létrehozásáról. A közös elszámolási egységként létrehozott ECU nagyon sikeres lett, de soha nem jelent meg a készpénzként. A közös pénz gondolata az Európai Közösséget „gatyába rázó“ Jacques Delors bizottsági elnök regnálása alatt került minden addiginál komolyabban a tárgyalóasztalra. Az 1986-ban elfogadott Egységes Európai Okmány már a belső piac továbbfejlesztése mellet foglalt állást, az 1992-es maastricthi szerződésbe pedig már a közös pénz bevezetéséről szóló első rendelkezések is bekerültek. A szakemberek kidolgozták az egyelőre még név nélküli közös valuta stabilitását célzó konvergencia-feltételeket, amelyek teljesítése révén egy tagállam majdan bevezethette az új pénznemet. A „gyermeknek“ az Európai Tanács 1995-ös madridi értekezletén lett neve, a többek által támogatott forintot végül legyőzte a sokak által fantáziátlannak tűnő euró név. Pontosabban írül eoró (Európa gael nyelvű változata, az Eoraip után), lettül eiro vagy eira (merthogy a lett nyelv nem tűri meg az e és az u hangzókat), litvánul euras. Máltán a nyelvtanács döntése értelmében ewro-ként kell írni, Szlovéniában pedig evro lett a közös pénz neve. A tagságra immáron négy évtizede várakozó Törökországban avro az euró. A név mellé szimbólum is került, a jel alapja a görög epszilon, amely utal az európai civilizáció gyökereire, és természetesen az öreg kontinens nevének kezdőbetűjére.

1998-ra véglegessé vált azon tagállamok listája, amelyek számlapénzként egy évvel később bevezethették az eurót. A történeti hűség kedvéért érdemes megjegyezni, hogy mindössze egyetlen egy tagállam, Luxemburg felelt meg maradéktalanul a konvergencia-feltételeknek. 1999-ben megszűnt az ECU, és Ausztria, Belgium, Finnország, Franciaország, Hollandia, ĺrország, Luxemburg, Németország, Olaszország, Portugália és Spanyolország számlapénzként bevezette az eurót. 2000-ben Görögország csatlakozott az euró-klubhoz, Dánia népszavazáson elutasította az eurót, és távol maradt Nagy-Britannia és Svédország is. A bűvös nap, amikor az uniós állampolgárok kezükbe foghatták az uniós közösségi szellem építésének céljából is bevezetett eurócenteket és bankókat, 2002. január 1-jén jött el. Rövid ideig egymás mellett volt forgalomban az euró és a nemzeti valuta, ám február 28-ra befejeződött a régi pénzek kivonása. ĺgy búcsút kellett inteni a belga franknak, a finn márkának, a francia franknak, a görög drachmának, a holland forintnak, az ír fontnak, a luxemburgi franknak, a német márkának, az olasz lírának, az osztrák schillingnek, a portugál escudónak és a spanyol pesetának. A tagállamok jellegzetességeire ezentúl csak az adott országban előállított euró- és eurócentérmék fejoldali vésete utal, amelyet minden tagállam saját maga alakíthat ki. A fejoldalt éppen ezért nemzeti oldalként is szokták emlegetni. Az uniós papírpénzek egyformák, legkisebb az 5 eurós, legnagyobb pedig az 500 eurós bankjegy.

Az euró inváziója a Karib-tengertől a Vatikánon és Koszovón át az Indiai-óceánig elért, s hogy miért? Az anyaországuk közigazgatási rendszerébe szervesen tartozó Európán kívüli területek is az eurózónához tartoznak: így euróval fizethetünk Francia Guyanában, Martinique-on, és Réunion szigetén is, de ugyanígy az Azori- és a Kanári-szigeteken, valamint Madeirán is. Francia Polinéziában, a Holland-Antillákon, Arubában viszont nem az euró a törvényes fizetési eszköz. Monetáris megállapodás révén Monaco, San Marino és a Vatikán is áttért az euróra, és korlátozott mértékben jogosultak a pénzverésre is. Monetáris megállapodás nélkül használatos az euró Andorrában, Koszovóban és Montenegróban, de ezeken a területeken nem lehet semmilyen érmét vagy bankjegyet gyártani. Az Eurobarométer legutóbbi felmérése szerint az euró nem lett túl népszerű a tagállamok lakosságának körében. A megkérdezettek 81 százaléka az eurót okolja a 2002 óta végbement áremelésekért és a drágulásért.

Szlovénia az eurózóna 13. tagja

Ljubljana. Szlovéniában euróval köszönthették az újesztendőt. A 2004-ben belépett új tagállamok közül elsőként, sorrendben pedig 13. államként ők csatlakoztak az eurózónához. A szlovén jegybank az elmúlt hetekben 115 millió euróérmét és 42 millió euró-bankjegyet bocsátott ki. Az újév első perceiben elsőként a pénzügyminiszter vett ki eurós bankjegyet egy automatából. Andrej Bajuk szlovén pénzügyminiszter közlése szerint az átállás nem okozott különösebb nehézséget a volt jugoszláv tagköztársaságban, éjfél előtt azonban egy időre a pénzkiadó automaták nem működtek, hogy ki lehessen bennük cserélni az eddig használatos nemzeti valutát, a tolárt az euróra. (s, h, ú)